Hőszigetelés

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. november 16-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .

Hőszigetelés ("hőszigetelés") - olyan szerkezeti elemek, amelyek csökkentik a hőátadási folyamatot, és a fő hőellenállás szerepét töltik be a szerkezetben. A kifejezés jelentheti az ilyen elemek megvalósításához szükséges anyagokat vagy az elrendezésükhöz szükséges intézkedéscsomagot is.

A hőszigetelést a hőátadás csökkentésére használják mindenhol, ahol egy adott hőmérséklet fenntartása szükséges , például:

A hőszigetelés osztályozása

Osztályozás az arányosítás elve szerint Osztályozás a GOST 16381-77 "Hőszigetelő építőanyagok és termékek" szerint

Az anyagok és termékek a következő főbb jellemzők szerint vannak felosztva:

A hőszigetelés főbb típusai

A gyakorlatban az alapanyag típusa szerint a hőszigetelő anyagokat általában három típusra osztják:

A 150 kg/m 3 sűrűségű , M500D0 cementre, 5. frakció homokjára, habosítószerre C habképzőre és vízre készített habbeton hővezető képességét PPU szigeteléssel összehasonlítva az 1. táblázat mutatja:

Hőszigetelt csövek hővesztesége , Cal/óra 1 futóméterenként

Átmérő , mm poliuretán hab hab beton
57 27.7 23.5
89 35.9 28.5
108 41.5 30.7
159 46.9 44.9
219 59.9 46.9

A hőszigetelés főbb típusai:

Ipari hőszigetelés

Az ipari hőszigetelés leggyakrabban csővezetékek, tartályok, tartályok, berendezések hőszigetelésére utal. A csővezetékek és tartályok hőszigetelését azért végezzük, hogy megakadályozzuk a folyadék lehűlését a csövekben, vagy elkerüljük a kondenzátum képződését a berendezésen. Abban az esetben, ha a hőveszteség nem fontos, biztonsági okokból hőszigetelést kell beépíteni, például azért, hogy megóvja a karbantartó személyzetet az égési sérülésektől. Jelenleg az energiahordozók drágulása miatt igyekeznek minimalizálni a hőveszteséget, ezért egyre gyakrabban szerepelnek a hőszigetelő rendszerek az energiahatékonyság elérését szolgáló eszközök komplexumában.

Az iparban fokozott követelmények vonatkoznak a hőszigetelésre, különösen az anyagok rekordmagas vagy éppen ellenkezőleg, rekordalacsony hőmérsékletekkel szembeni ellenállására (kriogén berendezések). Az ipari létesítmény projektjének fejlesztési szakaszában hőszigetelő anyagot választanak ki. Manapság a tervezők az iparban, különösen a veszélyes termelő létesítményekben, előszeretettel használnak nem éghető anyagokat (NG osztály).

Számos hagyományos hőszigetelő anyagot speciális impregnálással kezelnek, hogy növeljék biztonságukat és csökkentsék az égés intenzitását (például égésgátló anyagok olyan erősen éghető anyagokhoz, mint a polisztirolhab és poliuretánhab), de az égésgátlók használata megakadályozza az éghető anyagokat ne váljanak éghetetlenné, és a technológiai berendezések felületi korróziójának kialakulásához is vezethetnek.

Falszigetelés

A fal hőszigetelése a következő módokon történik:

A polgári épületekben hőfizikai szempontból a leghatékonyabb a kívülről történő hőszigetelés alkalmazása, hiszen ebben az esetben a fal tartószerkezete mindig a pozitív hőmérséklet és az optimális páratartalom zónájában van. Lehetőség van az épületen belüli hőszigetelés alkalmazására, de ennél a lehetőségnél a páratartalom szerinti számítást kell elvégezni a párazáró réteg szükségességére vonatkozóan, és csak kivételes esetekben, amikor a hőszigetelés nem módosítható. az épület homlokzata valamilyen okból (az épület magas építészeti és művészeti értékkel rendelkezik stb.)

Hőszigetelő anyagok gyártásához

A hővezetést megakadályozó hőszigetelés gyártásához olyan anyagokat használnak, amelyek nagyon alacsony hővezetési együtthatóval rendelkeznek - hőszigetelők . Azokban az esetekben, amikor hőszigetelést használnak a hő megtartására a szigetelt tárgy belsejében, az ilyen anyagokat fűtőelemeknek nevezhetjük . A hőszigetelőket heterogén szerkezet és nagy porozitás jellemzi .

A mai napig az aerogél alapú hőszigetelő anyagok rendelkeznek a legalacsonyabb hővezetési együtthatóval (0,017 - 0,21 W/(m·K)).

Lásd még

Jegyzetek

  1. A GOST 16381-77 érvényes, de erkölcsileg és műszakilag elavult. Például az „Éghetőség” besorolása a 123-FZ számú „Tűzbiztonsági követelmények Műszaki Szabályzata” (2013.02.07-i módosítással) szerint eltérő nem éghető (NG), gyengén gyúlékony. (G1), mérsékelten éghető (G2), normál körülmények között (G3) és erősen éghető (G4)

Irodalom

Linkek