A vizsgálat olyan nyomozati cselekmény, amelynek célja, hogy megállapítsa, hogy az emberi testen található-e vagy nincs-e különleges jellegzetesség, bűncselekmény nyomai vagy testi sérülés. Elvégezhető az ittasság állapotának vagy egyéb, egy büntetőügy szempontjából fontos tulajdonságok és jelek azonosítása érdekében is. A vizsgálat mind az előzetes nyomozás szakaszában, mind a bírósági vizsgálat során lehetséges, és az Orosz Föderáció büntetőeljárási törvénykönyvének 179. és 290. cikke szabályozza .
A vizsgálatot mint nyomozati cselekményt nem szabad összetéveszteni a vizsgálattal és az „igazságügyi orvosszakértői vizsgálattal” (utóbbi elavult fogalom, 2007 óta folyik sértettek, vádlottak és más személyek „igazságügyi orvosszakértői vizsgálata” [ 1] ).
Egy ilyen nyomozati cselekmény fontosságát hangsúlyozza, hogy a jogalkotó a büntetőeljárás megindítása előtt is lehetővé teszi annak előállítását.
A vizsgálat ténybeli indoka az ügyben található bizonyítékok és egyéb adatok (ideértve az operatív kutatási adatokat is), amelyek arra utalnak, hogy a vádlott (gyanúsított, sértett, tanú) testén bűncselekmény nyomai, testi sértés vagy egyéb nyomok észlelhetők. azonosításához hozzájáruló speciális jelek, valamint egyéb, az ügy szempontjából lényeges tulajdonságok és jelek azonosítása (beleértve az alkoholos, kábítószeres és egyéb mérgező mérgezés állapotát).
A vizsgálat jogalapja az illetékes személy (nyomozó, tudakozó, valamint bíróság) határozata a vizsgálat lefolytatásáról.
A tárgykeresés, melynek célja a vizsgálat, kizárólag az emberi testen végezhető. Ha szükséges a testüregek vizsgálata, valamint a ruhákon, személyes tárgyakon és dokumentumokon hasonló nyomok megállapítása, vizsgálat helyett személyi átvizsgálást kell végezni .
A vizsgálat célja olyan speciális jelek kimutatása egy személynél, mint: amputáció következményei, testrészhibák, csonkítások, sérülések, szemölcsök, anyajegyek, hegek, hegek, tetoválások, szúrások, testmozgás sajátosságai, kopaszság, beágyazott kopaszság, az arc aszimmetriája, sokszínű szemek, beszédhibák.
A vizsgálat során olyan bűncselekményre utaló nyomok azonosíthatók, mint: testi sérülések, vér-, vizelet-, széklet-, sperma-, nyál-, lőpor- és egyéb anyagok, vegyületek foltok (maradványok, szemcsék, mikrorészecskék). A szakemberek általában testi sérülésnek minősülnek lőtt, szúrt és egyéb sebek, zúzódások, zúzódások, horzsolások, karcolások, égési sérülések, fagyási sérülések, áramütés következményei, harapások, állatok és rovarok által okozott sérülések, traumatikus jellegű sérülések, sérülések egészségre, amelyet az áldozatnak különféle tényezők, könnyek és irritáló anyagok és vegyületek kitettsége okoz.
A személy egyéb jeleiként különféle antropometriai adatok, a személy külső megjelenésének jellemzői, testrészei, bármely egyéb jele (kor, arc, szem, haj alakja és színe) és egyéb, a személyre vonatkozó információ. büntetőügyet különböztetnek meg.
Vizsgálatra csak abban az esetben kerül sor, ha a jelzett jelek, nyomok észlelése nem igényli az igazságügyi szakértői vizsgálat felállítását.
Ellenőrzés a következőkkel kapcsolatban végezhető:
A meghatározott státusszal nem rendelkező személyek vizsgálata elfogadhatatlan. A sértett, a tanú kihallgatása csak az ő beleegyezésével történhet, kivéve azokat az eseteket, amikor ez a cselekmény a vallomás ellenőrzéséhez szükséges.
Ha a vizsgálatot expozíció kíséri, akkor azt csak a vizsgált személlyel azonos nemű nyomozó vagy kihallgató tiszt, illetve orvos végezheti. Az exponált vizsgálat fényképezése (videó-, filmezés) csak a vizsgált személy beleegyezésével lehetséges.
A kihallgatáshoz nem szükséges a tanúvallomás kötelező részvétele , azonban a nyomozónak jogában áll meghívni őket (a leleplezéssel járó kihallgatás során a tanúskodó tanúknak is azonos neműnek kell lenniük a kihallgatott személlyel).
Éjszakai felmérés csak sürgős esetekben megengedett [2] .
Az ittasság állapotának megállapítására vizsgálat végezhető, míg a valószínűsíthető ittasság jellegét és okait jogszabály nem szabályozza. Mivel a tágabb értelemben vett mérgezést alkohol, alkoholtartalmú anyagok és folyadékok, kábítószerek, kábító- és pszichotróp, mérgező anyagok, kóros tényezők okozhatják, esetenként csak szakképzett orvos tudja megállapítani az ittasság jellegét és mértékét, ami szükségessé teheti. speciális feltételek, gyógyszerek és felszerelések. Ugyanakkor, ha a vizsgálatot kizárólag a vizsgáló végzi, a vizsgálat kognitív tevékenységének jellege alapján, ilyen esetekben a megfigyelési technikát és az érzékszervi módszert alkalmazzák.
Kötelező vizsgálat akkor is elvégezhető, ha a személy nem járult hozzá a testének vizsgálatához, és szükség esetén a vizsgált személy ellenállásának elfojtásával jár együtt. Elfogadhatatlan ugyanakkor a vizsgált személy méltóságát sértő, életére, egészségére veszélyt jelentő cselekmények.
A bírósági ülésen a vizsgálat a bíróság határozata (határozata) alapján történik.
A személy kitettségével együtt járó vizsgálatot külön helyiségben orvos vagy más szakember végzi, aki elkészíti és aláírja a vizsgálati jegyzőkönyvet, majd az érintett személyek visszatérnek a tárgyalóterembe. Az orvos vagy más szakorvos a felek és a vizsgált személy jelenlétében tájékoztatja a bíróságot a vizsgált személy testén található nyomokról, esetleges nyomokról, válaszol a felek és a bírák kérdéseire. A vizsgálati bizonyítványt a büntetőügy anyagaihoz csatoljuk [3] .