Sefer
Sefer ( régi héber ספר , héber סֵפֶר - „könyv”):
- A Sefer Yeshua ( ספר יהושע ספר - "Jesua könyve") a hatodik könyv a Tanakhban, az orosz hagyományban Józsué könyveként ismert.
- A Sefer Shoftim ( héb . ספר שופטים - "A Bírák könyve") a hetedik könyv a Tanakhban, a nemzeti hagyomány szerint "Izrael bíráinak könyve".
- Sefer Shmuel ( héb . ספר שמואל ) a Tanakh nyolcadik könyve, és a harmadik az úgynevezett korai próféták részében. A Septuagintában és a Vulgatában két könyvre osztották, ezek az I. és II. (a négy közül) Királyok könyve.
- A Sefer mlakhim ( héb . ספר מלכים ) a Tanakh két könyve, amelyek befejezik a korai próféták ciklusát. A Septuagintában, valamint a Vulgatában és a Peshittában ezek a III. és IV. Királyok Könyve.
- A Sefer-Tóra ( héberül סֵפֶר תּוֹרָה – „A törvény könyve”) egy kézzel írt pergamentekercs Mózes Pentateuchusának (Tóra) szövegével, amelyet heti nyilvános felolvasásra használnak a zsinagógában, a fő szent tárgy. Judaizmus.
- A Sefer Toledot Yeshu ( héb . ספר תולדות ישו – „Jézus genealógiai könyv”) egy középkori keresztényellenes zsidó füzet, amelyben groteszk formában mutatnak be néhány evangéliumi eseményt.
- Sefer Yetzirah ( ókori héberül ספר יצירה – „A Teremtés Könyve”) az egyik alapvető kabbalista szöveg (Kr. u. II-VI. század).
- Sefer iyun ( héb .- „The Book of Contemplation”) egy kabbalista szöveg, amely a „Circle of Contemplation” (Spanyolország, Kr. u. XIII. század) korai misztikus hagyományához kapcsolódik.
- A Sefer ha-razim ( ókori héber ספר הרזים - „A titkok könyve”) egy kabbalista könyv, a legenda szerint, Raziel angyal (Palesztina, a 4. eleje - vége) adta át Noénak. Kr.u. 3. század vagy a 6-7. század) e.)
- A Sefer Raziel ha- malach ( héb . ספר רזיאל המלאך – „Raziel angyal könyve”) egy középkori kabbalista grimoire (nem korábban, mint a 13. században).
- A Sefer ha- bahir ( óhéberül ספר הבהיר – „A fényes fény könyve”) a kabbalista irodalom egyik legkorábbi alkotása (Franciaország, 1176 körül).
- A Sefer ha-zogar ( ókori héber ספר הזוהר – „A Ragyogás könyve”) az egyik alapvető kabbalista szöveg (Spanyolország, Kr. u. XIII. század).