Digitális hangformátumok

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. június 28-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 2 szerkesztést igényelnek .

Digitális hangformátum  - a digitális hangrögzítéshez használt hangadatok megjelenítésére szolgáló formátum , valamint a rögzített anyagok számítógépen és más elektronikus médián , az úgynevezett hanghordozókon történő további tárolása .

Az audiofájl ( hangfelvételt tartalmazó fájl ) egy számítógépes fájl , amely a hang amplitúdójával és frekvenciájával kapcsolatos információkat tartalmaz, amelyeket számítógépen vagy lejátszón való további lejátszás céljából tárolnak .

Különböző digitális hangformátumok

Az audioformátumnak különböző fogalmai vannak.

Az audioadatok digitális formában történő megjelenítésének formátuma az analóg-digitális konverter (ADC) általi kvantálás módjától függ . A hangtechnikában jelenleg kétféle kvantálás a legelterjedtebb :

Gyakran a kvantálási bitmélység és a mintavételezési frekvencia különböző hangrögzítő és -lejátszó eszközöknél a digitális hang megjelenítési formátumaként van feltüntetve (24 bit/192 kHz; 16 bit/48 kHz).

A fájlformátum határozza meg a számítógépes tárolóeszközön tárolt hangadatok megjelenítésének szerkezetét és jellemzőit. Az audioadatok redundanciájának kiküszöbölése érdekében audiokodekeket használnak az audioadatok tömörítésére . A hangfájlformátumoknak három csoportja van:

Elkülönülnek egymástól a moduláris zenei fájlformátumok , amelyeket szintetikusan vagy előre felvett élő hangszerek mintáiból hoztak létre. Főleg modern elektronikus zene ( MOD ) létrehozását szolgálják. Ebbe beletartozik a MIDI formátum is , amely nem hangfelvétel, hanem egy szekvenszer segítségével lehetővé teszi a zene rögzítését és lejátszását egy bizonyos parancssor segítségével szöveges formában.

A digitális hanghordozó formátumokat hangfelvételek ( CD , SACD ) és professzionális hangfelvételek ( DAT , minidisk ) tömeges terjesztésére egyaránt használják .

A térhatású hangrendszereknél lehetőség van hangformátumok megkülönböztetésére is, amelyek főleg filmek többcsatornás hangkíséretei. Az ilyen rendszerekben két nagy versengő cég – a Digital Theatre Systems Inc. – formátumok egész családja van. ( DTS ) és a Dolby Laboratories Inc. ( Dolby Digital ).

A formátumot a többcsatornás hangrendszerek csatornáinak számának is nevezik ( 5.1 ; 7.1 ). Ezt a rendszert eredetileg filmszínházakhoz fejlesztették ki, de azóta kiterjesztették a házimozi -rendszerekre is .

Néhány digitális hangtípus összehasonlítása

Formátumnév Kicsit mélység, kicsit Mintavételi frekvencia, kHz Csatornák száma Lemez adatfolyam sebessége, kbit/s A tömörítés mértéke és típusa
CD 16 44.1 2 1411.2 1:1 veszteség nélkül
Dolby Digital (AC3) 16-24 48 6 640-ig ~12:1 veszteséges
DTS 20-24 48; 96 8-ig 1536 előtt 3:1 vereséggel
DVD Audio 16; húsz; 24 44,1; 48; 88,2; 96 6 6912 1:1 veszteség nélkül
DVD Audio 16; húsz; 24 176,4; 192 2 4608 1:1 veszteség nélkül
MP3 16-24 48-ig 2 320-ig ~11:1 veszteséges
AAC 16-24 96-ig 48-ig 512-ig veszteségekkel
AAC+ ( SBR ) 16-24 48-ig 2 320-ig veszteségekkel
Ogg Vorbis 32-ig 192-ig 255-ig 500-ig veszteségekkel
WMA 24-ig 96-ig 2-ig 768-ig 2:1, van veszteségmentes verzió

Összehasonlító táblázat

Képességek FLAC wav csomag TAK Monkey's Audio OptimFROG ALAC WMA Rövidítse le LA TTA MPEG-4 ALS MPEG-4 SLS Igazi veszteségmentes
Kódolás gyors nagyon gyors nagyon gyors gyors lassan gyors közepes nagyon gyors Olyan lassú gyors közepes lassan lassan
Dekódolás nagyon gyors gyors nagyon gyors közepes lassan gyors gyors nagyon gyors lassan gyors gyors lassan nagyon gyors
Tömörítés [a] 55,7% 55,7% 53,9% 53,7% 53,2% 56,7% 57,1% 60,9% 52,1% 55,3% 55,1% ? 55,4%
Rugalmasság [b] nagyon jó nagyon jó nagyon jó nagyon jó nagyon jó rosszul rosszul rosszul közepes rosszul nagyon jó rosszul rosszul
Hiba a feldolgozásban Igen Igen Igen Nem Igen Igen Nem Nem Igen Igen Igen
Keresés Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen
címkéket Vorbis címkék ID3/APE APEv2 (exp.) ID3/APE ID3/APE iTunes ASF Nem ID3v1 ID3 Igen Igen saját
Hardver támogatás nagyon jó korlátozott Nem korlátozott Nem korlátozott korlátozott Nem korlátozott Nem Nem Nem
Szoftver támogatás nagyon jó közepes közepes közepes nagyon jó rosszul közepes rosszul rosszul rosszul
Hibrid/veszteséges (veszteségmentes) Nem Igen Nem Nem Igen Nem Nem Nem Nem Nem Nem Igen Nem
ReplayGain Igen Igen Igen Nem Igen részben Nem Nem Nem Igen Igen Igen Nem
RIFF darabok Igen Igen Igen Igen Nem Igen Igen Nem
Folyó Igen Igen Igen Nem Igen Igen Igen Nem Nem Igen Igen Igen
Csőtámasz Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem
nyílt forráskód Igen Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Nem Igen Igen Igen Nem
Többcsatornás Igen Igen Igen Nem Nem Igen Igen Nem Nem Igen Igen Igen Nem
Nagy felbontású Igen Igen Igen Igen Igen Igen Igen Nem Nem Igen Igen Igen Nem
OS támogatás Cross platform Cross platform Win/Linux Wine Cross platform Win/Mac/Linux Cross platform Win/Mac Cross platform Win/Linux Cross platform Cross platform Cross platform Win/Mac/Linux
  1. A tömörítési arányt a tömörítés utáni méret és a tömörítés előtti méret arányaként számítják ki, megszorozva 100%-kal. Így minél kisebb az érték, annál jobb.
  2. A rugalmasság a felhasználó számára elérhető kódolási lehetőségek számát jelenti (gyors/alacsony tömörítés, lassú/magas tömörítés és minden a kettő között).

A táblázatban feltüntetett kódolási és dekódolási sebességek, valamint a tömörítési arány szabványos kódolóbeállításokkal érhető el.

Digitális hangformátumok listája

Veszteségmentes kódolás

Tömörítetlen formátumok
  • AIFF
  • AU
  • A CDDA  az audio CD-kben használt formátum.
  • A DSD  az SACD-ben használt formátum
  • DXD  – A DXD digitális hang minősége sok tekintetben felülmúlja a többi PCM formátumot, hanem a DSD-t is.
  • IFF-8SVX —  Fájlformátum cseréje
  • IFF-16SV
  • RAW  - nyers ("nyers") mérések fejléc vagy szinkronizálás nélkül
  • WAV  - Microsoft Wave (Waveform audio formátum); az IBM -mel közösen fejlesztették ki
Veszteségmentesen tömörített hangformátumok

Veszteséges kódolás

Egyéb formátumok

  • GYM  - Genesis YM2612 chip napló
  • IMF (id Music File) - az id Software által létrehozott , csak az OPL2 chipnek átadott bájtokat tartalmazza
  • IT - Impulse Tracker modul , hozzáadott tömörített műszerek, hangjegykibocsátási műveletek stb.
  • MID, MIDI (Musical Instrument Digital Interface ) – általában csak hangjegyek és vezérlési utasítások, de időnként minta dumpok
  • MT2 - MadTracker modul , egyesíti az IT és az XM tulajdonságait
  • MNG - filmzene ( BGM ) a Creatures sorozat játékaihoz, a Creatures 2 -vel kezdődően [4]
  • MOD  - Soundtracker és Protracker modulok mintákhoz és dallamokhoz
  • MusicXML
  • NSF ( NES zene)
  • NIFF
  • ORG (Organya) - a Cave Story játék fejlesztői által kitalált formátum
  • PSF  – PlayStation hangformátum
  • PTB ( Power Tab Editor lap )
  • S3M  - ScreamTracker 3 modul, még egy kicsit több effekt és külön kötet oszlop
  • SPC – Super Nintendo Entertainment System  hangformátum
  • STF - StudioFactory projektfájl , amely tartalmazza az összes szükséges javítást, mintát, sávot és beállítást a fájl lejátszásához
  • SYN - SynFactory projektfájl , tartalmazza az összes szükséges javítást, mintát, sávot és beállítást a fájl lejátszásához
  • VGM (Video Game Music) - több chipes napló
  • XM - Fast Tracker modul , eszközök hozzáadva
  • YM – Atari ST/Amstrad CPC YM2149 hangchip formátum

Lejátszási lista formátumok

Léteznek általánosan elfogadott (szabványos) lejátszási listaformátumok és olyanok is, amelyeket egy adott médialejátszóhoz fejlesztettek ki . Nem ritka azonban, hogy a második típusú formátumok népszerűvé és szabványossá válnak.

A legnépszerűbb lejátszási lista formátumok:

Lásd még

Jegyzetek

  1. OptimFROG veszteségmentes hangtömörítés
  2. Archivált másolat (a hivatkozás nem elérhető) . Letöltve: 2011. március 19. Az eredetiből archiválva : 2005. november 19.. 
  3. Mi a különbség az MP3 és az SWA között?
  4. Szerkesztő és játékos
  5. Lucas Gonze, Matthias Friedrich, Robert Kaye. XSPF 1-es verzió  (angol) . Xiph.Org (2005). Letöltve: 2008. május 23. Az eredetiből archiválva : 2011. augusztus 21..

Linkek