Talmid chaham ( héb . תַלְמִיד חָכָם תלמידי חכמים חכמים a szó szerint „a tólár , a binrah becsületbeli tanítványa”, szó szerint „a kósza” becsületbeli tanítványa .
A fő dolog, ami az embert talmid-hahammá teszi, az a Tanakh [2] és a teljes szóbeli törvény ismerete („ Mishnah , Talmud , Halakha and aggadot ”) [3] .
A tanulás mellett szükség van a „shimush hahamim” („bölcsek szolgálata”) és az „irat shamaim” (szó szerint „félelem a mennytől”, „istenfélelem”) is.
A Talmud szerint „Ha valaki tanulmányozta az írott törvényt és a szóbeli törvényt, de nem teljesítette a shimush talmidei hachamim-et, akkor is am ha-aretz [köznép] marad” [4] .
Rav listája szerint a talmid hacham must
A Talmud jelzi, hogy mit kell kerülnie a Talmid hachamnak, nevezetesen:
Joga van megtagadni a tanúvá válást polgári ügyben, ha a bíró tudásában alacsonyabb rendű nála [6] .
R. Johanan szerint csak az a Talmid Chaham nevezhető ki „ parnes ” posztra, aki minden halachikus kérdésre választ tud adni, még a jelentéktelen „Kalla” értekezéssel kapcsolatos kérdésekre is [7].
A középkorban Talmid hakham teljes bizalommal örvendett vallástársaik részéről, akik nemcsak vallási, hanem világi kérdésekben is konzultáltak velük. Ha Talmid hakham nem is töltött be hivatalos tisztséget a közösségben, ő volt a felelős a kultusz felügyeletéért, ő határozta meg az istentisztelet idejét és jellegét, ellenőrizte a mértékeket és mértékeket stb.
Annak érdekében, hogy a Talmid Chach teljesen belemerülhessen a tudományba, a zsidó törvények felmentették az adók és egyéb illetékek alól [8] . Ezt a szokást a középkorban is megőrizték az askenázi és szefárd közösségek [3] .
Talmid haham parancsot kapott, hogy őrizze meg tekintélyét, ne veszítse el méltóságát, követelje meg a külső tisztelet kifejezését, hiszen személyében a Tórát felmagasztalják vagy megalázzák [9] .
![]() |
|
---|