| Marijas utca | |
|---|---|
| Lett. Marijas iela | |
| Általános információ | |
| Ország | |
| Város | Riga |
| Terület | Középső régió , Latgale külváros |
| Történelmi kerület | Center , Avoty |
| Hossz | 654 m |
| Korábbi nevek | Mariinszkij, Novaja, Szuvorov |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Marijas utca ( lettül: Marijas iela ) egy utca Riga központi részén , a város egyik legfontosabb főútja. Északkeleti irányban halad a január 13-i Gogol és Raina körút találkozásától a Blaumana és az Avotu utcák kereszteződéséig , ahol átmegy az Alexander Chaka utcába . A teljes hossza 654 méter [1] .
A Marijas utca eleje a város központi kerületéhez tartozik, a Dzirnavu utcával való kereszteződés utáni szakasz pedig a központi kerület és a Latgale külváros ( Avota kerület ) határa.
Az utca teljes hosszában aszfaltozott, irányonként legalább két sávos. Az utcán mindkét irányban különböző útvonalakon közlekedő tömegközlekedés közlekedik [2] [3] .
Az utcát a városi sáncok lebontása után fektették le, amikor az Óváros és a külvárosok közötti megüresedett szakaszok rekonstrukciója zajlott (1857-től 1863-ig). Az erődítmények lebontását A. A. Suvorov balti katonai kormányzó felügyelte . Az újjáépítési munkák során a Naslednik körúttól (ma Raina körút ) egy utca épült a Melnichnaya utcáig ( Dzirnavu ), amely aztán átment a 19. század elején fektetett Új utcába . 1860-ban az újonnan kialakított utcát Mariinskaya ( németül Marienstrasse , lett: Marijas iela ) elnevezték – II. Sándor császár felesége, Maria Alexandrovna tiszteletére [4] .
1885-ben az Új utcát ( németül Neustrasse , lett: Jaunā iela ) csatolták a Mariinsky utcához; Így a Mariinskaya utca többszöröse lett, és most elérte a Pernovskaya utcát.
1927-ben javasolták az utca átnevezését Olava utcára , de ez az átnevezés nem valósult meg [5] (két évvel később Vilis Olavsról új utcát neveztek el Mežaparksban ).
A német megszállás idején az utcát ideiglenesen Pleskauer Straße -nak ( lett Pliskavas iela , oroszul Pskovskaya utca ) nevezték [6] . A Lett Szovjetunió idején, 1950-ben az utcát A. V. Suvorov parancsnokról nevezték el [5] . Feltételezhető, hogy az átnevezésről szóló döntés meghozatalakor összekeverték a generalissimo és unokája, a fent említett katonai kormányzó érdemeit (a nevét korábban a Krishjan Baron Street viselte ).
1989-ben a Suvorova utca nagy része (a Blaumana és az Avotu utca találkozásától az utca végéig) új nevet kapott - Alexander Chaka utca , a többi pedig visszaállította eredeti nevét - Marijas utca [7] .
Az épület a XIX. század végén - a XX. század elején alakult. A legfigyelemreméltóbb és legeredetibb épületek a lett nemzeti romantika stílusában készültek . A Marijas utca mentén 9 épület védett építészeti műemlék [8] :
A 9. számú nagy házban („Nesterov’s house”, 1899, K. Pekhens építész ) a bejárati falakat szecessziós stílusú díszek díszítették – ezek voltak a legrégebbi ilyen falfestmények, amelyekről megőrizték az információkat. Sajnos a későbbi javítások során ezeket a mintákat átfestették [20] . 1900 és 1902 között a 9-es számú házban lakott a forradalmár Stepan Shaumyan , aki később az egyik bakui komisszár lett . Ekkor a Rigai Politechnikai Intézetben tanult , ahonnan 1902-ben "forradalmi magatartása miatt" kiutasították, és a Kaukázusba száműzték [21] .
1940 és 1977 között Lucia Garuta zongoraművész és zeneszerző a 11. számú házban lakott (emléktáblát helyeztek el).
Kilátás a Marijas utcára a Pályaudvar tér mentén
3. számú ház
5. számú ház
9-es számú ház
15. számú ház
Kilátás az utcára. Dzirnava az utcán lévő házhoz. Marijas, 15 éves
16. számú ház
18-as számú ház
21. számú ház
23. számú ház
A Marijas utca a következő utcákkal metszi egymást: