Samaras, Spiros
| Spyros Samaras | |
|---|---|
| Σπυρίδων Σαμάρας | |
| | |
| alapinformációk | |
| Születési dátum | 1861. november 29. [1] |
| Születési hely |
|
| Halál dátuma | 1917. április 7. [1] (55 évesen) |
| A halál helye |
|
| Ország | |
| Szakmák | énekes , színész , zeneszerző |
| Műfajok | opera |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Spyros Samaras ( Spyridon Samaras , görögül Σπυρίδων Σαμάρας , Olaszországban Spiro Samara , olasz Spiro Samara ; 1861. november 29. , Korfu - 1917. április 7. , olimpiai szerző , athéni görög hym .
Korfun tanult zenét Spyridon Xindasnál (egyes hírek szerint Szamarasz törvénytelen fia volt [2] ), majd 1875-1882 - ben . az Athéni Konzervatóriumban ott dolgozó olasz szakemberekkel: idősebb Federico Bolognini (hegedű), Angelo Mascheroni és Enrico Stancampiano (elmélet, zeneszerzés és hangszerelés). 1882-1885 - ben . _ zeneszerzőként fejlődött a Párizsi Konzervatóriumban Jules Massenet , Léo Delibes , Charles Gounod és Théodore Dubois társaságában .
1882 - ben komponálta első operáját (nem őrzik meg). 1885-1911 - ben . _ Olaszországban élt és dolgozott operaszerzőként, 1886 -ban debütált a milánói Teatro alla Scala Flora mirabilis című operájával ( Alfonso Garulli és Ernestine Bendazzi ). A leghíresebb opera A mártír ( olaszul: La martire ; 1894 ) volt Giacomo Puccini állandó librettistája , Luigi Illica librettójára , akivel a kortársak és kutatók hasonlították össze Samaras zenei stílusát. Samaras későbbi operáit Paul Millier írta librettóra .
Annak ellenére, hogy állandóan Olaszországban élt, Samaras tartotta a kapcsolatot szülőföldjével, és nagy tekintélynek örvendett Görögországban. Konkrétan Samaras volt az, aki 1896-ban megírta az első hivatalos olimpiára az olimpiai himnuszt ( Kostisz Palamas szövegével ); 1958 - ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a himnuszt hivatalos olimpiai himnuszként hagyta jóvá.
1911 - ben Samaras visszatért Görögországba, abban a reményben, hogy az athéni konzervatórium élére kerül. A helyi zenei közösség nyomására azonban, amely azzal vádolta, hogy elszakadt a nemzeti gyökereitől, Samaras nem kapta meg ezt a kinevezést, és a tehetségének megfelelő egyéb lehetőséget sem. Élete utolsó éveiben több operettet komponált, utolsó operája, a Tigris befejezetlen maradt.
Jegyzetek
- ↑ 1 2 3 4 Archivio Storico Ricordi – 1808.
- ↑ Dizionario dell'Opera 2008 / A cura di P. Gelli. - Milano: Baldini Castoldi Dalai Editore, 2007. - P. 1601. (olasz)
Irodalom
- Σπυρίδων-Φιλίσκος Σαμάρας, Επετειακός τόμος για τος για ταα για τα 15 - Κέρκυρα : Φιλαρμονική Εταιρεία Κέρκυρας, 2011. - 156 σελ. -(δημοσιεύματα τουσείου μουσικής “νικόλαος χαλικιόπουλος μάντζαρος” · μελετήματα · 2) isbn 978-960-9715-1-5
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák |
| |||
| ||||