Sziládi, Sándor

Sziládi Sándor
lógott. Szilágyi Sándor
Születési dátum 1827. augusztus 30.( 1827-08-30 ) [1]
Születési hely
Halál dátuma 1899. január 12.( 1899-01-12 ) [1] (71 éves)
A halál helye
Ország
Munkavégzés helye
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Sziládi Sándor ( magyar Szilágyi Sándor ; 1827 . augusztus 30. Kolozsvár  - 1899 . január 12. Budapest ) - magyar történész .

Életrajz

Szilágya Sándor ifjabb Szilágya Ferenc történész fia és idősebb Sziladya Ferenc teológus unokája. 1841-1845-ben jogtudományt tanult. Az 1848-1849-es forradalom idején a Honvédben szolgált . Ezt követően több pesti lappal (Pesti Hírlappal és Életképekkel) dolgozott együtt, amelyekbe a forradalomról cikkeket írt, és többször is a cenzúra mezejére került. 1852 - ben Kecskeméten matematikát és fizikát , 1853 - tól Nagykörösön földrajzot és irodalmat tanított . 1867-től a magyar oktatási minisztérium titkára, 1872-1875-ben történelmet tanított a pesti Lajos katonai akadémián . 1878-tól a Budapesti Tudományegyetem könyvtárát vezette , ahol jelentős mértékben hozzájárult a könyvtárak katalogizálásához. Sziládi Sándor a 16-17. századi Magyarország és Erdély történetére szakosodott, és 1866-ban kétkötetes Erdély történetét ( Hung. Erdélyország története ), valamint Erdély fejedelmeinek életrajzait jelentetett meg. Siladyi Sándor 1875-től a Magyar Történelmi Társulat titkára, valamint a Századok című újság szerkesztője volt, amely vezetése alatt az egyik vezető Magyarország-történeti kiadvány lett. 1895-1898-ban Siladya Sándor vezetésével 10 kötetes mű jelent meg A magyar nemzet története ( Hung. A magyar nemzet története ), amelyet a magyarság hazatalálásának ezredfordulójának megünneplésére szenteltek.

Jegyzetek

  1. 1 2 Bibliothèque nationale de France azonosító BNF  (fr.) : Nyílt adatplatform – 2011.

Linkek