| Közép-német csatorna | |
|---|---|
| német Mittellandkanal | |
A Középnémet-csatorna átszeli a Wesert | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | |
| Jellegzetes | |
| Csatorna hossza | 325,7 km |
| Átjárók | 3 |
| EVVP besorolás | Vb |
| Méretek | |
| Teljes mélység | 3 m |
| vízfolyás | |
| Fej | Elbe |
| 52°14′46″ s. SH. 11°44′49″ K e. | |
| száj | Canal Dortmund – Ems |
| é. sz. 52°16′37″ SH. 7°36′14″ hüvelyk e. | |
| fej, száj | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A Középnémet-csatorna ( németül Mittellandkanal ; Weser Ems és Weser Elbe is) Németország leghosszabb csatornája . Hossza 325 km [1] .
A Rajnát a Rajna-Herne-csatornán és a Dortmund-Ems-csatornán keresztül köti össze az Ems- , a Weser- és az Elba folyókkal , majd a Brandenburgi folyókon és tavakon keresztül az Oderával . Európai léptékben a Közép-Német-csatorna jelenti a központi hajózási összeköttetést Nyugat- és Kelet-Európa között . Áthalad a Drömling Nemzeti Bioszféra Rezervátum területén .
Minimális mélység 3 méter, 3 zár; hajóliftek; legfeljebb 1000 tonna teherbírású vízi járműveket halad át. A vízvezeték áthalad a Weser folyón. 1938-ban nyitották meg. A csatorna az NSZK vízi szállításának mintegy 4-5%-át adja; 1973-ban 12,2 millió tonna árut szállítottak (többnyire kölcsönös szén- és ércszállítmányok a Ruhr-vidék és az Alsó-Szászország ipari régiója között). A csatorna Osnabrück (14 km), Miesburg (2 km), Linden (11 km), Hildesheim (15 km) és Salzgitter (18 km) felé ágazik.
Főbb kikötők: Hannover (1,6 millió tonna 1973-ban), Salzgitter-Beddingen (1,6 millió tonna), Miesburg (1,2 millió tonna), Hildesheim (1,0 millió tonna) és Peine (0,7 millió tonna), Braunschweig (0,8 millió tonna) ), Osnabrück (0,7 millió tonna). 1965 óta korszerűsítik a csatornát, és megépült az Elba elkerülő csatornája (észak-déli csatorna) az északi Wolfsburgtól az Elba alsó folyásánál lévő Gestachtig. [egy]