Tompa, Ferenc
| Tompa Ferenc | |
|---|---|
| Születési dátum | 1893. január 6. [1] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1945. február 9. [1] (52 évesen) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Munkavégzés helye | |
| alma Mater | |
| Akadémiai fokozat | PhD [3] |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Tompa Ferenc ( Hung. Tompa Ferenc ; ( 1893 . január 6. Budapest - 1945 . február 9. , Budapest ) - a Budapesti Tudományegyetem régésze , a Magyar Tudományos Akadémia első régészprofesszora , levelező tag (1935). a Nemzetközi Régészkongresszus, amelyet számos külföldi tudományos egyesület tagjává választottak [4]
Életrajz
Tompa Ferenc és Orbán Katalin családjában született Budapesten 1893. január 6-án . Középiskolai tanulmányait keszthelyi és esztergomi iskolákban szerezte . Ferenc úgy döntött, hogy történész lesz, de édesanyja ezt határozottan ellenezte.
17 évesen Szabadkára került újságírónak. A kapott pénzből bekerült a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára . Az első világháború kitörésekor Tompát besorozták az osztrák-magyar hadseregbe és a frontra küldték. A háború végét hadnagyi rangban érte el.
A frontról visszatérve Tompa az egyetemen folytatta tanulmányait, 1919. augusztus 9-én doktorált (oklevelet) . A leendő tudós a Nemzeti Múzeumban kezdte pályafutását , majd 1920-ban Magyarország legrégebbi városába, Szombathelyre (az ókori római város, Savaria) került, ahol a régészek nagy munkaterülete volt. Itt Miske Kálmán vezeti be Tompot a régészetbe.
1926-ban Tompa Ferenc ismét a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lesz, ahol az őstörténeti gyűjtemény osztályvezetője volt. Külföldi tanulmányútjai során a nemzetközi tanulmányok számos prominens képviselőjével találkozott, mint például John Clarke -kal .
1931 -ben a budapesti egyetemen habilitálták magántanárnak , majd 1935- ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
A nemzetközi hírnévnek és elismerésnek köszönhetően Tompát a III. Nemzetközi Őstörténeti és Korai Történelem Kongresszus elnökévé választották. A második világháború kitörése miatt ezt a tudományos fórumot törölték.
1938-tól a Budapesti Tudományegyetem őstörténet tanszékén nyilvános rendkívüli tanár, 1939-től rendes tanár. Az egyik első magyar őskori településkutató. Tompa fő kutatási területe a neolitikum és a bronzkor , írásai a magyar régészet önálló fejezetét alkották. [5] Sajnos ásatásainak részletes katalógusai kiadatlanok maradtak.
Néhány régész szoros barátságban volt vele, mint például Miske Kálmán múzeumigazgató, Bella Louis, Martin Louis.
1945. februári Budapest ostrománál polgári védelmi feladatok ellátása közben halt meg repesz sérülésében .
Felesége Chagoli Ilona volt.
Felügyelt ásatások a következő helyeken: Aggtelek-Baradla, Aporka, Arokte, Beykashmedyer, Berettyouyfalu, Bodrogkerestur-Kashteykert, Borshod, Dyomshod, Felshodobzha, Fuzeshabon, Hatvan-Strazhahegy, Hernadkak, Kherpashtay-gyelos , Meses, Nagyreiv-Zhidouhalom, Sharkad-Peckeshvar, Tisakesi-Sodadomb and Pipishdomb, Tiszapolgar-Bashatanya, Touseg, Sent-Vid-hegy.
Tudományos közlemények
- 1926 Velemszentvid Bronzipar, Országos Magyar Régészeti Társaság Évkönyve II, 41-53.
- 1927 Neolitikum Bodrogkeresturnál, Arch. Szo., 31-49.
- 1928 Kincsvadászat az Angyalok földjén, Arch. Értelmezés, 54-62.
- 1928 A magyar Denkmäler der praehistorischen Kunstról, Ipek, 18-24.
- 1929 Agyagzenekar művészeti kultúra Magyarországon. Boltív. rask. V-VI. Budapest.
- 1934 bronzkori lakókomplexum Khatvanban, Arch. Értelmezés, 133-134.
- 1935 Bronzkori lakókomplexum Khatvanban, Arch. Nemzetközi, 16-34.
- 1935 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912-1936, Bericht der Römisch-Germanischen Kommission, 27-127.
- 1935 Régészet és történelem, évszázadok.
- 1936 Budapest őstörténete, Tanulmányok Budapest múltjából 4, 1-17.
- 1937 Adatok az őskori aranykereskedelemről, Arch. Gyakornok, 49-56.
- 1937 A bronzkori kultúra fejlődése Magyarországon. MTA, Budapest
- 1938-as őskori gyűjtemény. Régészeti Tanszék vezetője, 5-50.
- 1939 Lusatian kultúra Borshodon, Fol. Boltív. I-II, 29-31.
- 1942 Budapest az ókorban, Budapest története (Alfeldi András, Nagy Lajos). Budapest. [6]
- 1943 Adatok Budapest őstörténetéhez, Budapest régiségei XIII, 11-31.
- 1945 Adatok Budapest őstörténetéhez II, Budapest régiségei XIV, 7-28.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Tompa Ferenc // http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15831.htm
- ↑ PIM azonosító
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #143988689 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
- ↑ [ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15831.htm Archivált 2020. szeptember 16. a Wayback Machine -nél Prof. Tompa Ferenc]
- ↑ Tompa Ferenc régész
- ↑ [ https://books.google.ru/books/about/Budapest_az_%C3%B3korban.html?id=76JUvQEACAAJ&redir_esc=y Budapest története]
 |
| |||
|---|---|---|---|---|