stroncium-titanát | |
---|---|
Tábornok | |
Chem. képlet | SrTio 3 |
Fizikai tulajdonságok | |
Állapot | szilárd |
Moláris tömeg | 183,49 g/ mol |
Sűrűség | 5,13 g/cm³ |
Termikus tulajdonságok | |
Hőfok | |
• olvadás | 2080 °C |
Optikai tulajdonságok | |
Törésmutató | 2.41 |
Szerkezet | |
Kristályos szerkezet | kocka alakú |
Osztályozás | |
Reg. CAS szám | 12060-59-2 |
PubChem | 82899 |
Reg. EINECS szám | 235-044-1 |
MOSOLYOK | [O-][Ti](=O)[O-].[Sr+2] |
InChI | InChI=1S/3O.Sr.Ti/q;2*-1;+2;VEALVRVVWBQVSL-UHFFFAOYSA-N |
ChemSpider | 74801 |
Az adatok standard körülményeken (25 °C, 100 kPa) alapulnak, hacsak nincs másképp jelezve. | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A stroncium-titanát egy perovszkit kristály, amelynek kémiai képlete SrTiO 3 . A természetben tausonit ásvány formájában fordul elő (nevét L. V. Tauson szovjet geokémikusról kapta).
Színtelen kristályok vagy por.
A „virtuális ferroelektrikumok” tipikus képviselője, amelyben a hőmérséklet csökkenésével a közeledő ferroelektromos fázisátalakulás minden jele megfigyelhető , de maga a ferroelektromos állapotba való átmenet még a legalacsonyabb hőmérsékleten sem következik be - az anyag megmarad. paraelektromos .
A stroncium-titanát egykristályaiban a permittivitás 4 K -en eléri a 41900 értéket. 105 K alá hűtve szerkezeti fázisátmeneten megy keresztül a köbösből (sp. gr. Pm3m) a tetragonálisba (sp. gr. I4/). mcm) kristályszerkezet.
A stroncium-titanát SrTiO3 nem oldódik vízben, hanem forró tömény kénsav hatására feloldódik. Stroncium és titán-oxidok 1200-1300°C-on történő szinterezésével vagy 1000°C felett nehezen oldódó stroncium és titán vegyületeinek együttes kicsapásával nyerik A stroncium-titanátot ferroelektromos anyagként használják, a piezokerámiák része. A mikrohullámú technológiában dielektromos antennák, fázisváltók és egyéb eszközök anyagaként szolgál. A stroncium-titanát filmeket nemlineáris kondenzátorok és infravörös sugárzás érzékelők gyártásához használják. Segítségükkel dielektromos - félvezető - dielektrikum - fém réteges szerkezetek jönnek létre, amelyeket fotodetektorokban, memóriaeszközökben és egyéb eszközökben használnak. Alacsony hőmérsékleten szupravezető [1]
Alkatrészként használják ferroelektromos kerámiák gyártásában és nemlineáris dielektromos anyagként . Az SrTiO 3 egykristályokat széles körben használják szubsztrátumként magas hőmérsékletű szupravezetők és ferroelektromos anyagok vékony filmjeinek termesztésére.
A gyémánthoz közeli (2,41-nek megfelelő) törésmutatójú anyagként ékszerek készítésére használják (mint egy mesterséges drágakő ).
Stronciumvegyületek _ | |
---|---|
Stroncium-aluminát (SrAl 2 O 4 ) Stroncium-borid (SrB 6 ) Stroncium-bromát Sr(BrO 3 ) 2 Stroncium-bromid (SrBr 2 ) Stroncium-hidrid (SrH 2 ) Stroncium-hidrogén-karbonát (Sr(HCO 3 ) 2 ) Stroncium-hidroxid (Sr(OH) 2 ) Stroncium-jodid (SrI 2 ) Stroncium-karbid (SrC 2 ) Stroncium-karbonát (SrCO 3 ) Stroncium-nitrát (Sr(NO 3 ) 2 ) Stroncium-nitrid (Sr 3 N 2 ) Stroncium-oxid (SrO) Stroncium ortoarzenát (Sr 3 (AsO 4 ) 2 ) Stroncium ortoszilikát (Sr 2 SiO 4 ) Stroncium-foszfát (Sr 3 (PO 4 ) 2 ) Stroncium-peroxid (SrO 2 ) Stroncium-perklorát (Sr(ClO 4 ) 2 ) Stroncium -poliszulfid (SrS 4 ) Stroncium-rutenát (Sr 2 RuO 4 ) Stroncium-szilicid (Sr 2 Si) Stroncium-szulfát (SrSO 4 ) Stroncium-szulfid (SrS) Stroncium-szulfit (SrSO 3 ) Stroncium-titanát (SrTiO 3 ) Stroncium-ferrit (Sr(FeO 2 ) 2 ) Stroncium-foszfid (Sr 3 P 2 ) Stroncium-fluorid (SrF 2 ) Stroncium-klorid (SrCl 2 ) |