Tigil (falu)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. augusztus 26-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Falu
olvasztótégely
57°45′41″ s. SH. 158°40′32″ K e.
Ország  Oroszország
A szövetség tárgya Kamcsatkai körzet
Önkormányzati terület Tigilsky
Vidéki település Tigil falu
Történelem és földrajz
Alapított 1747-ben
Korábbi nevek Tigil erőd
Négyzet 2,073 km²
Időzóna UTC+12:00
Népesség
Népesség 1547 [1]  ember ( 2021 )
Sűrűség 746,26 fő/km²
Digitális azonosítók
Telefon kód +7 415-37
Irányítószám 688600
OKATO kód 30132000001
OKTMO kód 30832405101
Szám SCGN-ben 0012024

Tigil ( Itel. Samzat [2] ) egy falu Oroszországban a Kamcsatka területén , a Tigilszkij járás közigazgatási központja . A Selo Tigil vidéki települést alkotja . Népesség - 1547 [1] fő ( 2021 ). Van egy repülőtér .

Földrajz

A falu a Kamcsatka-félsziget északnyugati részén, a Tigil folyó mellett található , 48 km-re az Okhotszki-tengerbe való összefolyásától . A távolság Tigiltől Palany faluig egyenes vonalban 165 km, Petropavlovsk-Kamchatskyig  - 523 km.

Történelem

A Tigil folyó rendkívül fontos stratégiai jelentőségű volt a hatalmas félsziget fejlődési folyamatában , amely a 18. században aktívan megindult. Kamcsatka nyugati partja mentén haladtak a főutak a folyón. Még az orosz előtti időszakban is a Tigil folyó volt az egyik fő kommunikációs út, amely összeköti Kamcsatka északnyugati részét a félsziget központi részével és keleti partjával. Ez a körülmény erődítmény építését tette szükségessé . Az első település a modern település helyén 1747 -ben jelent meg [3] , 1751-1752 - ben Kholmov hadnagy emeltette a Tigil erődöt , amelyet később többször is frissítettek.

A 18. század végi erőd tervét a Központi Állami Történeti Levéltár őrzi . A Tigil jobb partján volt, három tucat mérföldre a torkolattól. Az erőd területe körülbelül 2,5 ezer négyzetméter területet foglalt el, és egy fából készült, téglalap alakú, hegyes sarkokkal - támpillérekkel - körülvett, ágyúkkal védett. Itt kapott helyet a laktanya, a kormányhivatal, a prémes istállók és a templom. Az erőd keleti és nyugati kapui azokhoz a településekhez vezettek, ahol "katonaszolgák" és különféle emberek éltek, köztük Koryak családok. A Tigil erődöt erdők vették körül: nyír, nyárfa, nyár, magas, éger, részben mezei rét és málna. 1783-1786 - ban az Aklan kerület adminisztrációja volt .

A 18. század végére az erődítmény már elvesztette eredeti rendeltetését, erődítményei leromoltak. 1810 -ben itt járt a híres orosz navigátor , V. M. Golovnin , aki ezt írta:

„A várban van egy régi fatemplom , a főispáni ház, mindenben hasonló a Péter-Pál kikötőben találhatóhoz, több istálló és laktanya , valamint több tucat filiszterház és kunyhó található szétszórva az erőd körül. Az itteni lakosság filiszteusokból, nyugalmazott altisztekből, katonákból és kozákokból áll.

A 18. század 60 -as éveiben T. I. Shmalev kapitány , Kamcsatka kiemelkedő felfedezője tevékenysége kapcsolódott az erődhöz. A 19. század 20 -as éveiben P. F. Kuzmiscsev hadnagy , a kamcsadali szókincs fáradhatatlan gyűjtője, a félsziget növényvilágáról szóló feljegyzések szerzője szolgált itt parancsnokként. Kuzmiscsev kiterjedt agronómiai kísérleteket végzett Tigilben, az általa szervezett helyi iskolában tanított.

A 20. század elejére Tigil falu Kamcsatka északnyugati részének legnagyobb településévé vált.

Vidéki település

A vidéki település jogállását és határait a Koryak Autonóm Kerület 2004. december 2-án kelt 365-OZ számú törvénye határozza meg „A Koryak Autonóm Okrug önkormányzatai státuszának megadásáról és közigazgatási központjainak meghatározásáról” [4] .

Népesség

Népesség
1939 [5]1959 [6]1970 [7]1979 [8]1989 [9]2002 [10]2007
879 1473 2351 3030 3233 2132 1960
2010 [11]2012 [12]2013 [13]2014 [14]2015 [15]2016 [16]2017 [17]
1691 1673 1665 1664 1587 1571 1518
2018 [18]2019 [19]2020 [20]2021 [1]
1449 1394 1404 1547


Jegyzetek

  1. 1 2 3 5. táblázat: Oroszország lakossága, szövetségi körzetek, az Orosz Föderáció alanyai, városi körzetek, önkormányzati körzetek, önkormányzati körzetek, városi és vidéki települések, városi települések, 3000 vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . A 2020-as összoroszországi népszámlálás eredményei . 2021. október 1-től. 1. kötet. Populáció mérete és eloszlása ​​(XLSX) . Letöltve: 2022. szeptember 1. Az eredetiből archiválva : 2022. szeptember 1..
  2. Itelmen nyelv és kultúra - 2. rész (orosz) .
  3. Kamcsatka települései (előfordulási dátumok, elnevezések, átnevezés, eltörlés; rövid helynév). . Letöltve: 2009. március 30. Az eredetiből archiválva : 2013. április 16..
  4. A Koryak Autonóm Kerület 2004. december 2-i 365-OZ számú törvénye „A Koryak Autonóm Kerület önkormányzatai státuszának átadásáról és közigazgatási központjainak meghatározásáról”  (elérhetetlen link)
  5. 1939-es szövetségi népszámlálás. A Szovjetunió vidéki lakosságának száma kerületek, nagy falvak és vidéki települések - regionális központok szerint . Hozzáférés dátuma: 2014. január 2. Az eredetiből archiválva : 2014. január 2.
  6. 1959-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR vidéki lakosságának száma - vidéki települések lakosai - kerületi központok nemek szerint
  7. 1970-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR vidéki lakosságának száma - vidéki települések - járási központok lakói nemek szerint . Hozzáférés dátuma: 2013. október 14. Az eredetiből archiválva : 2013. október 14.
  8. 1979-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR vidéki lakosságának száma - vidéki települések lakói - járási központok . Hozzáférés dátuma: 2013. december 29. Az eredetiből archiválva : 2013. december 29.
  9. 1989-es szövetségi népszámlálás. Az RSFSR vidéki lakosságának száma - vidéki települések - járási központok lakói nemek szerint . Letöltve: 2013. november 20. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16..
  10. 2002-es összoroszországi népszámlálás. Hangerő. 1, 4. táblázat. Oroszország lakossága, a szövetségi körzetek, az Orosz Föderációt alkotó jogalanyok, körzetek, városi települések, vidéki települések - járási központok és 3 ezer vagy annál nagyobb lélekszámú vidéki települések . Archiválva az eredetiből 2012. február 3-án.
  11. A 2010-es összoroszországi népszámlálás eredményei. Városi körzetek, önkormányzati körzetek, városi és falusi települések, városi és vidéki települések lakossága
  12. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint. 35. táblázat Becsült lakónépesség 2012. január 1-jén . Letöltve: 2014. május 31. Az eredetiből archiválva : 2014. május 31..
  13. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2013. január 1-jén. - M.: Szövetségi Állami Statisztikai Szolgálat, Rosstat, 2013. - 528 p. (33. táblázat: Városi körzetek, önkormányzati kerületek, városi és falusi települések, városi települések, vidéki települések lakossága) . Hozzáférés dátuma: 2013. november 16. Az eredetiből archiválva : 2013. november 16.
  14. 33. táblázat Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2014. január 1-jén . Letöltve: 2014. augusztus 2. Az eredetiből archiválva : 2014. augusztus 2..
  15. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2015. január 1-jén . Letöltve: 2015. augusztus 6. Az eredetiből archiválva : 2015. augusztus 6..
  16. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2016. január 1-jén (2018. október 5.). Letöltve: 2021. május 15. Az eredetiből archiválva : 2021. május 8.
  17. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2017. január 1-jén (2017. július 31.). Letöltve: 2017. július 31. Az eredetiből archiválva : 2017. július 31.
  18. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2018. január 1-jén . Letöltve: 2018. július 25. Az eredetiből archiválva : 2018. július 26.
  19. Az Orosz Föderáció lakossága települések szerint 2019. január 1-jén . Letöltve: 2019. július 31. Az eredetiből archiválva : 2021. május 2.
  20. Kézikönyv a Kamcsatkai Terület közigazgatási-területi szerkezetéről, 2020