Az Örményország Vörös Könyvében szereplő hüllők - a ritka és veszélyeztetett hüllők 19 fajt és alfaját tartalmazó lista, amely az Örményország Vörös Könyvének legújabb (második) kiadásában (2010) szerepel [1] . A hüllők listája a második kiadásban jelentősen bővült: az Állatok Vörös Könyvének első kiadásában (1987) 11 hüllőfaj volt [1] .
Az Örményország Vörös Könyvének legújabb kiadását (amelyet 2007 és 2009 között dolgoztak a meglévő adatok és új terepvizsgálatok alapján) a Nemzeti Tudományos Akadémia , a Jereváni Állami Egyetem és más tudományos intézmények szakemberei készítették el. Örményország Vörös Könyvének második kiadása 452 növényfajt, 40 gombafajt, 308 állatfajt (153 gerinces és 155 gerinctelen) tartalmaz [2] .
| Ábra | Név | Elterjedés és bőség Örményország területén | Védett státusz az Örményország Vörös Könyvében az IUCN kritériumai szerint | Források | |
|---|---|---|---|---|---|
| Rendelés Teknős ( Testudines ) | |||||
| Földközi-tengeri teknősbéka Testudo graeca ( Linnaeus , 1758) |
Örményország északkeleti részén a Testudo graeca ibera alfaj , délen pedig a Testudo graeca armeniaca alfaj található . A déli alfajok populációi az Ararát-síkságon és a Meghri régióban találhatók . Örményország területén a populáció körülbelül 900-1000 egyed. | Sebezhető (VU A2cd; B1a+2ab (iii)) | [3] | ||
| Ábra | Név | Elterjedés és bőség Örményország területén | Védett státusz az Örményország Vörös Könyvében az IUCN kritériumai szerint | Források | |
|---|---|---|---|---|---|
| Iguana alrend ( iguánia ) | |||||
| Transkaukázusi takyr kerekfejű Phrynocephalus horvathi ( Mehely , 1894) |
A múltban a Phrynocephalus helioscopus alfaja volt . Külön populációk ismertek az Araks folyó völgyében . Megőrződött Armavir (Baghramyan, Armavir és Vagharshapat régiókban) és Ararat régiókban . Jelenleg 6 populáció ismert az Araks folyó völgyében, amelyek száma nagyon kicsi. | Kritikusan beteg (CR A2c; B2ab (i, ii, iii)) | [négy] | ||
| Scinciforma alrend | |||||
| Fénykép | Csernov Ablepharus chernovi Darevsky gologlazja , 1953 |
Csak a Hrazdan folyó középső folyásának völgyében fordul elő . Örményország területén a populáció körülbelül 250-300 egyed. | Kritikusan beteg (CR A2ac; B2ab(ii, iii)) | [5] | |
| Nyugat -ázsiai mabuya Trachylepis septemtaeniata Reuss , 1834 |
Megtalálható a települések környékén - Jereván , Yeghegnadzor , Ararat , Meghri , az Urts-hátságon és még néhány helyen. A déli állományok nagyobbak (Meghri, Agarak, Nrnadzor), az Ararat-síkságon ez a faj gyakorlatilag eltűnt. | Sebezhető (VU B1ab(iii)+2ab(iii)) | [6] | ||
| Hosszú lábú skink Eumeces schneideri ( Daudin , 1802) |
Az Ararat-síkságon , az Araks folyó völgyében, az Arpa folyó szurdokában és Örményország déli lábánál fordul elő. Leggyakoribb a Meghri régióban (június első felében: 12 egyed hektáronként), az Ararat-síkságon - a hektáronkénti egyedszám nagyon kicsi. | Sebezhető (VU B1ab(iii)+2ab(iii)) | [7] | ||
| Lacertiforma alrend | |||||
| Dahl gyíkja , Darevskia dahli (Darevszkij, 1957) |
Észak-Örményországban található. Számos kis egyéni populáció létezik. A népességszám változásai nem ismertek. | Veszélyes állapotban (EN B1a+2a) | [nyolc] | ||
| Darevskia praticola réti gyík (Eversmann, 1834) |
Észak-Örményországban található. Számos elszigetelt populáció létezik. A népességszám változása ismeretlen. | Sebezhető (VU B1ab(iii)+2a) | [9] | ||
| Rostombekov gyíkja Darevsky rostombekovi Darevsky, 1957 |
Észak-Örményország erdőiben található. A vonulat déli határa az Aghstev és a Pambak folyók szurdokai mentén, valamint a Bazum- gerinc mentén halad nyugatra, Spitak városától kiindulva . Az északi határ a Papakar- hegység északkeleti részén húzódik (az örmény "Az ősök kövéből" [10] ). Ezeken a területeken kívül Szevan északkeleti partján található még egy népesség : Tsovak falu környékén . | Veszélyeztetett (EN B2ab(ii, iii)) | [tizenegy] | ||
| Fehérhasú gyík Darevskia unisexualis (Darevszkij, 1966) |
Észak- és Közép-Örményország hegyvidéki tájain fordul elő. 1700-2000 m tengerszint feletti magasságban él. | Sebezhető (VU B1a) | [12] | ||
| Transkaukázusi ragadós száj- és körömfájás Eremias pleskei Bedriaga , 1907 |
Az Araks folyó völgyében (a bal parton) - Echmiadzintól nyugatra a Meghri-hegység déli lábánál fordul elő . 1995-2010-ben az egyedszám meredeken csökkent. Az Ararat-síkság területének nagy részén ez a faj eltűnt. | Kritikus állapotban van (CR B2ab (ii, iii)) | [13] | ||
| Transzkaukázusi ragadós száj- és körömfájás Eremias arguta transcaucasica Darevsky, 1953 |
Ez az alfaj csak Örményországban található. Csak egy populáció ismert, amely Sevan déli partján található: Noraduz falu környékén . 1961-ben Martuni falu környékén az utolsó 27 felnőttet elfogták és szabadon engedték Noraduz falu környékén. Ezek a ragadós száj- és körömfájás új populációt hoztak létre ott, amely fokozatosan bővíti területét. Jelenleg a számát 80-150 egyedre becsülik. | Kritikusan beteg (CR A2c; B2ab(ii, iii)) | [tizennégy] | ||
| Kisázsiai gyík Parvilacerta parva Boulenger , 1887 |
Észak- és Közép-Örményországban - a Spitak régió távoli és műveletlen helyein, Landzhik falu környékén ( Sirak régió ) és a Tavush víztározó északi partjain található . Az 1982-es adatok szerint a hektáronkénti egyedszám kettő és öt között mozgott. Most az egyedek száma meredeken csökkent. | Kritikusan veszélyeztetett (CR A2ac) | [tizenöt] | ||
| Alrend kígyók (kígyók) | |||||
| Kaukázusi kígyó , Zamenis hohenackeri ( Strauch , 1873) |
Észak- és Dél-Örményországban - főleg az Araks-völgy lábánál - található. Tavasszal a Khosrov rezervátumban 6-7 kilométeres 5 órás séta során egy-két egyedet találnak. | Sebezhető (VU B1ab(iii)) | [16] | ||
| Perzsa pseudocyclophis Pseudocyclophis persicus ( Anderson , 1872) |
Ennek az alfajnak az egyetlen egyedét a Meghri régióban találták meg – 5 kilométerre nyugatra Agarak városától . | Kritikus állapotban van (CR B2ab(i, ii, iii)) | [17] | ||
| Feketefejű rhynchocalamus Rhynchocalamus melanocephalus satunini ( Nikolszkij , 1899) |
Csak az Araks folyó völgyében és a szomszédos lábánál fordul elő. 2010-ig 19 egyedet találtak a Kaukázuson belül, ebből 17-et Örményországban és Nahijevanban . | Sebezhető (VU B2ab(i, iii)) | [tizennyolc] | ||
| Kaukázusi macskakígyó, Telescopus fallax ( Fleischmann , 1831) |
Főleg Örményország déli részén található - az Araks folyó völgyében. Észak-Örményországban több elszigetelt populáció él. Tavasszal a Khosrov rezervátumban a nappali séta során egy-két egyed található, más helyeken - nem mindig. | Sebezhető (VU B1ab(iii)) | [19] | ||
| Darevszkij vipera Vipera (Pelias) darevskii Vedmederja , Orlov et Tuniyev , 1986 |
Csak az Ashots régióban fordul elő . A 2008-as adatok szerint a tartomány területe 200 hektár. A tipikus élőhelyeken a fajok sűrűsége meglehetősen magas. Különböző években hektáronként 10-12 egyedet számoltak. | Kritikus állapotban van (CR B2ab (ii, iii)) | [húsz] | ||
| Fénykép | Örmény sztyeppei vipera Vipera (Pelias) eriwanensis ( Reuss , 1933) |
Főleg Északnyugat-, Közép- és Dél-Örményország sztyeppei tájain és magaslati rétjein fordul elő (1200-1300 m tengerszint feletti magasságban). Az Örmény Felföldön honos . | Sebezhető (VU B1ab(iii, v)) | [21] | |
| Örmény vipera, vagy Radde vipera Vipera (Montivipera) raddei Boettger , 1890 |
Főleg a Kotayk , Ararat , Vayots Dzor és Syunik régiókban található . Ezek a viperák főként 1300-1800 m tengerszint feletti magasságban élnek, néha akár 2500-2700 méteres magasságban is felemelkednek. Az elmúlt években ezeknek a viperáknak a száma meredeken csökkent. | Sebezhető (VU B1a+2b (ii, iii)) | [22] | ||
| Örményország Vörös Könyve | |
|---|---|
| Állatok | |
| Növények és gombák |
|
| Ázsiai országok : Vörös könyvek: hüllők listája | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek | Akrotiri és Dhekelia Brit Indiai-óceáni Terület Hong Kong Makaó |
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| |