Marijas utca (Riga)

Marijas utca
Lett. Marijas iela
Általános információ
Ország
Város Riga
Terület Középső régió , Latgale külváros
Történelmi kerület Center , Avoty
Hossz 654 m
Korábbi nevek Mariinszkij, Novaja, Szuvorov
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Marijas utca ( lettül: Marijas iela ) egy utca Riga központi részén , a város egyik legfontosabb főútja. Északkeleti irányban halad a január 13-i Gogol és Raina körút találkozásától a Blaumana és az Avotu utcák kereszteződéséig , ahol átmegy az Alexander Chaka utcába . A teljes hossza 654 méter [1] .

A Marijas utca eleje a város központi kerületéhez tartozik, a Dzirnavu utcával való kereszteződés utáni szakasz pedig a központi kerület és a Latgale külváros ( Avota kerület ) határa.

Az utca teljes hosszában aszfaltozott, irányonként legalább két sávos. Az utcán mindkét irányban különböző útvonalakon közlekedő tömegközlekedés közlekedik [2] [3] .

Történelem

Az utcát a városi sáncok lebontása után fektették le, amikor az Óváros és a külvárosok közötti megüresedett szakaszok rekonstrukciója zajlott (1857-től 1863-ig). Az erődítmények lebontását A. A. Suvorov balti katonai kormányzó felügyelte . Az újjáépítési munkák során a Naslednik körúttól (ma Raina körút ) egy utca épült a Melnichnaya utcáig ( Dzirnavu ), amely aztán átment a 19. század elején fektetett Új utcába . 1860-ban az újonnan kialakított utcát Mariinskaya ( németül Marienstrasse , lett: Marijas iela ) elnevezték – II. Sándor császár felesége, Maria Alexandrovna tiszteletére [4] .  

1885-ben az Új utcát ( németül  Neustrasse , lett: Jaunā iela ) csatolták a Mariinsky utcához; Így a Mariinskaya utca többszöröse lett, és most elérte a Pernovskaya utcát.

1927-ben javasolták az utca átnevezését Olava utcára , de ez az átnevezés nem valósult meg [5] (két évvel később Vilis Olavsról új utcát neveztek el Mežaparksban ).

A német megszállás idején az utcát ideiglenesen Pleskauer Straße -nak ( lett Pliskavas iela , oroszul Pskovskaya utca ) nevezték [6] . A Lett Szovjetunió idején, 1950-ben az utcát A. V. Suvorov parancsnokról nevezték el [5] . Feltételezhető, hogy az átnevezésről szóló döntés meghozatalakor összekeverték a generalissimo és unokája, a fent említett katonai kormányzó érdemeit (a nevét korábban a Krishjan Baron Street viselte ).

1989-ben a Suvorova utca nagy része (a Blaumana és az Avotu utca találkozásától az utca végéig) új nevet kapott - Alexander Chaka utca , a többi pedig visszaállította eredeti nevét - Marijas utca [7] .

Épület

Az épület a XIX. század végén - a XX. század elején alakult. A legfigyelemreméltóbb és legeredetibb épületek a lett nemzeti romantika stílusában készültek . A Marijas utca mentén 9 épület védett építészeti műemlék [8] :

A 9. számú nagy házban („Nesterov’s house”, 1899, K. Pekhens építész ) a bejárati falakat szecessziós stílusú díszek díszítették – ezek voltak a legrégebbi ilyen falfestmények, amelyekről megőrizték az információkat. Sajnos a későbbi javítások során ezeket a mintákat átfestették [20] . 1900 és 1902 között a 9-es számú házban lakott a forradalmár Stepan Shaumyan , aki később az egyik bakui komisszár lett . Ekkor a Rigai Politechnikai Intézetben tanult , ahonnan 1902-ben "forradalmi magatartása miatt" kiutasították, és a Kaukázusba száműzték [21] .

1940 és 1977 között Lucia Garuta zongoraművész és zeneszerző a 11. számú házban lakott (emléktáblát helyeztek el).

Szomszédos utcák

A Marijas utca a következő utcákkal metszi egymást:

Jegyzetek

  1. Rīgas ielu pamatlielumi  (lett) (xls)  (elérhetetlen link) . Nyissa meg az adatokat . Rigai Városi Tanács (2016. január 1.). Archiválva az eredetiből 2016. április 12-én.
  2. A tömegközlekedés menetrendje a "Dzirnavu iela" megállónál . Letöltve: 2022. október 6.
  3. A tömegközlekedés menetrendje a "Stacijas laukums" megállónál . Letöltve: 2022. október 6.
  4. Suvorov Street // Riga: Encyclopedia = Enciklopēdija Rīga / [ford. lettből. ; ch. szerk. P. P. Yeran]. - Riga: Az enciklopédiák fő kiadása , 1989. - S. 701. - ISBN 5-89960-002-0 .
  5. 1 2 Zalcmanis R., Pētersons B., Sīpola I., Pētersone I., Kalniņa G. Rīgas ielas : Enciklopēdija  (lett) . - Riga: Apgāds "Priedaines", 2001. - T. 1. - P. 108. - 240 p. — ISBN 9984-687-05-8 .
  6. Riga utcáinak eredeti nevei . Lett Múzeum . Letöltve: 2022. október 6.
  7. Vēsturiskā centra ielu katalogs  (lett) . citariga.lv . Letöltve: 2022. október 6.
  8. Lett kulturális emlékek listája // mantojums.lv  (lett)
  9. 7850 - Dzīvojamā ēka  (lett) mantojums.lv
  10. 7622 - Īres nams  (lett) mantojums.lv
  11. 7623 - Dzīvojamā ēka  (lett) mantojums.lv
  12. 7851 - Dzīvojamā ēka  (lett) mantojums.lv
  13. 7455 - Berga bazars  (lett) mantojums.lv
  14. A Berga Bazárok története . Bergabazars.lv _
  15. 7852 - Dzīvojamā ēka  (lett) mantojums.lv
  16. 7853 - Dzīvojamā ēka  (lett) mantojums.lv
  17. 7624 - Dzīvojamā ēka  (lett) mantojums.lv
  18. Az égből aláhullott mozi, avagy a "Palladium" mozi története . Letöltve: 2014. július 12. Az eredetiből archiválva : 2014. július 14..
  19. 7625 - Dzīvojamā ēka // mantojums.lv
  20. Konstantīns Pēkšēns  (lett) . Rigas Jugendstila Centrs.
  21. Shaumyan Stepan Georgievich Szovjet Történelmi Enciklopédia . 16 kötetben. — M.: Szovjet Enciklopédia. 16. évfolyam 1976.