Szír költészet
A szír költészet a szír irodalom egyik fő műfaja . Úgy tartják, hogy a 2.-3. századi teológus Bardesan volt a szír nyelvű költészet megalapítója, amely a kereszténység előtti pogány és zsidó hagyománnyal nyomon követi a folytonosságot [1] [2] . Metrikusan a szír költészet szótag [ 3] . A II-VII. századi művekben a vallási témák dominálnak, előadásukat egyházi kórusoknak kellett volna előadniuk [2] . Annak ellenére, hogy a szír nyelv halott, a modern szír költők továbbra is használják [3] .
A szír költészetben hagyományosan több stabil műfaji formát is megkülönböztetnek [2] :
- Madrash - versben írt, kórus kíséretében szóló előadásra szánt, polemikus jellegű teológiai mű;
- Tebrata - himnuszrészleteket tartalmazó gyűjtemények;
- A Sogita egy metrikus költemény, amely bevezetőből, monológból vagy párbeszédből és epilógusból áll;
- Memra (pl. memre) - beszéd vagy prédikáció, amelyet nem éneklésre, hanem olvasásra szántak;
- Bauta - a keleti és nyugati szíriaiak által elfogadott imaversek;
- A Teshbokhta egy éneklésre szánt liturgikus óda, amely bibliai versekre (a zsoltárok kivételével ) vagy későbbi szent szövegekre épül.
A fenti értelmezések meglehetősen hozzávetőlegesek, és sok árnyalat vagy nem ismert pontosan, vagy különbözik a szíriai keresztények különböző felekezeteiről (keleti, jakobiták, maroniták és melkiták ). Így a jakobitáknál a memre prózai érvelés. Különösen jelentős nehézségek kapcsolódnak a "madres" kifejezéshez [4] .
A szír költészet legfontosabb teoretikusa és legtermékenyebb szerzője Szír Efraim († 373) [2] .
Jegyzetek
- ↑ Duval, 1907 , pp. 10-11.
- ↑ 1 2 3 4 Wilsker, 1984 .
- ↑ 1 2 Brock, 2008 , p. 657.
- ↑ Brock, 2008 , p. 658.
Irodalom
- Brock S. P. Költészet és himnográfia (3): szír // The Oxford Handbook of Early Christian Studies . - Oxford University Press, 2008. - P. 657 -671. — ISBN 9780199271566 .
- Duval R. Anciennes Littératures Chrétiennes. - Párizs, 1907. - 1. évf. II: La Literature Syriaque. — 430 p.
- Vilsker L. H. Szír irodalom // A világirodalom története: 8 kötetben. - M . : Nauka, 1984. - T. II. - S. 365-368.