Szaturnuszi vers
Szaturnuszi vers ( lat. Saturnius numerus ), a szaturnuszi vers a legrégebbi, latin nyelvű népi vers . Nevét Szaturnuszról , az aranykor olasz istenéről kapta. A szaturnuszi vers szerkezete még nem teljesen meghatározott; valamivel több mint 120 sor maradt fenn, és ezeknek a soroknak a többsége olyan költőkhöz tartozik, akik már ismerik a görög metrikát , és talán a görög szabályok szerint rendezik az ókori ritmust.
A legrégebbi szaturnuszi vers valószínűleg 2 félversből állt, 7 összetettből és 6 összetettből; ugyanakkor az elsőt a kelta vers mintája szerint tagolták (3 + 4), a második csak elől egy szótaggal való csonkítással tért el az elsőtől (3 + 3); akkor. a vers teljes szótagösszetétele 3 + 4 || 3+3.
A kései szaturnuszi vers egyszerre két irányban alakult át: szótagról tónusossá és szótagról kvantitatív metrikára; ilyen torz formában a szaturnuszi vers korunkba érkezett.
A tonikus metrika fejlődése a következő volt:
- a szótagtérfogat állandósága megsemmisült;
- a hangsúlyos szavak száma megmaradt, az első félsorban 3 szó, a másodikban 2;
- A germán tonika mintájára alakult ki a kezdeti hangok alliterációja a félversszak elején.
A kvantitatív mérőszám irányába való evolúció abban állt, hogy a szótagtérfogat állandósága megsemmisült azzal, hogy az eredeti hosszú szótagpárok helyett rövid szótagpárok jelentek meg. Innen visszaállítják a mennyiségi sémát, amely leírja a szaturnuszi vers összes fennmaradt példáját. Ez a többváltozatos séma a ritmusok széles skáláját teszi lehetővé:
uu uu uu | UU UU || uu | U UU U XXXX | XXX || — UX | X-XUgyanakkor feltételezhető, hogy a tónusos átalakulás hajlama korábban (amikor a latinban erős kezdeti hangsúly volt érezhető, ami kedvezett az alliterációnak), a metrikusra - később (amikor a latin vers közelebb került a göröggel) jelentkezett. Ebből a szempontból a szaturnuszi vers ugyanazt a szakaszt képviseli a prekvantitatív metrikáról a kvantitatív metrikára való átmenetben a latin nyelvben, mint a görögben az eolikus metrikus szótag.
Példa egy szaturnuszi versre Nevius első pun háborúról szóló verséből (fordította : M. Gasparov ):
Seséqu[e] eí períre || mávolunt ugyanott, Quám cum stúpro redír[e] ad || súos populares. Sin illos dezertáns || fortissimos vírus, Mágnum stuprum pópulo || fieri per gentes... Maguk jobbat kívánnak || a helyszínen meghalni Mint rokonaiknak || szégyenben térjen vissza. Ha nem kapnak segítséget, || vitéz hősök, A szégyen nagy lesz || emberek a nemzetek között.A szaturnuszi verset a papok átvették vallási énekekre ; sírfeliratokat írtak a tábornokok sírjaira. A verset Enniusig (Kr. e. 2. század eleje) széles körben használták , aki Homérosz utánzva daktilos hexameterrel írta Évkönyveit, és ezzel megalapozta a latin nyelvű versírás görögosítását. A szaturnuszi verseket szinte soha nem fordították le oroszra.
Irodalom
- Szaturnuszi vers // Szakkifejezések és fogalmak irodalmi enciklopédiája / Szerk. A. N. Nikolyukina . - Az Orosz Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Tudományos Információs Intézete : Intelvak, 2001. - Stb. 956. - 1596 p. — ISBN 5-93264-026-X .
- Szaturnusz-vers // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
- Irodalmi enciklopédia. M., 1929-1939.
- Gasparov M. L., Esszé az európai vers történetéről. M., 2003.
- Kuznyecov A. E., (Ars brevis) latin metrika. Tula, 2006.
- Kuznyecov A. E., A Szaturnusz verse, mint a latin költészet korai metrikus formája . Letöltve: 2009. október 24. Az eredetiből archiválva : 2012. november 30.. . M., 2009. (doktori értekezés absztrakt)
 Szótárak és enciklopédiák |
|---|