A Thule egy neo - eszkimó kultúra, amely a 10. és 18. században létezett Kanada északi részén és Grönlandon . A modern eszkimók ősei [1] .
A név Thule városából (a mai Qaanaaq ) származik, amely Grönland északnyugati részén található [2] .
A Thule kultúra i.sz. 1000 körül alakult ki. e. Alaszkában , és onnan terjedt el Kanada egész északi részén, és a 13. században érte el Grönlandot [ 1 ] . Ezzel felváltotta a dorseti kultúrát , amely korábban Kanada északkeleti részét és Grönland északnyugati részét foglalta el [1] .
Ismeretes, hogy a vikingek a XI. században kapcsolatba léptek e kultúra képviselőivel.
A 18. században a kultúra kapcsolatba kerül az európaiakkal [1] .
A kis jégkorszakban (1650-1850) a Thule közösségek felbomlanak, és megjelentek a modern eszkimók [1] .
Ismeretes, hogy a Thule -kultúra tagjai palakést , umiakat és szigonyokat használtak . Az élelmet vadászattal szerezték be, főleg bálnára , rozmárra és fókára vadásztak [1] .
A Thule-hagyomány különböző szakaszait a szerszámkészítés és a művészet különböző stílusai különböztetik meg. A későbbi szakaszok - Punuk és Birnirk - nagyobb jelenléttel bírnak a régészeti feljegyzésekben, és állítólag tovább terjedtek és tovább tartottak, mint elődeik. A Thule-kultúra jól ismert a szállítás, a vadászati technikák és az eszközök terén elért technológiai fejlődéséről. A szigony nagyon fontos szerepet játszott a bálnavadászatban , és a Thule többféle bálnacsont szigonypontot hozott létre. Felfújható szigonyúszókat is készítettek nagyobb zsákmány levadászásához. Ahol lehetett, meteoritokból származó vasat használtak és árultak, például a Cape York meteoritból .
A thulei téli települések általában egy-négy házat foglaltak magukban, körülbelül tíz főre. A vadászat során nyert bálnacsontokból házak épültek [1] .
Néhány nagy településen több tucat ház is volt.
| Grönland a témákban | |||
|---|---|---|---|
| Sztori | |||
| Földrajz |
| ||
| Politikai rendszer |
| ||
| Gazdaság |
| ||
| Társadalom |
| ||
| "Grönland" portál | |||