Az Ezüst Út ( lat. Vía de la Plata ) egy ősi út az Ibériai-félsziget nyugati részén , amelyen hosszú évszázadokon keresztül kereskedelmi karavánok és zarándokok keltek át a félszigeten meridionális irányban. Az út végpontjai délen Merida , északon Astorga városai voltak , de az út délre Sevillába , északra pedig Gigiába (Gijon) folytatódott.
1998-ban a spanyol kormány azt javasolta, hogy az Ezüst utat vegyék fel az UNESCO világörökségi helyszíneinek listájára Spanyolországban .
Szó szerinti fordításban az út spanyol neve (Vía de la Plata) „ezüstösvényt” jelent. Tudniillik a római korban sok ezüstöt bányásztak az Ibériai-félszigeten, és a karavánok egymás után haladtak a spanyol utakon, szállítva a kibányászott fémet a tengeri kikötőkbe. De ennek az útnak a nevének semmi köze az ókori rómaiakhoz, mert az arab Bal'latta [1] kifejezésből származik , ami "széles kövezett utat" jelent. Az 1. században a Sevillától Astorgáig vezető utat teljesen kővel burkolták ki. Az ókorban ennek az útnak egyáltalán nem volt külön neve.
Valószínűleg a rómaiak kezdték építeni ezt az utat Merida városából, amely Luzitania fővárosa volt , északi irányban, hogy meghódítsák az ott élő asztúriai , vakkei és gallec kelta törzseket . Az út teljes hosszában jellegzetes nyomok őrződnek meg, amelyek bizonyítják, hogy a rómaiak építették az utat. Idősebb Plinius , aki a tarrakóniai Spanyolország ügyésze volt ie 73-ban e. , azt írja, hogy az utat a bányászott arany exportjára építették. Az út két fontos régiót kötött össze: Las Medulast , egy aranybányászati területet Spanyolország északnyugati részén, és Río Tintot Andalúziában, ahol a mai napig bányásznak rezet és vasat.
Alconetar híd.
Útposta Néró idejéből
A turisták végigsétálnak az "Ezüst úton" Salamancába.
| Római Birodalom | római utak | ||
|---|---|---|
| ||