Samedzade, Aygun Ziyad kyzy

Aygun Samedzade
azeri Aygun Ziyad qIzI Səmədzadə
alapinformációk
Teljes név Aygun Ziyad gizi Samadzadeh
Születési dátum 1967. január 11. (55 évesen)( 1967-01-11 )
Születési hely Baku , Azerbajdzsán SSR
Ország  Szovjetunió Azerbajdzsán
 
Szakmák Zeneszerző
Több éves tevékenység 1985 - jelen. idő
Eszközök zongora
Díjak
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Aygun Ziyad gizi Samedzade ( azerb. Aygün Ziyad qızı Səmədzadə ; született : 1967. január 11. [1] , Baku ) azerbajdzsáni zeneszerző, Azerbajdzsán népművésze (2018), az Azerbajdzsáni Történelem Szövetség tagja, az Azerbajdzsáni Művészeti Szövetség tagja. egyetemi docens.

Életrajz

Aygun Samedzade 1967. január 11-én született Bakuban egy híres tudós-közgazdász, Ziyad Samadzade akadémikus családjában. Alapfokú tanulmányait a Bulbuli Szakközépiskola Speciális Zeneiskolában szerezte, melyet 1985-ben érettségizett névleges ösztöndíjjal és aranyéremmel. Ugyanebben az évben beiratkozott az Azerbajdzsáni Állami Konzervatórium (ma Baku Zeneakadémia) történelmi és elméleti karára, számos köztársasági és szövetségi tudományos konferencia és verseny résztvevője és nyertese.

A III. Köztársasági Tudományos Konferencián Uzeyir Gadzsibekov 100. évfordulója alkalmából meghirdetett verseny oklevelével - aranyéremmel -, valamint az országok között megrendezett legjobb hallgatói tudományos munkaért folyó verseny első fokozatának oklevelével jutalmazták. a Kaukázusé.

Tanulmányai alatt Gadzsibekovról elnevezett ösztöndíjas volt. Ugyanebben az évben a konzervatóriumi diploma megszerzése után a Zenetörténeti Tanszéken tanárnak hívták, ahol az európai országok zenetörténetét, a török ​​népek zenei kultúráját, zenekritikát tanította. . 1990-től 2016-ig a tanszék docense, 2003-tól Aygun Samedzade zeneszerző, zenetudós az Azerbajdzsáni Zeneszerzők Szövetségének tagja.

Ugyanebben az évben Aygun Samadzade megvédte disszertációját "Ahmed Adnan Saygun kreatív stílusának jellemzői. [2]

Emellett A. Samedzadeh számos tudományos cikket publikált az azerbajdzsáni zene történetéről, köztük a következőket: „A mecénás szerepe az azerbajdzsáni kultúra fejlődésében”, „Khurshudbanu Natavan és azerbajdzsáni kultúra”, „Shah Ismail Khatai és az azerbajdzsáni kultúra ", "Mir Movsun Navvab", "Hadzsi Zeynalabdin Tagiyev hozzájárulása az azerbajdzsáni kultúra fejlődéséhez", "Adnan Saygun munkájának néhány stílusjegye".

Aygun Samedzade több mint 200 dal szerzője, amelyek számos híres énekes repertoárjában különleges helyet foglalnak el. Ezen művek közül sok a „Bu dunyani nagil bilek”, „Ehmed Cavad”, „Veten mahnilari” és a 4 lemezből álló „Azerbaycan” albumban található.

Aygun Samedzade számos színházi előadás és film zenéjének szerzője, köztük a "Qatil" (Baku; Nemzeti Drámai Színház), a "Shakespeare" - Elchina Efendiyeva (Isztambul; Harbiye Muhsin Ertugrul), "Amir Teymur" (Baku; Nemzeti Drámai Színház) ), "Iblis" - Huseyn Javid (Isztambul; Harbiye Muhsin Ertugrul), "Menem men (Nesimi)" - Ilgar Fahmi (Baku; YUG Színház), "Level egy idegentől" - Stefan Zweig (Nemzeti Drámai Színház). Emellett zenék szerzője filmekhez: „Elave tesir” (További hatás), „Sirr” (Rejtély), „Axirinci dayanacaq” (Utolsó állomás). [3]

Aygun Samedzade a "Turkustan", "Hesret", "Qumsal", "Esq" szimfonikus művek, a "Hezret-i Fatima" vokális és koreográfiai kompozíció szerzője, a 100. évfordulóra szentelt "Istiqlal" menet szerzője. a köztársaságé. Ugyanebben az években A.Samedzade egy sorozatot készített a függetlenség nagy költőjének, Ahmed Javadnak a szavai alapján . Ezek közé tartozik a több önálló számból álló „Ey Turk” kantáta (Ey Turk, Bismillah, Turk Ordusuna, Elin bayragı, Men bulmusam, Susmaram, Sehidlere), a „Sen aglama” vokális-instrumentális kompozíció, a „Niye gelmedin? ”, „Qurban oldugum” és mások. A felsorolt ​​művek premierje 2018. szeptember 15-én Ankarában, 2018. november 10-én Bakuban és 2019. március 20-án Eskisehirben zajlott. A műveket a KSH (Török Elnöki Szimfonikus Zenekar), a TRT Kórus és az Azerbajdzsán Állami Szimfonikus Zenekar adta elő. [4] Meg kell jegyezni, hogy A. Samedzade már pályafutása elején is több köztársasági verseny győztese volt.

2000-ben a "Mekteb illeri" című dal első helyezést ért el a "Best of Best" versenyen. 2002-ben a "Bu dunyani nagil bilek", a "Yagis" című dalok első helyezést értek el a "Negmelerin negmesi" versenyfesztiválon, a "Tut agacim" című dalt pedig Grand Prix-vel és Közönségdíjjal jutalmazták. [2]

2008-ban a Nemzeti Olimpiai Bizottság az Azerbajdzsáni Kulturális és Idegenforgalmi Minisztériummal és az Azerbajdzsáni Zeneszerzők Uniójával közösen a zeneszerző által a "Sport és Olimpia" dalversenyen bemutatott "Qelebe cal" című műnek ítélte az első helyet. .

2005-ben, 2009-ben, 2015-ben, 2017-ben, 2018-ban A. Samedzade szerzői koncerteket adott a Heydar Aliyev Palotában, a Nemzetközi Mugham Központban, a Selyemút Nemzetközi Zenei Fesztiválon Shekiben, a Green Theatre-ben és számos Azerbajdzsán városában. és Törökország. [5] [6] [7] [8]

A második karabahi háború alatt Aygun Samadzadeh számos művet írt, amelyek megtestesítik az azerbajdzsáni nép hősi szellemét, köztük a „Diaspora marsi”, „Can Azerbaycan”, „Zefer negmesi”, „Qehremanım” különleges helyet foglal el.

Aygun Samadzade számos, az azerbajdzsáni kultúra népszerűsítésével kapcsolatos televíziós projekt szerzője.

2019-ben ő volt a projekt vezetője és az „Azerbajdzsán 100 dalban” című könyv szerzője, amely azerbajdzsáni zeneszerzők hazafias dalait tartalmazza. [9] [10] [11]

A zeneszerző egyik legújabb eredménye a "Hesrete son" projekt, amelyet a 33 éves tragédiának és a második karabahi háborúban aratott győzelemnek szenteltek. Megjegyzendő, hogy a mű videós kíséretére szinte közvetlenül a háború után, felszabadult vidékeinken került sor, és a „Hesrete fia” az egyik érdekes kezdeményezésnek tekinthető, amely az örmény vandalizmust a művészeten keresztül a világba hozta. 2012 óta Aygun Samadzade a NEFES Művészeti Központ vezetője.

A. Samadzade 2011. szeptember 15-én az Azerbajdzsán Köztársaság Tiszteletbeli Művészeti Dolgozója, 2018. május 27-én Azerbajdzsán Népi Művésze címet kapott. [12] [13]

Diskográfia

Dalok

Jegyzetek

  1. ↑ https://qafqazinfo.az/news/detail/aygun-semedzade-ve-ailesi-fotosessiya-15495
  2. ↑ 1 2 anl.az. Aygün Səmədzadə: “Müğənniləri tərifləməkdən qorxuram”  (Azerbajdzsán) . anl.az (2011.10.01). Hozzáférés dátuma: 2020. március 3. Archivált március 20. 20.
  3. ↑ „Mənəm... mən” deməyi haqq edən tamaşa  (Azerbajdzsán) . medeniyyet.az . Mədəniyyət qəzeti . Letöltve: 2021. április 5. Archiválva : 2021. április 5.
  4. ↑ lent.az. Aygün Səmədzadə: "Hərdən mənə elə gəlir ki, biz onunla 100 il əvvəl görüşsəydik…" - MÜSAHİBƏ  (azerbajdzsáni) . lent.az (2018.10.17.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2019. október 18.
  5. ↑ lent.az. Aygün Səmədzadə Heydər Əliyev Sarayında konsert verəcək  (Azerb.) . lent.az (2015.11.04.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2020. március 4.
  6. ↑ axsam.az. Aygün Səmədzadənin konserti oldu - fotolar  (azerb.) . axsam.az (2015.12.25.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2021. április 13.
  7. ↑ sheki-ih.gov.az. Şəki “İpək Yolu” VIII Beynəlxalq Musiqi Festivalında 10-a yaxın ölkənin musiqi kollektivi çıxış edəcək  (azerb.) . sheki-ih.gov.az (2017.06.03.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2020. március 4.
  8. ↑ trend.az. Aygün Səmədzadə: Harmoniya gözəllikdə, duyğularda və parlaq rənglərdə təzahür edir (MÜSAHİBƏ)  (azerb.) . trend.az (2018.05.21.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2020. március 4.
  9. ↑ heydar-aliyev-foundation.org. Bakıda Üzeyir Hacıbəyli XI Beynəlxalq Musiqi Festivalının təntənəli açılış mərasimi olub  (Azerb.) . heydar-aliyev-foundation.org (2019.09.18.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2020. március 4.
  10. ↑ azertag.az. „Azərbaycan 100 mahnıda” kitabının təqdimatı olub VİDEO  (Azerbajdzsán) . azertag.az (2019.09.27.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2020. március 4.
  11. ↑ mct.gov.az. „Azərbaycan 100 mahnıda” toplusunun təqdimatı keçirildi  (azerbajdzsáni) . mct.gov.az (2018.09.27.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2019. szeptember 29.
  12. ↑ elnök.Az. Azərbaycan Respublikasının mədəniyyət xadimlərinə fəxri adların verilməsi haqqında Azərbaycan Respublikası Prezidentinin Sərəncamı  (Azerb.) . President.az (2011.09.15.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 23.
  13. ↑ elnök.Az. Azərbaycan Respublikasının mədəniyyət xadimlərinə fəxri adların verilməsi haqqında Azərbaycan Respublikası Prezidentinin Sərəncamı  (Azerb.) . President.az (2018.05.27.). Letöltve: 2020. március 3. Az eredetiből archiválva : 2020. március 5.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  A közösségi hálózatokon
Fotó, videó és hang
Tematikus oldalak