A büntetőjogi büntetést enyhítő körülmények

A büntetőjogban enyhítő körülménynek minősülnek azok a jogi tények és körülmények, amelyek a vétkes személyét pozitívan jellemzik, vagy a cselekmény közveszélyességét csökkentik, enyhébb büntetés kiszabását .

Az enyhítő körülmények lehetnek egy adott cselekményre jellemzőek (a bűncselekmény összetételének preferenciális elemei ), vagy a büntetőjog általános részében rögzítettek, és minden bűncselekményre vonatkozhatnak.

A büntetés kiszabása – az enyhítő körülmények figyelembevételével – lehetővé teszi annak egyénre szabását, így a méltányos büntetés egyik garanciája.

Enyhítő körülmények a világ országainak büntetőjogában

A világ minden országában nem szerepel a büntetőjogban kifejezett felsorolás az enyhítő körülményekről. Így Argentína, Belgium, Bulgária, Magyarország, Németország, Grúzia, India, Kanada, Kenya, Kína, Macedónia, Nigéria, Hollandia, Lengyelország, a Koreai Köztársaság, az USA, Tunézia, Franciaország és Japán jogszabályaiban csak általánosságban olyan körülmények, amelyeket a bíróságnak a büntetés kiszabásakor figyelembe kell venni (életkor, indítékok és célok, az elkövető későbbi magatartása stb.), amelyek következtében a bíró belső jogalapja alapján elmarasztaló ítéletet, döntse el, hogy az eset mely körülményei minősülnek enyhítő büntetésnek [1] .

Azokban az országokban, ahol az enyhítő körülmények listáját jogszabály rögzíti (FÁK-országok, Ausztria, Albánia, Algéria, Andorra, Bolívia, Brazília, Venezuela, Vietnam, Guatemala, Honduras, Görögország, Irak, Izland, Spanyolország, Olaszország, Kolumbia, Kuba , Laosz , Lettország, Litvánia, Mongólia, Norvégia, Panama, Portugália, Románia, El Salvador, Szomália, Uruguay, Fülöp-szigetek, Finnország, Cseh Köztársaság, Svédország, Svájc, Ecuador, Észtország), bármilyen körülményt is figyelembe lehet venni enyhítőként, mivel a megfelelő listák nyitva vannak [1] .

Az enyhítő körülmények típusai

Az enyhítő körülmények listája a világ különböző országaiban nagyon eltérő lehet, de az ilyen körülményeknek több általános csoportja megkülönböztethető: az elkövető személyiségéhez, a bűncselekmény indítékaihoz, a bűncselekmény helyszínéhez, magához a bűncselekményhez kapcsolódóak. és a személy magatartása a bűncselekmény elkövetése után.

Az elkövető személye a következő körülményeket foglalja magában [1] :

• Bűncselekmény elkövetése kiskorúként (FÁK, Ausztria, Dánia, Izland, Laosz, Mongólia, Fülöp-szigetek) vagy fiatalon (Ausztria, Andorra, Venezuela, Honduras, Uruguay).
• Bűncselekmény terhes nő által (FÁK, Kuba, Laosz, Lettország, Mongólia, Észtország), a terhesség állapota az ítélethozatal időpontjában (Örményország), bűncselekmény elkövetése menopauza vagy menstruációs időszak befolyása alatt (Kuba).
• Az elkövető idős kora (Fehéroroszország, Fülöp-szigetek, Észtország).
• Bűncselekmény elkövetése korlátozott épelméjű személy által (Örményország, Lettország, Litvánia, Türkmenisztán, Svédország, Japán).
• A fogyatékkal élő gyermekek eltartottjainak jelenléte (FÁK-országok, Mongólia).
• Az elkövető pozitív magatartása a bűncselekmény elkövetése előtt (Ausztria, Bolívia, Kolumbia, Románia, Uruguay).

A bűncselekmény elkövetésének szubjektív oldala és indítékai a következők: [2] :

• Bűncselekmény elkövetése a társadalomban pozitívan értékelt indítékból (Ausztria, Albánia, Andorra, Bolívia, Brazília, Honduras, Olaszország, Kolumbia, Panama, Portugália, Uruguay) vagy könyörületességből (FÁK, Litvánia, Svédország).
• Bűncselekmény elkövetése harmadik fél befolyása alatt (Ausztria, Bolívia, Portugália), testi vagy lelki kényszer eredményeként, vagy anyagi, szolgálati vagy egyéb függőség következtében (FÁK és a balti államok, Vanuatu, Izland, Kuba, Laosz, Mongólia, Csehország, Svájc).
• Gondatlanságból elkövetett bűncselekmény (Ausztria), vagy olyan körülmények között, ahol gondatlan magatartás esetén nehéz volt előrelátni a társadalmilag veszélyes következményeket (Guatemala).
• Csábító lehetőség miatt váratlan indíttatásból elkövetett bűncselekmény elkövetése (Ausztria).
• Bűncselekmény elkövetése, amelynek oka az áldozat jogellenes vagy erkölcstelen magatartása volt, beleértve az erős érzelmi izgalmat (FÁK és a balti államok, Albánia, Venezuela, Guatemala, Honduras, Dánia, Izland, Olaszország, Kuba, Laosz, Mongólia, Portugália, Románia, Uruguay, Svédország, Svájc), valamint egyéb erős érzelmi izgalmak esetén (Ausztria, Spanyolország, Kolumbia, Svédország).
• Egy személy tudatlansága, ami a törvény tudatlanságához (Bolívia), a törvényben való tévedéshez vagy annak tudatlanságához vezetett (Dánia, Norvégia).

A bűncselekmény körülményei között szerepel [3] :

• A szükséges védelem jogosságának feltételeit (FÁK és a balti államok, Dánia, Izland, Laosz, Románia, Uruguay), a bűncselekményt elkövető személy fogva tartásának feltételeit megsértő bűncselekmény elkövetése, rendkívüli szükségszerűség (FÁK, Lettország, Litvánia).
• Az indokolt kockázat jogosságának feltételeit megsértő bűncselekmény elkövetése (FÁK, Lettország, Litvánia).
• A parancs vagy utasítás végrehajtásának jogszerűségének feltételeit megsértő bűncselekmény elkövetése (FÁK-országok, Albánia, Lettország, Uruguay).
• A körülmények véletlen összefonódása következtében először elkövetett csekély súlyú (Kazahsztán, Oroszország), közepes súlyú (Azerbajdzsán, Örményország, Mongólia) bűncselekményt; kis (Türkmenisztán) vagy közepes súlyú (Moldova) bűncselekmény elkövetése első alkalommal.
• Cselekmény elkövetése nehéz életkörülmények miatt (FÁK és balti országok, Ausztria, Bolívia, Kolumbia, Laosz, Mongólia, Svájc).

A bűncselekmény objektív körülményei [3] :

• Nincs jelentős kár a bűncselekményből (Ausztria, Olaszország), csekély a közveszély (Laosz).
• A bűncselekmény befejezésének elmulasztása (Ausztria).
• A bûncselekmény az elkövetõnek vagy közeli hozzátartozóinak súlyos sérülést okozott.

Bűnözés utáni magatartás [3] :

• Megadás (FÁK, Ausztria, Albánia, Guatemala, Honduras, Dánia, Kolumbia, Laosz, Lettország, Mongólia, Románia, Észtország).
• Őszinte bűnbánat (Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Litvánia, Litvánia, Mongólia, Észtország), a bűnösség őszinte beismerése (Ausztria, Guatemala, Spanyolország, Kuba, Lettország, Litvánia, Norvégia), mély bűnbánat (Albánia).
• Aktív segítségnyújtás a bűncselekmény felderítésében, más bűntársak leleplezésében (FÁK, Ausztria, Andorra, Kuba, Laosz, Lettország, Litvánia, Mongólia, Románia, Uruguay, Észtország).
• Orvosi és egyéb segítségnyújtás az áldozatnak bűncselekmény elkövetése után (FÁK, Litvánia, Mongólia), cselekmény káros következményeinek megszüntetése vagy csökkentése (Brazília, Guatemala, Honduras, Dánia, Kolumbia, Kuba, Litvánia).
• Önkéntes kártérítés az okozott károkért (FÁK, Ausztria, Albánia, Bolívia, Brazília, Guatemala, Honduras, Dánia, Izland, Spanyolország, Olaszország, Kolumbia, Lettország, Litvánia, Mongólia, Portugália, Uruguay, Svájc, Észtország).
• Kísérlet az áldozattal való megbékélésre és a neki okozott sérelem jóvátételére (Azerbajdzsán), megbékélés az áldozattal (Albánia).
• Hosszan tartó jogkövető magatartás bűncselekmény elkövetése után (Ausztria, Portugália, Svájc).

Egyes országokban (Nagy-Britannia és az angol-amerikai jogrendszer más országai, Ausztria, Albánia, Venezuela, Honduras, Libanon, Nicaragua, Norvégia, San Marino) az önkéntes berúgottság állapota enyhítőnek tekinthető [4] . Emellett az Orosz Birodalom büntetőjogi szabályozásában az ittas állapotban elkövetett bűncselekmény is enyhítő körülmény volt. Így tehát Pjotr ​​Karpovics , aki megölte Bogolepov oktatási minisztert , viszonylag rövid börtönbüntetést kapott, mivel a bíróságon be tudta bizonyítani, hogy részeg volt a bűncselekmény elkövetésekor.

Az enyhítő körülmények hatása a büntetésre

Míg az egyes országok (Algéria, Belgium, Bolívia, Németország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Koreai Köztársaság, Románia, Svájc, Észtország, Japán) büntető törvénykönyvei egyértelmű szabályokat határoznak meg az enyhítő körülmények fennállása esetén történő büntetés kiszabására, addig más országokban , a büntetés enyhítése a bíróságra van bízva [5] .

Kivételes engedékenység

A FÁK, a balti államok, a volt Jugoszlávia, Ausztria, Albánia, Bulgária, Vietnam, Kína, Kuba, Lengyelország jogszabályai bizonyos kivételes enyhítő körülmények fennállása esetén lehetővé teszik a büntetés kiszabását az alsó határon túl. cikkének szankcióját a Büntető Törvény Különleges része [5] . A FÁK-országok és Lettország is lehetőséget biztosít ilyen esetekben enyhébb büntetés alkalmazására vagy a kötelező kiegészítő büntetés kiszabásának bírósági elutasítására [6] .

Az ilyen enyhítés oka kivételes vagy többszörös enyhítő körülmény. Általában ezek a körülmények az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetése utáni magatartásához kapcsolódnak. Mindenesetre a kivételes elismeréshez enyhítő körülménynek jelentősen csökkentenie kell az elkövető személyiségének társadalmi veszélyességét [6] .

Az enyhítés határai is eltérőek lehetnek: ez lehet a törvényben erre a büntetésfajtára meghatározott alsó határ, vagy a törvényben meghatározott futamidő vagy összeg [7] .

Egyes országokban (Anglia, Andorra, Dánia, India, Irak, Hollandia, Norvégia, a Koreai Köztársaság, Franciaország) a szankció alsó határán túllépés lehetőségének bevezetése helyett más megközelítést alkalmaznak: a törvényt. csak a maximális szankciót rögzíti egy adott bűncselekmény esetében [7] .

Enyhítő körülmények az orosz büntetőjogban

Az Orosz Föderáció 1996. évi büntető törvénykönyve szerint az enyhítő körülmények a következők:

• Kis vagy közepes súlyú bűncselekmény első alkalommal történő elkövetése a körülmények véletlenszerű kombinációja miatt.
• Az elkövető éretlensége.
• Terhesség.
• Az elkövető kiskorú (14 év alatti) gyermekeinek jelenléte.
• Bűncselekmény elkövetése nehéz életkörülmények miatt vagy együttérzésből.
• Bűncselekmény elkövetése testi vagy lelki kényszer, vagy anyagi, szolgálati vagy egyéb függőség következtében.
• A szükséges védekezés jogszerűségének feltételeit megsértő bűncselekmény elkövetése, a bűncselekményt elkövető személy őrizetbe vétele, rendkívüli szükségszerűség, ésszerű kockázat, parancs vagy parancs végrehajtása.
• Az áldozat magatartásának jogtalansága vagy erkölcstelensége, amely a bűncselekmény oka volt.
• Önbevallás, a bûncselekmény feltárásához és kivizsgálásához való aktív közreműködés, a bûncselekmény más társainak leleplezése és üldözése, a bûncselekmény eredményeként megszerzett vagyon felkutatása.
• A sértettnek a bűncselekmény elkövetését követően haladéktalanul orvosi és egyéb segítségnyújtás, a bűncselekmény következtében okozott vagyoni és erkölcsi kár önkéntes megtérítése, az áldozatot ért sérelem pótlására irányuló egyéb intézkedések.

A büntetés kiszabásakor egyéb körülmény is figyelembe vehető enyhítő körülményként. Ha a Btk. különös részének cikkelye enyhítő körülményt ír elő bűncselekmény jeleként, az önmagában a büntetés kiszabásakor nem vehető újra figyelembe.

Az egyéni enyhítő körülményekre a büntetés kiszabására külön szabályokat állapítanak meg.

Lásd még

• A cselekmény büntethetőségét kizáró körülmények

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 Dodonov, 2009 , p. 356.
2. ↑ Dodonov, 2009 , p. 356-357.
3. ↑ 1 2 3 Dodonov, 2009 , p. 356.
4. ↑ Dodonov, 2009 , p. 358.
5. ↑ 1 2 Dodonov, 2009 , p. 359.
6. ↑ 1 2 Dodonov, 2009 , p. 360.
7. ↑ 1 2 Dodonov, 2009 , p. 361.

Irodalom

• Dodonov VN Összehasonlító büntetőjog. Általános rész / összesen alatt. szerk. S. P. Shcherby . — M .: Jurlitinform , 2009. — 448 p. - ISBN 978-5-93295-470-6 .
• Kruglikov LL Enyhítő és súlyosbító körülmények a büntetőjogban. Voronyezs, 1985;
• Chechel GI Enyhítő körülmények és jelentőségük a büntetés individualizálásában. Szaratov, 1978.

Szótárak és enciklopédiák	Britannica (online) Universalis
Bibliográfiai katalógusokban	NKC : ph433030