Syrt (sima)
Szürt ( kirgiz syrt - emelkedés, emelkedés, domb) - a Tien Shan és a Keleti -Pamír hegyvidéki [1] típusa, magashegyi legelőként használt (vö. dzhailau ) [2] . A szirtek domborműve egyenletes vagy enyhén hullámos, viszonylag gyengén tagolt, a morénaanyag denudációs folyamataiból alakul ki . Az erdei vegetációs zóna felett (3000-4000 m tengerszint feletti magasságban) elhelyezkedő sztyeppék és félsivatagok által elfoglalt ősi szintező felszínek maradványait ábrázolja [3] [4] . A syrteket még magasabb gerincek választják el egymástól [1] . A szirt mélyedéseiben sok kis szikes vizű tó található [5] .
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ 1 2 Gvozdetsky N.A. , Mihajlov N.I. A Szovjetunió fizikai földrajza. ázsiai rész . - M: Gondolat, 1970. - S. 146-137. — 543 p. Archiválva : 2019. április 30. a Wayback Machine -nél
- ↑ Natalja Georgievna Mihajlovszkaja. Az orosz beszéd kultúrája a nemzeti-orosz kétnyelvűség körülményei között . Nauka, 1985, 81. o.
- ↑ Földtani szótár. Hangerő. II M-Ya / A. N. Krishtofovich szerkesztésében . - M . : Földtani és ásványkincs-védelmi irodalom állami tudományos és műszaki kiadója, 1955. - P. 305. - 445 p.
- ↑ Egy fiatal geográfus-helytörténész enciklopédikus szótára / Összeállította G. V. Karpov. - M . : Pedagógia, 1981. - S. 122 . — 384 p.
- ↑ Gvozdetsky N. A., Golubchikov Yu. N. hegység. - M . : Gondolat, 1987. - S. 38. - 399 p.
Irodalom
- syrt // L. I. Rozova, V. I. Savina. Szótár földrajzi kifejezésekről és más szavakról, amelyek a Tádzsik SSR helynevét alkotják. Tudomány, Otthon szerk. Keleti irodalom, 1975. S. 92.
- Syrty // Rövid földrajzi enciklopédia. T. 4. (Az Unió Tanácsköztársasága - Jugoszlávia) / Ch. szerkesztő A. A. Grigorjev. M.: Szovjet Enciklopédia , 1964. S. 54