Sur kultúra

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2017. május 27-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .

A Szura-Dnyeper kultúra ( Szura-kultúra ) a korai neolitikum régészeti kultúrája, amely a Dnyeper-zuhatag vidékén gyakori . 5. – Kr.e. 4. évezred elejére keltezhető. e.

Eredet és feltárás

A Sur-Dnyeper kultúra a mezolitikum helyi Kukrek -kultúrája alapján alakult ki .

Településeket találtak Surskaya , Shulaev , Strilcha Szkelya ( Sztrelecszkaja szikla ) ​​szigeteken, a Dnyeper melletti Valasszkoje falu közelében (Dnyipro város közelében ) , a Zaporozhye-tól északra fekvő Szőlőszigeten és másokon a Szeverszkij- Donyecben . Általában több mint 20 lelőhelyet találtak szúra kerámiával, a temetkezések ismeretlenek. Szurszkij és Shulaev szigetén található települések a legjobban feltártak, ahol a régészek félig ásott lakóházakat tártak fel.

A szúrokhoz kapcsolódó emlékművek a Krím -félszigeten (Tash-Air, Zamil-Koba, Kaya-Arasy) és a Don alsó folyásánál (Razdorskaya falu) ismertek, ahol külön kulturális típusként tűnnek ki.

A Kr.e. IV. évezred elején. e. a nadporozsjei szúra-kultúra lakosságát a Dnyeper-Donyec-kultúra hordozói kényszerítették ki , akik a Dnyeper-vidék északibb területeiről érkeztek ide.

Periodizálás

A Szura-Dnyeper kultúra kialakulásának korszakának települései a folyók partján helyezkedtek el (Vasziljevka, Szobacski).

A következő időszak szigetszerű. Olyan műemlékeket foglal magában, amelyek meghatározzák a kultúra néprajzi és történeti sajátosságait. Ezek települések a szigeteken: Szőlő, Pokhily, Volchok, Shulaev, Kizlevy, Sursky, Kodachek stb.; valamint számos település a Dnyeper jobb partján - Kodachek szigetével és a folyó torkolatánál lévő településsel szemben. Samara Dnyipropetrovszkdal szemben.

A késői időszakban kétféle település létezik:

Háztartás

A gazdaság újkőkori formáit e kultúra hordozói ötvözték az élelemszerzés hagyományos módjaival, különösen a vadászattal és a halászattal. Nyáron ezek a törzsek halban bővelkedő folyók partjain telepedtek le. Szarvasmarhák legelésztek a közeli réteken. A településeken mezőgazdasági állatok - egy bika és egy disznó - csontjait találták.

A leletek tanúsága szerint a szarvasmarha-tenyésztés nagyobb figyelmet kapott, mint a mezőgazdaság. A mezőgazdaság nehezen honosodott meg a sztyeppei övezetben. A helyi talaj termékeny volt, de kézi megművelése rendkívül nehézkes volt. Ugyanakkor a sztyeppei kiterjedések vonzerejét a legelők jelenléte jelentette, amely meghatározta a szarvasmarha-tenyésztés kiemelt fejlesztését ezen a területen. [2]

A munka eszközei

A szúra-dnyeperi kultúrát mikrolitikus kovakő termékek , famegmunkáló eszközök (balták, kaparók és nagy oldalkaparók), különféle hegyes fenekű edények jellemzik. A lelőhelyek ásatásaiból rengeteg csonttárgy – tőrök, horgok, nyílhegyek, szigonyok stb. – származnak. Ukrajna területén egyetlen neolitikus kultúra sem ismert ilyen sokféle csontterméket.

Kerámia

A kerámia sajátos, többnyire éles fenekű, jól megtisztított agyagból készült (néha zúzott kagyló szennyeződésekkel). Dísz bekarcolt vagy kimagozott. A kőedények is jellemzőek erre a kultúrára - éles fenekűek vagy medence alakúak, néha bekarcolt díszekkel díszítve. Ukrajna területén más kultúrák között nem található, ezért a szúra törzsek fontos néprajzi jellemzője.

Fontosabb régészeti leletek

Jegyzetek

  1. ↑ Danilenko V. N. Ukrajna neolitikuma. K.: Naukova Dumka, 1969. p. 25-26
  2. ↑ Bunyatyan K. P. Gazdálkodás az utolsó órákban a korai árvízi időszak végéig

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák