A szárazföldi rizs olyan talajon termesztett rizs , amelyet nem borít víz. A szárazföldi rizst csapadékos földeken termesztik ellenőrzés nélkül, ahol a víz felhalmozódása nehézkes az egyenetlen talaj vagy a gyors talajvízelvezetés miatt. A száraz rizs minőségét tekintve nem rosszabb, mint az áradó rizs, de alacsonyabb a hozama. [egy]
Manapság kétféle száraz rizstermesztés létezik. A "hegyi rizs" a legrégebbi rizstermesztés a hegyekben, 1000-2000 méteres magasságban, öntözés és műtrágya nélkül. A modern "aerob" rizstermesztés a síkvidéki rizstermesztés, főleg vízzel nem borított talajon, de időszakos öntözéssel és műtrágyázással. [2]
A rizs termesztésének legrégebbi módja öntözés és stressz nélkül. Napjainkban 1000-2000 méteres magasságban gyakorolják, a tenyészidőszakban legalább 1000-1100 mm csapadékkal. [3] A módszer minimális munkaerő- és anyagköltséget igényel, de alacsony a hozama. A hegyi rizst viszonylag alacsony hőmérsékleten termesztik, ami hozzájárul a kiváló minőséghez. A síkvidéken, ha a napi középhőmérséklet meghaladja a 29 °C-ot, akkor a rizs minősége romlik. [4] .
Modern rizstermesztési módszer, melynek fejlődése a jó vízelvezetésű talajokon történő megművelési területek terjeszkedésének és számos rizstermesztő országban tapasztalható súlyos vízhiánynak köszönhető. Indokína és Latin-Amerika számos országában az elárasztott rizstermesztést szükségszerűen öntözött rizsre kell átállítani. [5] Napjainkban intenzíven fejlesztik a hegyvidéki rizs új fajtáit, és az aerob rizs "nagy hozamú" hegyi rizsnek tekinthető. [6]
Száraz rizst körülbelül 20 millió hektáron termesztenek, ami a világ megművelt területének 12%-a. A gabonatermelés volumene a világ betakarításának 5%-a / [6] De számos országban a száraz rizs a fő termésfajta. A MID szerint a száraz rizs részesedése a teljes termőterületen belül Dél- és Délkelet-Ázsiában 8%, Nyugat-Afrikában 62%, Latin-Amerikában pedig 72%.
Száraz földeken a rizst rizsszemmel vetik, ami lehetővé teszi a technika alkalmazását. A hántolatlan területeken a rizst palántákkal ültetik, de ma már ezt a munkaigényes módszert is elhagyják a hántolatlan rizs termesztésében.
A hántolatlan rizstermesztésben a rizs érzékeny a különféle betegségekre, a hegyvidéki területeken kevésbé érzékeny az ilyen veszélyekre.
A felvidéki rizstermesztés hátrányai a föld kimerülése, a gyomlálás szükségessége és a szárazságra való érzékenység.
A hegyvidéki rizstermesztés előnye a metánkibocsátás (erős üvegházhatású gáz ) gyakorlatilag hiánya. [7]