Tiselius (holdkráter)

Tiselius
lat.  Tiselius

A fotó az Apollo 16 -ról készült .
Jellemzők
Átmérő53,8 km
Legnagyobb mélység2400 m
Név
NévnévArne Tiselius (1902-1971), svéd biokémikus, Nobel-díjas (1948). 
Elhelyezkedés
é. sz. 6°53′. SH. 176°42′ K  / 6,89  / 6,89; 176,7° É SH. 176,7° K pl.
Mennyei testHold 
piros pontTiselius
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

A Tiselius-kráter ( lat.  Tiselius ) egy nagy becsapódási kráter a Hold túlsó részének egyenlítői régiójában . A nevet Arne Tiselius (1902-1971) svéd biokémikus tiszteletére adták, és a Nemzetközi Csillagászati ​​Unió 1979-ben hagyta jóvá . A kráter kialakulása a késő-imbriumi időszakra nyúlik vissza [1] .

A kráter leírása

A Tiselius-kráter legközelebbi szomszédai a Valle - kráter nyugaton; a Shafarik kráter északon; Keleten a Stein kráter , délnyugaton a Coriolis kráter [2] . A kráter középpontjának szelenográfiás koordinátái 6°53′ É. SH. 176°42′ K  / 6,89  / 6,89; 176,7° É SH. 176,7° K g , átmérője 53,8 km 3] , mélysége 2,4 km [1] .

A Tiselius-kráter kör alakú és közepesen erodált. A hullámzás simított, de megőrizte a meglehetősen világos körvonalakat, a feltűnő Tiselius E műholdkráter szinte csatlakozik a hullámzás keleti részéhez (a kráterduzzadásokat keskeny völgy választja el). A belső lejtő tövében sziklák sorakoznak . A sánc magassága a környező terület felett eléri az 1150 métert [1] , a kráter térfogata megközelítőleg 2300 km³ [1] . A tál alja viszonylag egyenletes, a tál közepén kaotikusan halmozódnak fel az alacsony, rövid bordák. Az északkeleti részen több, a sánchoz képest koncentrikus gerinc található.


Műholdkráterek

Tiselius Koordináták Átmérő, km
E 7°10′ s. SH. keleti szélesség 177°50′  / 7,17  / 7,17; 177,83 ( Tizelius E )° É SH. 177,83° K pl. 15.4
L é. sz. 4°34′. SH. 177°28′ K  / 4,57  / 4,57; 177,46 ( Tizelius L )° É SH. 177,46° K pl. 12.3

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 3 4 Lunar Impact Crater Database . Losiak A., Kohout T., O'Sulllivan K., Thaisen K., Weider S. (Lunar and Planetary Institute, Lunar Exploration Intern Program, 2009); frissítette Öhman T. 2011-ben. Archív oldal .
  2. ↑ Tiselius-kráter a LAC-68 térképen. . Letöltve: 2020. június 23. Az eredetiből archiválva : 2013. február 20.
  3. ↑ A Nemzetközi Csillagászati ​​Unió kézikönyve . Letöltve: 2020. június 23. Az eredetiből archiválva : 2020. november 27.

Linkek