| történelmi állapot | |||||
Burmai Szocialista Köztársaság Uniója | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| burmai ပြည်ထောင်စု ဆိုရှယ်လစ် " | |||||
|
|||||
| Himnusz : " Kaba Ma Kyei " | |||||
| ← → 1962-1988 _ _ | |||||
| Főváros | Yangon | ||||
| nyelvek) | burmai | ||||
| Vallás | buddhizmus | ||||
| Pénznem mértékegysége | Kyat | ||||
| Négyzet | 676 578 km² | ||||
| Államforma | katonai diktatúra , egypárti szocialista állam | ||||
| kormánypárt | Burmai Szocialista Programpárt | ||||
| államfők | |||||
| Az elnök | |||||
| • 1974-1981 [1] | Wu Ne Win ( első ) | ||||
| • 1988 | Maung Maung ( utolsó ) | ||||
| miniszterelnök | |||||
| • 1962-1974 | Sun Yu ( első ) | ||||
| • 1988 | Tun Tin ( utolsó ) | ||||
| Sztori | |||||
| • 1962. március 2 | 1962-es puccs Burmában | ||||
| • 1988. március - szeptember | Lázadás 8888 | ||||
| Mianmar története |
|---|
|
|
|
|
|
Fővárosok listája • Burmai krónikák |
A burmai szocializmushoz vezető út ( Burm . _ _ _ _ _ _ hónapokkal az 1962. március 2-i, 1962., 1962. március 2-i puccs után, A szocializmus felé a magunk burmai módján alcímmel . A dokumentumot a Forradalmi Tanács Információs Osztálya terjesztette burmai és angol nyelven, majd a világ több más nyelvére is lefordították.
A nyilatkozat kimondta, hogy az ember nem szabadul meg a társadalmi rossztól, amíg "kizsákmányoló gazdasági rendszerek" léteznek, és "az éhes gyomor nem segíti elő az erkölcsi egészséget". A Forradalmi Tanács az államosítást és a szocialista tervgazdaság megteremtését hirdette meg elsődleges célnak, érvelt, hogy a parlamentáris rendszer nem igazolja magát Burmában, a kormánypárt vezetése alatt álló népi önkormányzatiságban és a bürokrácia gyengülésében látja legjobb állammodell.
A nyilatkozat az 1962. július 4-én alapított uralkodó burmai szocialista programpárt programja lett [2] . 1963 januárjában a burmai szocializmus filozófiai alapjait felvázoló "Az ember és a környezet kapcsolatainak rendszere" című dokumentum a nyilatkozat egyfajta kiegészítése lett.
A politikai nyilatkozat 28 pontból állt, amelyek egyformán két részre koncentráltak: a Forradalmi Tanács nézeteinek és elveinek cím nélküli kifejtésére, valamint magára a szocializmusra való áttérés programjára .
A nyilatkozat első része 14 pontból állt, három részre csoportosítva:
A szocializmusba való átmenet programja szintén 14 pontból állt, 8 részre csoportosítva:
Az első rész a "Hitünk":
A BURMÁNAI UNIÓ FORRADALMI TANÁCSA úgy véli, hogy az ember nem szabadul meg a társadalmi rossztól, amíg vannak olyan káros gazdasági rendszerek, amelyekben az ember kizsákmányolja az embert, és ebből a kisajátításból él. A Tanács úgy véli, hogy ez csak akkor lehetséges, ha az ember ember általi kizsákmányolása véget ér, és létrejön az igazságosságon alapuló szocialista gazdaság; csak akkor minden ember, fajra és vallásra való tekintet nélkül, megszabadul minden társadalmi rossztól, és többé nem aggódhat az élelem, a ruházat és a lakhatás miatt, valamint hogy képtelen ellenállni a gonosznak, mert, ahogy a burmai közmondás mondja, üres gyomorral. nem járul hozzá az erkölcsi egészséghez; A társadalmi fejlődés bőségének szakasza csak akkor érhető el, ha minden ember boldog és egészséges lélekben és testben.
Így megerősítve hitét, a Forradalmi Tanács eltökélt szándéka, hogy megingathatatlanul kéz a kézben kövesse a Burmai Unió népét a szocializmus célja felé.
A Forradalmi Tanács kijelentette, hogy tárgyilagosan tanulmányozni fogja Burma valóságát és természeti viszonyait, és a kapott adatok alapján kidolgozza az előrehaladás módjait (2. bekezdés). A Tanács önkritikával fejleszti magát, és éberen ellenőrzi a jogi normák betartását (3. bekezdés). A Tanács minden helyzetben és nehézség esetén küzd a továbbjutásért, hű maradva a nemzet alapvető érdekeihez (4. bekezdés). A Tanács ígéretet tett arra, hogy minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy módokat és eszközöket találjanak a nemzet jólétét javító gyakorlati programok kidolgozására és végrehajtására. Ugyanakkor szándékában állt kritikailag értékelni, tanulmányozni és felhasználni minden haladó eszmét, elméletet és tapasztalatot, mind a külföldi, mind az országon belül megjelenteket (5. o.).
szocialista gazdaság.A „Szocialista Gazdaság” Nyilatkozat harmadik szakasza megadta annak meghatározását
6. A szocialista gazdaság alapkoncepciója a közjó érdekében végzett munkában való egyetemes részvétel és a munka eredményeinek mindenki közötti tervszerű elosztása. A szocialista gazdaság arra törekszik, hogy új, gazdaságilag biztonságos és erkölcsileg fejlett társadalmat alapítson, amely békében és jólétben élhet.
Eredeti szöveg (angol)[ showelrejt] 6. A szocialista gazdaság alapfogalma az, hogy az általános jólét érdekében mindenki részt vegyen a közös tulajdonú munkákban, és a mindenki elégséges és elégedettsége felé való tervezés, az ebből származó előnyök megosztása. A szocialista gazdaság célja egy új, gazdaságilag biztonságos és erkölcsileg jobb társadalom létrehozása, amely békében és jólétben élhet.A szocialista gazdaság szembehelyezkedik az ember ember általi kizsákmányolásának gazdasági rendszereivel, amelyekben az önérdek és a karrierizmus a motiváció (7. pont). Nem egy szűk csoport, szervezet, osztály vagy párt személyes érdekeit szolgálja, hanem kizárólag azzal a céllal tervezi a gazdaságot, hogy a nemzet egészének anyagi, szellemi és kulturális szükségleteit a lehető legnagyobb mértékben kielégítse (8. bekezdés). ). "A szocialista gazdaság az összes nemzeti termelőerő tervszerű, arányos fejlesztése" ( 9. eng. A szocialista gazdaság az összes nemzeti termelőerő tervszerű, arányos fejlesztése ). A tervezés az általános jólét és árubőség elérése, az életszínvonal javítása és a termelés bővítése, a munkanélküliség problémájának megoldása és az élelmezésbiztonság garantálása érdekében történik (9. bekezdés). A tervezés megvalósításához államosítani kell a mezőgazdasági és ipari termelést, az elosztást, a közlekedést, a hírközlést, a külkereskedelmet stb. Az államosított termelőeszközök állami vagy vegyes vállalatok, illetve munkaközösségek tulajdonába kerülnek.
„Az állami tulajdon képezi majd a szocialista gazdaság fő alapját. Az állami tulajdon magának az egész nemzetnek a tulajdonjogát jelenti, míg a szövetkezeti vagy kollektív tulajdon a csoportok érdekeinek megfelelő tulajdonjogát" ( eng. Az állami tulajdon a szocialista gazdaság fő alapját jelenti. Az állami tulajdon az egész nemzet tulajdonát jelenti maga, míg a szövetkezetek vagy kollektívák tulajdonlása a megfelelő érdekeltségek csoporttulajdonát jelenti ). Mindenki képességeinek megfelelően dolgozik, és munkája mennyiségének és minőségének megfelelő javadalmazást kap (11. bekezdés). A Forradalmi Tanács kimondta, hogy a burmai szocializmusban az egalitarizmus lehetetlen, hiszen például a férfi nem egyenlő a nővel stb., de a jövedelmek közötti különbségnek ésszerűnek kell lennie (12. bekezdés).
Szocialista állam és parlamentáris demokrácia.„To build a socialist economy, a socialist democratic state will be founded to build up a sikeres szocialista gazdaság meg fog alapozni” ( angol A socialist democratic state will be konstitued to build up a sikeres szocialista gazdaság ), amelynek célja a szocialista gazdaság védelme. Az állam élcsapata és őre a parasztok és munkások, valamint a társadalom középső rétegei lesznek, feltéve, hogy becsületesek és lojálisak (13. bekezdés). A Nyilatkozat első része a parlamentáris demokrácia kritikájával zárult. A Forradalmi Tanács megállapította, hogy a demokráciának ez a formája, amelyet "nép kormányzatának" is neveznek, a brit, amerikai és francia antifeudális forradalom idején jött létre, és jobbnak bizonyult, mint a korábbi kormányzati rendszerek. De idővel a parlamentek a köznép megtévesztésének eszközévé váltak. Burmában a parlamentáris demokráciával is próbálkoztak, többek között a szocialista fejlődés eszközeként, de a nézeteltérések, visszaélések, az érett közvélemény hiánya stb. miatt tarthatatlannak bizonyult. A parlamentáris demokrácia segítségével a nemzetiszocialista célok nem valósíthatók meg , ezért a forradalmár tanács úgy véli, hogy az országnak realitásai és változásai szerint kell fejlődnie (14. o.). Az első rész harmadik részében a Forradalmi Tanács meghatározta a „termelő erők” fogalmát :
A "termelő erők" a természeti erőforrások, nyersanyagok, termelési eszközök, tőkekoncentráció, parasztok, munkások, értelmiség, műszaki munkások, know-how és tapasztalat, készségek stb. gyűjtőfogalma.
Eredeti szöveg (angol)[ showelrejt] A "termelő erők" a természeti erőforrások, nyersanyagok, termelési eszközök, felhalmozott tőke, parasztok, munkások, értelmiség, technikusok, know-how és tapasztalatok, készségek stb. gyűjtőfogalma.A marxizmus alapjaival ellentétben a Forradalmi Tanács a szocializmus építését nem az "ember általi kizsákmányolás" gazdasági okainak megszüntetésével, hanem a burmai tudat megváltoztatásával tervezte. Ennek az etikai problémának a megoldására volt szentelve a Program első szekciója, „A reprezentációk átirányítása” címmel. Felismerte, hogy a szocializmus építésében az emberek minden "hibás elképzelését" meg kell szüntetni. „ Fel kell számolni a csaló gyakorlatokat, a haszonszerzési célokat, a könnyű életvitelt, a parazitizmust, a kibújást és az önzést ” – áll a Nyilatkozat A hatóságok meg akarták tanítani a lakosságot, hogyan keressenek megélhetést munkájukkal, és ezt a munkát tekintélyessé tegyék (16. o.). Fel kellett volna tüntetnie a "hamis hivalkodó jótékonyságot", a "hamis jámborságot és a képmutató vallásosságot" ( az angol bogus piety and hypocritical religiosity ), miközben bátorítja a hagyományos nemzeti vallásosság és erkölcs őszinte megnyilvánulását. A Forradalmi Tanács kijelentette: „Az oktatáshoz, irodalomhoz, képzőművészethez, színházhoz és mozihoz stb. fogunk folyamodni, hogy megértést keltsünk: mások és saját érdekeinket is szolgálni . ” , képzőművészet, színház és mozi stb., divatba hozni azt a fogalmat, miszerint mások érdekeit szolgálni a saját érdekeit szolgálja , 17. bekezdés).
A bürokrácia és a hadseregA fennálló bürokratikus adminisztrációt a szocializmus felé vezető úton „botlókőnek” nyilvánították. A szocialista demokrácia valamilyen formájának kellett volna felváltania (18. o.). A védelmi erőket nemzeti fegyveres erőkké kellett fejleszteni, amelyek kiállnak a szocialista gazdaság védelméért (19. bekezdés).
KözgazdaságtanA „Közgazdaságtan” szekció visszatért a szocialista gazdálkodás problémáihoz. Elismerte, hogy a Burmai Unió „gazdaságilag elmaradott mezőgazdasági ország” , és megismételte a termelés folyamatos, tervszerű fejlesztésének szükségességét. A mezőgazdaságot az ország természeti adottságaihoz és adottságaihoz igazodóan korszerűsíteni kellett volna, de a korszerűsítés módjait semmilyen módon nem jelölték meg. A nemzeti magánvállalkozások hozzájárulhattak az ország fejlődéséhez, de "méltányos és ésszerű korlátozásokkal" (20. o.). Az emberek jólétéhez jelentős mértékben hozzájáruló magánvállalkozások tulajdonosai méltó helyet kaptak az új társadalomban (21. bekezdés).
Nemzeti kérdésA „Nemzeti kérdés” című részt Burma teljes nemzeti egységének elérésének problémáinak szentelték. A szocialista gazdaságnak a jövőben minden nemzeti csoport jólétét kellett volna garantálnia, és elő kell segítenie az új hazaszeretet kialakulását. A nemzeti hős, Aung San 1946. január 20-i beszédéből idéztek a Shwedagon Pagoda teraszán: Aung San azt mondta, hogy a nemzet olyan népek gyűjtőfogalma, akiket a sorsközösség és a közös érdekek egyesítenek, annak ellenére, hogy a nézetkülönbségek. faj, vallás és nyelv (22. bekezdés).
Szociális szolgáltatásokA „Szociális szolgáltatások” rovat az oktatás, az egészségügy és a kultúra kérdéseivel foglalkozott. A forradalmi tanács azzal érvelt, hogy az akkori Burmában létező oktatási rendszer elvált a valós élettől, és reformot igényel. "Az oktatásban prioritást élvez a tudomány" ( Eng. Science priority in education ). Az általános műveltség mindenki számára elérhető legyen az ország bármely szegletében, de csak az kaphatna felsőoktatást, aki rátermettséget és kellő szorgalmat mutatott (23. bekezdés). A közegészségügynek és a kultúrának a szocializmus sikereivel arányosan kell virágoznia, „mint a lótusz a rengeteg víztől” (24. bekezdés).
Szervezési munkaA program hetedik részében a Forradalmi Tanács kinyilvánította, hogy a szocializmus célja felé vezető úton szervezetileg elsősorban a parasztokra és más dolgozókra támaszkodik, hiszen ők alkotják a nemzet túlnyomó többségét (25. bekezdés). Ezért az átmeneti időszakra osztály- és tömegpolitikai szervezetek jönnek létre (26. bekezdés). „A politikai szervezőmunka során szocialista demokratikus nevelést, demokratikus képzést kapnak az emberek, hogy biztosítsák . A forradalmi tanács reményét fejezte ki, hogy az átalakulás során a szocialista versengés analógja keletkezik - a "demokratikus verseny" ( magyarul demokratikus versenyek ), amely serkenti a szocializmus építésének folyamatait (27. bekezdés).
Emberi felelősségA szocializmus építésének programjának utolsó része és a teljes politikai nyilatkozat egy bekezdésből állt [3] :
28. A Forradalmi Tanács hisz az emberekben és teremtő erejében.
A Forradalmi Tanács hisz abban, hogy az emberek, akik aktívan tudatában vannak kötelességeiknek és felelősségüknek, teljes mértékben részt vesznek ebben a nemzeti forradalmi haladó mozgalomban és programban a Forradalmi Tanács vezetése alatt.
A Forradalmi Tanács megerősíti és megismétli, hogy az emberekkel kéz a kézben fog haladni a szocializmus célja felé.
Eredeti szöveg (angol)[ showelrejt] 28. A Forradalmi Tanács bízik az emberekben és teremtő erejében.A Forradalmi Tanács hisz abban, hogy az emberek kötelességeik és felelősségük aktív tudatában teljes mértékben ki fogják venni a részüket ebben a nemzeti forradalmi haladó mozgalomban és programban a Forradalmi Tanács vezetése alatt.
A Forradalmi Tanács megerősíti és ismét kijelenti, hogy az emberekkel kéz a kézben fog haladni a szocializmus céljának elérése érdekében..
A Forradalmi Tanács ugyanabban az 1962-ben kezdte megvalósítani terveit. Júliusban a tanács megalapította a Burmai Szocialista Programpártot , 1963-ban megkezdődött a gazdaság valamennyi ágazatának széles körű államosítása, majd a mezőgazdasági szövetkezetek. Az oktatás és az egészségügy fejlődése ellenére azonban nem jött létre virágzó szocialista társadalom. Csökkent a termelés, nőtt az áruhiány, virágzott a feketepiac, és a hetvenes évek elején a hatóságok gazdaságpolitikai változtatásra kényszerültek. 1988-ig azonban Burma formálisan folytatta a szocializmus építését, és 1974-ben alkotmányt fogadtak el, amely kimondta a már felépített "szocialista demokratikus államot".
A Szovjetunióban „A burmai út a szocializmushoz” politikai nyilatkozatot tartózkodóan, de általában jóindulatúan kezelték. „Kétségtelen, hogy a burmai szocializmus, ahogyan azt a politikai nyilatkozat is kifejezi, távol áll a tudományos szocializmustól . Maga a tény azonban, hogy a kormány elutasítja a kapitalizmust, és a szocializmus felépítését azonnali feladatnak hirdeti, nagyon fontos tény” – írták a „ Mirovaja ekonomika i mezhdunarodnye otnoshenie ” [4] folyóirat szovjet szerzői .
William McGowan, a Burmese Hell szerzője A burmai út a szocializmushoz című, idegengyűlölő , babonákkal teli dokumentumot talált [2. jegyzet] , egy „elszánt kudarcnak” , amely Ázsia egyik legvirágzóbb országát a világ egyik legszegényebb országává változtatta .
Robert Holmes úgy vélte, hogy a Nyilatkozat végrehajtásának fő pozitív hatása az volt, hogy Burma megőrizte politikai stabilitását, és más délkelet-ázsiai országokkal ellentétben nem vonták be a hidegháborúba [6] .
| Szocialista blokk | |
|---|---|
| |
| ( az ún. szocialista irányultságú országok dőlt betűvel vannak szedve ) Lásd még Felszámolt és rövid életű szovjet köztársaságok: a volt Orosz Birodalom területén és azon túl | |