Szintetikus forma

A szintetikus forma (a görög synthetikos szóból a szintézisből - kapcsolat, összetétel) a szóképzés vagy ragozás  morfológiai formája , amelyben a grammatikai jelentéseket ragozásokkal és toldalékokkal fejezik ki további szavak használata nélkül. A szintetikus alak szemben áll az analitikus formával , amikor a szóalkotás során egy vagy több segédszót adnak az eredeti szóhoz.

Használati jellemzők

A szintetikus szóalakok egy-egy nyelv fejlődéstörténete szempontjából általában régebbiek, mivel a fonetikai és helyesírási összetevők egyénibb megközelítése miatt több időbe telik a nyelvben való stabil megszilárdulásuk. Általában egy nyelvben nem egy, hanem több lehetőség van a szintetikus alak levezetésére , figyelembe véve az eredeti szavak hangzási és helyesírási lehetőségeit. Például az orosz nyelvben a melléknevek összehasonlító fokának kialakításához egyenlő képző utótagokat biztosítanak -her, -her, -e, -he, -zhe , amelyeket a körülményeknek megfelelően használnak ( kényelmesebb, több, korábban, később ).

Egyes esetekben a szintetikus forma, bár a nyelvi szabályoknak megfelelően könnyen alakítható, a disszonancia, a kiejtési nehézség és a túlzott szóhossz miatt kevésbé előnyös, mint az elemző.

A beszédstílusok szempontjából az orosz nyelvben a szintetikus formák érvényesülnek a művészi stílusban, mivel fonetikailag inkább költőinek és figuratívnak tekinthetők, és legkevésbé a tudományosban, amelyhez mindenekelőtt a a használt kifejezések egyértelműsége és közismertsége, emellett bővelkedik speciális fogalmakban, gyakran neologizmusokban, amelyekre még nem találtak fel szintetikus formát. Egyes kutatók, különösen M. I. Morozova „A melléknevek összehasonlító rendszerének analitikus és szintaktikai formái” című munkájában úgy vélik, hogy a szintetikus formákat fokozatosan elemző formák váltják fel, mivel a nyelvek fejlődése a fokozatos egyszerűsítés útját követi. Az ott idézett történelmi tanulmányok azonban ezt nem tárják fel.

Példák

• A csodálatos melléknév összehasonlító fokának szintetikus alakja , amelynek kialakításához az orosz nyelv szabályai szerint hozzá kell adni a -her (s) képző utótagot a pozitív fokozathoz , elég nehéz kiejteni. Ezenkívül a szó úgy néz ki, mint ugyanaz a melléknév egyszerű formában az egyik nemben és esetben . Ebben az esetben sokkal kényelmesebb a lenyűgözőbb elemző forma használata . Egyáltalán nem létezik szintetikus alakja ugyanannak a szuperlatívuszú melléknévnek , itt csak analitikus alakja lehetséges.
• Ugyanez a helyzet más nyelvekben is megfigyelhető. Például a német nyelv szabályai szerint egy melléknév összehasonlító fokának kialakításához hozzá kell adni az -er utótagot . De ha a szó túl hosszú (általában három vagy több szótagból áll), a mehr segédnévmással rendelkező elemző forma előnyösebb : interessant → mehr interessant (nem pedig interessanter )
• A nyerni ige jövő idejű (első személyű) szintetikus alakja továbbra is nehézségeket okoz: nyerek? futni fogok? győzelem? - Még nem találtak megfelelő változatot. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az analitikus forma ebben az esetben sem hiányzik. A helyzetből való kilábalás lehetséges lehetőségeiként a következő igekötős kifejezéseket kínálják : nyerhetek, nyerhetek, nyerni akarok , az eredeti igét egygyökös imperfektív igére cserélve: I will win , az eredeti igét egy „ige + főnév” formájú kifejezés: I will win . A hasonló igék listája a következőket is tartalmazza: meggyőzni, merni, őzölni, barázdázni, porszívózni, szavazni, zúgni és még néhányan.

Szintetikus nyelvek

• inflexiós (inflexiós) belső vagy külső ragozással: sémi, grúz, egyes indoeurópai nyelvek.
• agglutináló (agglutináló), toldalékos formákat használva: türk, finnugor, tunguz-mandzsúriai, koreai, japán, az indiai és néhány afrikai nyelv része.
• beépítve, ahol több szemantikai egységet egyetlen egésszé egyesítenek, hogy önálló fogalommá vagy jelenséggé, esetenként egy egész mondatot képezzenek: számos paleoázsiai nyelv (csukot, koriak, alyutor, kerek, nivk) és a nyelvek az észak-amerikai indiánok (Dakota, Tsimshians, Payut stb.). Néha közéjük tartozik az eszkimó és az aleut nyelv, amelyek valójában agglutinatívak.

A szóalkotás jellemzői

A szóképző morfémák nem olvadnak össze, és könnyen elválaszthatók egymástól.

Néha a szótő vagy szóképző morféma helyesírása és/vagy hangzása kissé megváltozhat a szó tövének fonetikai összetételétől függően: közeledett ( a véghang variációi az előtagban), érdekes módon kilépés ( a kezdőbetű váltakozása gyökérhang ) , pörgő ( a végső gyökhang váltakozása), ox (-) chka (a gyökér magánhangzójának elvesztése).

A szintetikus formák változatai

• Előtag (egyfajta toldalék) - egy vagy több előtag új szó vagy forma létrehozására szolgál: build → build up → not-to-build .
• Utótag (egyfajta toldalék) - egy vagy több toldalékot használnak új szó vagy alak létrehozására: house → house-ik , eng. ír → író → írás , csíra. früh → Frühling
• Előtag-utótag (egyfajta toldalék) - egy vagy több előtag és utótag új szó vagy forma létrehozására szolgál: magas → legmagasabb
• Inflexiós - új szó vagy forma alkotására külső (végződés) vagy belső ragozást használnak (pl. ablaut benne. nyelven): híd → a hídon, barlang → a barlangban
• Kombinált - a toldalékok és a ragozások új szó vagy alak létrehozására szolgálnak: beszéd → beszéd és e, ágy → ágy-egy
• Az elkülönült szintetikus alakok közé tartoznak az összetettítéssel, azaz több bázis összeadásával nyert szavak is, amelyek mindegyike önálló lexikai egység, esetenként összekötő szerkezeteket használva: steam + carry → steam-o-cart , eng. légi+jármű → légijármű , német Sicherheit+Temperatur+Begrenzer → Sicherheit-s-temperatur-begrenzer . A rövidítések is hozzárendelhetők ide némi nyúlással .

A szóalkotás mutatói

Egy adott nyelv szóalkotási rendszere olyan numerikus mutatókkal jellemezhető, amelyek meglehetősen pontos képet adnak róla. A kutatáshoz egy szövegrészt vesznek, amely általában 100 szóból áll, és minden szükséges morfémát megszámolnak benne. Elvileg semmi sem akadályozza meg abban, hogy hosszabb szakaszt vegyen fel.

A megbízható eredmények elérése érdekében a különböző stílusokhoz tartozó szövegeknél többször is számításokat kell végezni. Némi adatszóródás azonban elkerülhetetlen.

Index neve	Képlet	Változó értékek	Jelentése oroszul	Az angol jelentése
Szintetikus index (minél nagyobb, annál összetettebb a szavak morfológiai összetétele a nyelvben)		M a morfémák száma, W a szavak száma	2,33-2,45	1.68
Származási index (minél nagyobb, annál gyakrabban használnak toldalékokat a szóalkotásban)		D a származékos morfémák száma, W a szavak száma	0,37	0,15-0,23
Előtag index (minél magasabb, annál több előtagot használnak a szóalkotásban)		P - előtagok száma, W - szavak száma	0.17	0,04
Minél magasabb az utótag indexe , annál gyakrabban használnak utótagokat a szóalkotásban)		S az utótagok száma, W a szavak száma	1,15-1,21	0,19-0,64
Összetételi index (minél nagyobb, annál gyakrabban használják több gyök / tő hozzáadását a szóképzésben)		R a gyökök száma, W a szavak száma	nincs adat	1.00-1.07

Irodalom

• Sapir E., Nyelv, ford. angolból, M. - L., 1934; Kuznetsov P. S., A nyelvek morfológiai osztályozása, M., 1954;
• Reformatsky A. A., Az agglutináció és a fúzió, mint két irányzat a szó grammatikai szerkezetében, a gyűjteményben: Morfológiai tipológia és a nyelvi osztályozás problémája, M. - L., 1965.
• Golovin BN Általános nyelvészet. Uch. juttatás. M.: Felvilágosodás, 1979

Linkek

• http://www.philology.ru/linguistics2/morozova-69.htm
• Szintetikus formák // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
• https://web.archive.org/web/20110527152738/http://www.durov.com/linguistics1/greenberg-63.htm