Falu | |
kék | |
---|---|
fehérorosz Kék | |
53°15′22″ s. SH. 23°59′33″ K e. | |
Ország | Fehéroroszország |
Vidék | Grodno |
Terület | Beresztovickij |
községi tanács | Beresztovickij |
Történelem és földrajz | |
Korábbi nevek | Senki, Panevo |
Négyzet | 0,2449 km² |
Időzóna | UTC+3:00 |
Népesség | |
Népesség | 19 fő ( 2015 ) |
Digitális azonosítók | |
Telefon kód | +375 1511 |
Irányítószám | 231778 |
autó kódja | négy |
SOATO | 4 204 832 091 |
Sinki ( fehéroroszul Sinki ) falu Fehéroroszországban , a Grodnói régió Beresztovicki járásában .
A Berestovitsky községi tanács része [1] .
A régió központi részén található. A Bolshaya Berestovitsa járás központja közúton 8 km, a Berestovitsa vasútállomás pedig 16 km ( Hídak - Berestovitsa vonal ). A legközelebbi települések Zhabry , Zaikovshchina , Konchany [2] . A megszállt terület területe 0,2449 km², a határok hossza 2598 m [3] .
A tervrajzokat először a 19. században említik. A Schubert-térképen Senki falu és a Panevo birtok (19. század közepe) [4] jelölve . 1845-ben Sinki a Grodno tartomány Grodnói kerületének Malaya Berestovitskaya volost [5] részeként, a Zanevszkajahoz tartozó Zenkovschizna (Zajkovschizna) birtok részeként szerepelt . 15 háztartás volt, 122 lakos. 1890-ben Senkinek 228 hold földje volt. A közelben volt a Szenki-Beresztovcsizna telek, amely Kulikovszkijhoz tartozott, és 42 hektár földdel rendelkezett. Az 1897-es leltár szerint a hely 6 lakosú szenki uradalomként szerepel. 1905-ben - egy falu és egy tanya, 149 lakossal a község és 6 lakos a tanya. 1914-ben a községben 239-en, a szomszédos azonos nevű körzetben 7 lakosok voltak. 1915 augusztusától 1919. január 1-ig a német császári megszállási övezet részei voltak . Aztán a Vörös Hadsereg hadjárata után az SSRB részeként . 1919 februárjában, a szovjet-lengyel háború idején a lengyel csapatok, 1920-tól 1921-ig a Vörös Hadsereg csapatai foglalták el őket [6] .
A Rigai Szerződés aláírása után , 1921-ben Nyugat-Belarusz a Lengyel Köztársasághoz került, és a falut a Bialystoki vajdaság grodnói körzetében, az újonnan megalakult Mala Bzhostovica vidéki községhez sorolták. 1924-ben 18 füst (yard) és 100 lélek (44 férfi és 56 nő) volt. Ebből 1 katolikus és 99 ortodox ; 86 lengyel és 14 fehérorosz [7] .
1939-ben a Szovjetunió és Németország között megkötött titkos jegyzőkönyv szerint Nyugat-Belarusz a szovjet állam érdekszférájába került, és területét a Vörös Hadsereg csapatai foglalták el. 1940-ben a falu a BSSR Belosztok régiójának Krynkovsky kerületének újonnan megalakult Danilkovsky községi tanácsának tagja lett . 1941 júniusától 1944 júliusáig német csapatok foglalták el. A falu 5 lakosát veszítette el, akik a fronton és a partizánharcban haltak meg. 1944. szeptember 20. óta a Berestovitsky kerületben. 1959-ben 140 lakosa volt. 1962. december 25-től 1966. július 30-ig a Svisloch régió része volt . 1970-ben 109 lakosa volt. 1973. november 12-től a Parkhimovsky községi tanácsban . 1998-ban 26 háztartás és 49 lakos volt, egy üzlet. 2003. június 21-ig a "M. Gorkijról elnevezett" kolhoz ( fehérorosz nevén M. Gorkaga ) részeként. 2013. október 18-án áthelyezték a Berestovitsky Falutanácshoz [8] .
1845 | 1905 | 1914 | 1924 | 1959 | 1970 | 1998 | 1999 | 2009 | 2015 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
122 [6] | 155 [6] | 246 [6] | 100 [7] | 140 [6] | 109 [6] | 49 [6] | 40 [9] | 27 | 19 [6] |
Helyi utak haladnak át a falun [10] :
Berestovitsky Községi Tanács települései | A|
---|---|
Agrotowns | |
falvak | |
Tanya |