| plébánia | |||
| Tirza plébánia | |||
|---|---|---|---|
| Lett. Tirzas pagasts | |||
|
|||
| 57°08′28″ s. SH. 26°25′32″ K e. | |||
| Ország | Lettország | ||
| Tartalmazza | Gulbene vidéke | ||
| Adm. központ | Tirza | ||
| Fejezet | Cheslovs Barkovskis [1] | ||
| Történelem és földrajz | |||
| Négyzet | 130,46 km² | ||
| Időzóna | UTC+2 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 986 [2] fő ( 2010 ) | ||
| Sűrűség | 7,6 fő/km² | ||
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |||
A Tirza község ( lettül Tirzas pagasts ) Lettország Gulbene régiójának tizennégy területi egysége egyike . A Vidzeme-felvidék Felső-Gauja-mélyedésében , részben pedig az ország északkeleti részén, az Aluksne-felvidék Gulbene -duzzadásának vidékén található.
Vidékéhez tartozó Druviene , Lizum , Lejasciems , Galgausk és Yaungulben , valamint a Cesvaine régió Cesvaine kerületével határos .
A Tirza volost legnagyobb települései: Tirza (plébánia központja), Vetsaduliena, Virane, Troshkas, Jaunaduliena, Branti, Alsupes, Dartinya, Indrani, Jauntirza, Kalvisi, Liepas, Matsitaimuizha, Pelni, Veverstiki.
A plébánia területén folyók folynak át: Audilite, Alkshnyupite, Azanda, Gosupe, Islinya, Kivene, Tirza, Virane.
Nagy tározók: Lielais Viranes, Mazais Viranes, Adulienas tavak.
Legmagasabb pontja: 186,7 m
Nemzeti összetétel: 93,5% - lettek, 3,1% - oroszok, 1,3% - lengyelek, 1% - ukránok, 1% - fehéroroszok.
A plébániát átszeli a Cesvaine-Velene autópálya és a Jeriki-Gulbene vasútvonal ( Tirza pályaudvar ; személyforgalom 2000-ben leállt).
A XII. században a jelenlegi Tirza volost területei a latgal történelmi Talava régió részét képezték. Ezt követően a rigai érsek birtokába kerültek (XIII. század), Lengyelországba (XVI. század), Svédországba (XVII. század) és az Orosz Birodalomba (XVIII. század) kerültek. A volost területén a 19. században Jaunaduliene, Tirza és Vecaduliene birtokok, valamint Dart, Indran, Jauntirz és Sea félbirtokok voltak.
1688-ban megnyílt a tirzai plébánia, 1869-ben a tirzai plébánia. 1839-től kezdett működni az első könyvtár. A 20. század elején 2 malom, 3 téglagyár és 2 fazekasműhely működött a plébánián.
1935-ben a tirzai volost területe 79 km² volt, 1578 ember élt benne.
A második világháború után több kolhoz is megalakult, majd beolvadt a Tirza és a Virane kolhozokba, amelyeket az 1990-es évek elején felszámoltak.
1945-ben a volosztban megalakult a Tirza és az Upmal községi tanács. 1949-ben megszűnt a voloszti felosztás, és a Tirza községi tanács a Cesvaini (1949-1956) és a Gulbenei (1956 után) járás része lett.
1951-ben a felszámolt Upmalsky községi tanácsot Tirza községi tanácshoz csatolták. 1954-ben - a Viran községi tanács "Bolsevik" kolhozának területe. 1977-ben - a felszámolt Sinolsky községi tanács tagja [3] .
1990-ben a Tirza községi tanácsot volosttá szervezték át. 2009-ben, a lett közigazgatási-területi reform befejezése után a tirzai plébánia a Gulbene régió része lett.
A 2010-es évek elejére több mint 10 gazdaságilag aktív vállalkozás működött a voloston, a tirzai általános iskola, a művelődési ház, könyvtár, járóbeteg szakrendelés, egészségügyi és szociális segélyközpont, gyógyszertár, posta. iroda [4] .
| Gulbene vidéke | |
|---|---|