Sgambati, Giovanni

Giovanni Sgambati
ital.  Giovanni Sgambati
alapinformációk
Születési dátum 1841. május 28( 1841-05-28 )
Születési hely Róma
Halál dátuma 1914. december 14. (73 évesen)( 1914-12-14 )
A halál helye Róma
eltemették
Ország  Olaszország
Szakmák zongoraművész , karmester és zeneszerző
Eszközök zongora [1]
Műfajok szimfónia
Díjak
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Giovanni Sgambati ( olaszul:  Giovanni Sgambati ; 1841. május 28., Róma  1914. december 14. , uo.) olasz zongoraművész, karmester és zeneszerző.

Életrajz

Trevi városában nőtt fel , ahol egyházzenét tanult (énekesként és karnagyként), de zongorát is tanult ( Tiberio Nataluccinál ). 1860 - ban visszatért Rómába, ahol részt vett Tullio Ramaciotti  által szervezett kamarazenei esteken . Az egyik koncerten felfigyelt rá Liszt Ferenc [2] , aki itt telepedett le, és játékától lenyűgözve a tanítványa lett. Sgambati zongoristaként adta elő Liszt műveit, vezényelte a Lisztet kísérő zenekart, 1866 -ban  pedig Liszt Dante-szimfóniájának előadását vezényelte. 1869- ben  , Liszt távozása kapcsán Sgambati is elhagyta Olaszországot, és Németországba ment, ahol megismerkedett Richard Wagnerrel és zenéjével. Az 1880-as évek óta Sgambati sokat turnézott, többek között saját szerzeményeivel is; 1893-ban és 1906-ban Oroszországban is fellépett, 1891-ben Viktória királynőnek adott koncertet . 1893- ban  Sgambati a Római Filharmonikusokat vezette; halála után róla nevezték el a Filharmóniai Hangversenytermet. Éveken át vezette a Queen's Piano Quintetet, amely Margherita olasz királynő védnöksége alatt lépett fel . Jelentős segítséget nyújtott Francesco Tosti zenei karrierjének megalapozásában is .

1870-ben Ettore Pinellivel Rómában ( a Santa Cecilia Akadémia részeként ) megszervezte a Musical Lyceumot, ahol haláláig tanított. A líceum gyorsan és sikeresen fejlődött, 1877-ben hivatalos státuszt kapott, 1923-ban télikertté alakították át .

Tanítványai között volt Mihail Mihajlovics Ivanov [3] .

Giovanni Sgambati alkotói öröksége két szimfóniát, egy zongoraversenyt, egy kvartettet, két zongoraötöst, dalokat és jelentős mennyiségű egyházi zenét foglal magában, amelyek közül kiemelkedik a Requiem ( 1901 ). Sgambati talán máig leghíresebb műve azonban Gluck Orpheus és Eurydice című operájának több számának zongorafeldolgozása maradt, köztük az úgynevezett Dallam .

Sgambati zongoramuzsikájából négy albumot rögzített Pietro Spada olasz zongoraművész ; ezt követően Francesco Caramiello rögzítette Sgambati teljes zongoraműveit .

Jegyzetek

  1. 1 2 Rostagno A., autori vari SGAMBATI, Giovanni // Dizionario Biografico degli Italiani  (olasz) - 2018. - Vol. 92.
  2. Adrian Williams. Liszt portréja: Önmaga és kortársai által. - Clarendon Press, 1990. - 385. o.
  3. Alexandria Vodarsky-Shiraeff, orosz zeneszerzők és zenészek .

Linkek