| Észak-atlanti Tanács | |
|---|---|
| Észak-atlanti Tanács | |
| Központ | Brüsszel , Belgium |
| Szervezet típusa | állandó bizottság |
| Vezetők | |
| Főtitkár |
Jens Stoltenberg (2014. október 1. óta) |
| Bázis | |
| Az alapítás dátuma | 1949. április 4 |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Az Észak- atlanti Tanács az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) legfőbb politikai döntéshozó testülete , amely a szervezet tagállamainak állandó képviselőiből áll [1] . Az Észak-atlanti Szerződés 9. cikke alapján hozták létre, és ez az egyetlen olyan szerv a NATO-ban, amelynek hatáskörei közvetlenül a szerződésből erednek.
Az észak-atlanti szerződés felhatalmazta a tanácsot arra, hogy különböző politikai funkciók ellátására kisegítő szerveket hozzanak létre. A Tanács a szervezet tagállamainak állandó képviselőiből vagy minisztereiből, védelmi miniszterekből vagy kormányfőkből állhat; ugyanakkor a tanács jogköre azonos, függetlenül a benne összegyűlő szervezeti tagok-képviselők összetételétől.
Az Észak-atlanti Tanács hetente kétszer ülésezik: minden kedden egy informális délutáni beszélgetésre és minden szerdán egy döntéshozatali ülésre.
29 NATO-tag rendelkezik diplomáciai képviselettel a szervezetben belgiumi nagykövetségeiken keresztül . Az Észak-atlanti Tanács ülésein, amelyeket a NATO főtitkára vezet , feltételezik, hogy minden döntést konszenzussal hozzák meg . Ugyanakkor a tanácsban vagy valamelyik alárendelt bizottságában képviselt minden ország megtartja teljes szuverenitását, és saját maga felelős a szövetségen belüli döntéseiért.