Fajlagos párolgási és kondenzációs hő
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. szeptember 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzésekhez 10 szerkesztés szükséges .A párolgási és kondenzációs fajhő egy fizikai mennyiség , amely megmutatja, hogy mennyi hő szükséges ahhoz, hogy az egységnyi tömegű folyadék mennyiségét gőzzé alakítsuk, a folyadék adott hőmérsékletén és anélkül, hogy a párolgási folyamat során ez (hőmérséklet) megváltozna. Ez egyenlő az egységnyi gőz tömegének folyadékká kondenzációs hőjével.
Számítás
A párolgási és kondenzációs fajhőt betűvel jelöljük . A képlet szerint számítva
ahol Q a folyadék gőzzé vagy a gőz folyadékká történő átalakulására fordított hő, m a tömeg.
A fajlagos párolgáshő legkisebb értéke a folyadék forráspontján lesz.
A fajlagos párolgáshő mértékegysége SI - ben J / kg . Az elavult, de néha használt párolgáshő mértékegységei a kcal /kg és a cal /kg.
A kémiában a párolgási hőt általában egy mólnyi anyagra redukálják . Ezt az értéket párolgási (kondenzációs) moláris hőnek nevezzük ; mértékegysége J/mol. Elavult mértékegységeket is használnak: kcal/mol, cal/mol.
Egyes anyagok értékei
Egyes anyagok fajlagos párolgási hője normál légköri nyomáson (760 Hgmm = 101,325 kPa ) és az anyag forráspontjával megegyező hőmérsékleten [1] :
| Anyag | Forráspont , °C |
Faj párolgási/kondenzációs hő, kJ/ kg |
|---|---|---|
| Nitrogén | −195,8 | 199 |
| Higany | 357 | 282 |
| dietil-éter | 34.6 | 380 |
| Hidrogén | −252,6 | 448 |
| Etanol | 78.4 | 837 |
| Vezet | 1740 | 855 |
| Ammónia | −33.4 | 1 370 |
| Víz | 100 | 2300 |
| Réz | 2600 | 4 820 |
| Vas | 3200 | 6 120 |
| Alumínium | 2450 | 10 900 |
| Lítium | 1 340 | 21 000 |
| Grafit | 4200 | 29 700 |
| Berillium | 2469 | 32 500 |
| Bor | 3 865 | 45 300 |