Állomás | |
Salt Sil | |
---|---|
Gorlovka-Liman vonal | |
Donyecki vasút | |
48°42′55″ é. SH. 38°02′06″ hüvelyk e. | |
Osztálya d. | Krasznoliman ág |
Operátor | Ukrán vasút |
nyitás dátuma | 1913 [1] |
Típusú |
személyszállító rakomány |
Platformok száma | 2 |
Útvonalak száma | 9 |
Platform típus |
1 oldal, 1 sziget alacsony |
A platformok formája | egyenes |
Távolság Donyecktől |
104 km ![]() |
Állomás kódja | ukrán 49480 |
Kód az ASUZhT -ben | 494800 |
Kód az " Express 3 " -ban | 2214073 |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A Sol ( ukránul Sil ) a donyecki vasút egyik állomása , amely 3 km-re található a donyecki régióban lévő Soledar városától, és a város fő vasútállomása. A város gyalogosan vagy kisbusszal is megközelíthető, melynek menetrendje össze van hangolva az elektromos vonatok menetrendjével.
Az Orosz Birodalom északnyugati régióiba irányuló szénexport növelése és az importszén Balti-tenger partjairól való kiszorítása érdekében az észak-donyecki vasút megépítése mellett döntöttek. Ebből a célból S. S. Khrulev és F. E. Enakiev vállalkozók részvénytársaságot szerveztek.
Javasolták, hogy az új autópálya nyomvonalát a Moszkva-Kijev-Voronyezs vasút Lgov állomásától Harkovon át a délkeleti vasút Likhaya állomásáig a Popasnaya-Kupyansk vonal kereszteződésével a Kamyshevakha állomás közelében helyezzék el. A Jekatyerinszkij vasút Debalceve-Millerovo vonala a Mamai csomópont közelében, a kréta és a szlavjanosszerbszki állomások között.
A munka gyorsan megtörtént. Dolgozók ezrei emeltek töltést, hidakat, faházakat, rakott ballasztot, talpfákat, síneket. 1911 szeptemberében az első szakasz munkálatai három hónappal a tervezett időpont előtt befejeződtek. Üzembe helyezték a Lgov - Osnova - Liman - Rodakovo, valamint a Liman - Slavyansk és Liman - Kramatorsk szakaszokat. Ennek eredményeként az észak-donyecki vasút összekapcsolódott a déli és a Jekatyerinszkaja autópályákkal. Az új vasúton 36 állomás épült. Köztük Liman, Svyatogorsk, Pit, Nyrkovo, Shipilovo, Sentyanovka, Bezhanovka, Rodakovo és mások. A raktárokat Liman, Kramatorsk, Nyrkovo és Rodakovo állomásokon javították.
Két évvel később, 1913. szeptember 7-én befejeződött a Jama- Nikitovka vonal építése, és a Nikitovka állomásról az első vonat a Szeverszk állomásra ment.
Az észak-donyecki vasút jelentős szerepet játszott a donyecki régió további fejlődésében. Új szénlelőhelyeket alakítottak ki. A széntermelés nőtt, a sóbányák intenzívebben kezdtek dolgozni.
A vasút részvényesei a sóbányákhoz bekötővágányokat építettek, a Sóállomást pedig a fő átrakóhelyté tették. 1913-ban a Bahmut-vidék bányái naponta 1310 tonna kősót termeltek, ami csaknem egynegyede az Oroszországban termeltnek.
Az új autópálya nyereséges vállalkozássá vált. 1912-ben a vasút minden versszaka évi 18 000 rubelt adott osztalékként. Igaz, a tulajdonosok a vasutat kizárólag egyszerű pénzkereseti lehetőségként kezdték kezelni, és ennek eredményeként a vasút számos hibával és a műszaki előírásoktól való eltéréssel épült. A pálya egyes szakaszain nem volt ballaszt, a talpfák egyszerűen a földön feküdtek.
A Sol állomás már működésének kezdete óta fontos stratégiai jelentőséggel bír (a második világháború idején heves harcok folytak itt).
A vasúti közlekedés továbbfejlesztése új kihívások elé állított. A gördülőállomány számának növekedése jelenlegi és nagyobb javításokat igényelt. Így 1935 szeptemberében megépült a szoli állomás depójának kocsirésze.
|
|
|
|
|
|