Tun ( arm. Տուն ) az ókori Örményország alsó szintjének közigazgatási-területi felosztásának egysége [1] .
Ahogy I. A. Javakhishvili grúz történész rámutat :
Annak ellenére, hogy Örményország állami életére számos külföldi hatást gyakoroltak, kellő tisztán megőrizték nyomait annak az ősi, ősi rendszernek, amelyen e nép társadalmi élete nyugodott; ez a történelem előtti századokban élt társadalmi „sejt”, vagy „embrió”, amelynek tanulmányozása a nyelvi elemzés és a történeti élet segítségével adatott meg, a primitív társadalomból nőtt ki és ment el. formák az állapotszervezet formáihoz, a "tun" [1] .
Így a "tun" egyszerre volt társadalmi és területi egység, több jelentéssel is bír. Először is, a "tun" a családi kötelékekkel összefüggő emberek körét jelöli [2] [3] . Másodszor, a "tun" szó lakást, épületet jelentett [4] . Harmadszor, a "tun" szó azt a területet is jelölte, amelyen a család élt, elfoglalt; egy család vagy nemzetség birtokát jelölte [5] . Negyedszer, a "tun" kifejezést akkor is használták, ha valamilyen szurdokról vagy körzetről volt szó [6] , vagyis a "tun" kifejezés jelentésében egyenlő a "gavar" kifejezéssel. Például Gavar Vanandot gyakran „tun Vanandnak” nevezik. Gyakran a "tun" szó közvetlenül szerepel a gavar nevében, például gavar Pagnatun [1] . Végül, ötödször, a "tun" kifejezés egy olyan területet jelöl, amely valaki uralma alatt állt. Ezt követően a "tun" kifejezés kifejlődik, és egy egész ország, sőt egy egész állam jelentését is megkapja [1] .
Javakhishvili I. A. arra a következtetésre jut, hogy az örmény nyelv ugyanazt a szót megtartja a fogalmak jelölésére, bár azonos sorrendűek, de mégis élesen különböznek egymástól, mivel a „tun” kifejezés egy házat, birtokot, birtokot, régiót és egész országot jelöl. . Minden területi egység a legkisebbtől a legnagyobb szervezetig, akárcsak egy ország, ugyanazt a nevet viselte. I. A. Javakhishvili szerint már ez az egység is jelzi egy ilyen megosztottság ősi természetét. I. A. Javakhishvili arra a következtetésre jut, hogy a „tun” nyilvánvalóan a társadalmi élet azon állapotának kifejeződése, amikor az eredeti stro még teljes ereje volt, és nem volt kitéve idegen befolyásnak, amikor a nyelv még nem volt elég gazdag és használt egy szó több homogén fogalom megjelölésére. Nyilvánvaló, hogy akkoriban a „tun” volt a társadalmi rendszer és a társadalmi gondolkodás kiindulópontja, ebből fejlődött ki az egész későbbi társadalmi rendszer [1] .
Favstos Buzand , III, Ժա, 28. o .:
A Mamikonyan család vejei voltak.
Eredeti szöveg (kar.)[ showelrejt] նոքա փեսայք էին տանն Մամիկոնեան տոհմինFavstos Buzand , IV, ծ, 163. o .:
... a hadsereg és az Agdznik régió népének háza fellázadt az örmények királya ellen ...
Eredeti szöveg (kar.)[ showelrejt] NFavstos Buzand , "Örményország története" Negyedik könyv, XXIII. fejezet :
Ha a jövőben Shapukhnak sikerül legyőznie az örményeket és elfoglalni az országukat, és visszatérhetek hazámba és otthonomba, akkor először is, mondta, templomot emelek a saját házamban, vagyis egy tűzimádás.
Eredeti szöveg (kar.)[ showelrejt] Թէ ... ինձ լըցի յիմ շխ եւ տունն, ն ես սէ, շինեցից ն յիմումFavstos Buzand , "Örményország története" Harmadik könyv, VIII. fejezet :
Így ez a Nakharar klán elpusztult ...
Eredeti szöveg (kar.)[ showelrejt] NFavstos Buzand , "Örményország története" Negyedik könyv, XXIV. fejezet :
... ostrom alá vették az erős Angyal erődöt a gavar Angel-tunban ...
Eredeti szöveg (kar.)[ showelrejt] ...պահ արկանէին շուրջ զԱնգեղ զամուր բերդաւն, ռր է յԱիր է յԱննաննիջնննջ զամուր բերդաւն