A függvénytáblázás a függvényértékek kiszámítása, amikor az argumentum egy bizonyos lépéssel valamely kezdeti értékről valamilyen végső értékre változik. Így készülnek a függvényértékek táblázatai, innen a név - táblázat. A táblázatosítás szükségessége meglehetősen széles körű probléma megoldása során merül fel. Például az f(x) = 0 nemlineáris egyenletek numerikus megoldásakor táblázatba foglalással elválasztható (lokalizálható) az egyenlet gyökerei , vagyis olyan szegmenseket találhatunk, amelyeknek a végén a függvény különböző előjelű. A táblázatosítás segítségével (bár nagyon durván) megtalálhatja egy függvény minimumát vagy maximumát . Néha előfordul, hogy egy függvénynek nincs analitikus reprezentációja, és értékeit számítások eredményeként kapják meg, ami gyakran előfordul különböző folyamatok számítógépes szimulációjában . Ha egy ilyen függvényt későbbi számításokban használnak (például integrálni vagy differenciálni kell , stb.), akkor gyakran a következőket teszik: kiszámítják a függvény értékeit az argumentum kívánt intervallumában, azaz , készítsünk táblázatot (táblázatot), majd Ebben a táblázatban valamilyen módon egy másik függvényt is megszerkesztünk, amelyet egy analitikus kifejezés (képlet) ad meg. A táblázatosítás szükségessége akkor is felmerül, ha egy függvényt számítógép képernyőn ábrázolunk.