Tuz (tó)
| Tó | |
| Ász | |
|---|---|
| túra. Tuz Golu | |
Fénykép a Tuz-tó környékéről az űrből az STS-59 expedíció által . 1994. április 14. | |
| Morphometria | |
| Magasság | 900 [1] m |
| Méretek | 80×50 km |
| Négyzet | 1600-2500 km² |
| Legnagyobb mélység | 5 m |
| Úszómedence | |
| Medence terület | 11 900 km² |
| Elhelyezkedés | |
| 38°50′00″ s. SH. 33°20′00″ K e. | |
| Ország | |
| Ily | Konya , Ankara , Aksaray |
 Ász | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Tuz [1] ( törökül Tuz Gölü , szó . Sóstó ; az ókorban - ógörögül Τάττα; Λιμνοθάλασα εν Φρυγίη - „Frígiai sóstó”) a második legnagyobb törökországi sóstó. A tó sótartalma 340 ‰. Az Anatóliai -félsziget központjában található , Konyától 105 km-re északkeletre és Ankarától 150 km-re délkeletre .
A Galácia és Kappadókia határán fekvő Thatta sós tavat Strabo említi [2] .
Az év nagy részében ez a sekély (1-2 m) sós tó területe 1500 km². Hossza általában 80 km, szélessége 50 km, a vízpart szintje 905 m tengerszint feletti magasságban van .
A tó tektonikus mélyedést tölt be Törökország központi fennsíkján . Két nagy patak ömlik a Tuzba, a tavat is földalatti forrásokból és csapadékból táplálják, kifolyó folyók nincsenek. Ahol csatornák és patakok ömlenek a Tuzba, sós mocsarak alakultak ki. Nyáron a párolgás következtében a Tuz elveszíti a víz nagy részét, a száraz fenéken átlagosan 30 cm vastag sóréteg képződik, télen a só ismét feloldódik édesvízben, amit a tó utóvéd formájában kap meg. csapadék és lefolyás a környező területekről.
A tavon található három sóbánya a Törökország által fogyasztott só mintegy 70%-át állítja elő. A sóbányászat meghatározza az ipari tevékenység irányát a térségben, amely elsősorban a só tisztításához és feldolgozásához kapcsolódik. A tavat megművelt földek veszik körül, csak délen és délnyugaton lehetetlen a földművelés a szikes talajok elöntése miatt.
2001 - ben a Tuzi-tavat a szomszédos sztyeppékkel együtt fokozottan védett területté nyilvánították. A flamingók nagy populációja fészkel egy szigetcsoporton a tó déli részén. Ezen kívül itt fészkel a fehér lúd , a környező falvakban pedig a sztyeppei vércse .
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ 1 2 J-36-X térképlap .
- ↑ Strabo . Földrajz. XII, 5, 4