Sain, Zhumagali

Zhumagali Sain ( kazah: Zhumagali Sain ; 1912. december 25.  – 1961. május 28. ) - szovjet kazah költő, író és műfordító, a Nagy Honvédő Háború résztvevője .

Életrajz

Az Akmola régió Kokchetav körzetében (ma Kazahsztán Akmola régiója ) a Dzhilaldinskaya volost 7. számú falujában született . Ötéves korától árva maradt. 1923-ban a Kokcsetavi árvaházban kötött ki.

1928-ban kezdett el nyomtatni. 1929-1930-ban a Petropavlovszki Pedagógiai Főiskolán, 1931-1932-ben Alma-Ata város Pedagógiai Intézetében tanult .

A Leninshyl Zhas című újság szerkesztőségének irodalmi és művészeti osztályát vezette. 1937-38-ban a Kazahsztáni Írószövetség fiatal írói szekciójának vezetője volt . 1940 óta az SZKP tagja . 1941-ig a kazah szépirodalmi kiadónál dolgozott szerkesztőként.

1941-től 1944-ig a 102. lövészhadosztály ( Délnyugati Front ) 410. ezredének századi politikai tisztjeként vett részt a náci megszállók elleni harcokban Ukrajna déli részén . 1942 nyarán, a Szeverszkij- Donyec folyó melletti harcok során , társaságával együtt bekerítették; az életben maradt harcosok közül partizánkülönítményt alkottak. Súlyosan megsebesült [1] , majd Luganszk felszabadítása után katonai kórházba került.

A háború befejezése után több alkalommal a Kazah Állami Filharmóniai Társaság igazgatójaként, a Népművészeti Köztársasági Ház igazgatójaként, a Zhuldyz folyóirat helyettes szerkesztőjeként, a kazah Adebieti újság főszerkesztőjeként dolgozott.

1961. május 28-án halt meg, és az almati központi temetőben temették el .

Kreatív örökség

Hazafias és polgári költészeti gyűjtemények szerzője: Songs of Happiness (1936), Kempingdalok (1944), Aigak (1948), Samal (1957), Úton című regény (1961), Altai, „Reggeli hűvösség” stb. lefordította M. Yu. Lermontov " Korunk hőse " című regényét, a " Manas " kirgiz eposz több részét és más műveket kazah nyelvre.

Különböző időkben Zhumagali Sain műveit lefordították oroszra , ukránra , kirgizre és üzbégre .

Család

Apa: Saya Tileuberdiuly [2] [3]

Testvér: Kaiyrzhan Sayauly

Díjak

• A Munka Vörös Zászlójának Rendje (1959.01.03.)
• érmeket

Művek

• Sain Zh. Válogatott: Versek és versek. - Alma-Ata: Zhazushi, 1983. - 160 p.
• Sain J. Versek. - Alma-Ata: Zhazushi, 1968. - 83 p.
• Sain J. Prostor. Kedvencek. - Alma-Ata: Kaz. állapot szerk. művészeti irodalom, 1957. - 232 p.
• Sain Zh. Blossom, az én sztyeppei óceánom; Bakhyt: Versek // A kazah gyermekköltészet antológiája. - Alma-Ata: Zhalyn, 1983. - 235. o

Irodalom

• Zhumagali Sain // Kazahsztán írói: Életrajzi információk. - Alma-Ata, 1959. - 161. o
• Zhumagali Sain // Kazahsztán írói: Kézikönyv. - Alma-Ata, 1969. - P.261
• Sain Zhumagali // Kazah SSR: 4 kötetes rövid enciklopédia. - Alma-Ata, 1991. - V.4. - 479. o
• Sain Zhumagali // Almati: Enciklopédia. - Almaty, 1996. - S.257-258
• Sain Zhumagali // Nagy Szovjet Enciklopédia: 30 kötetben - 3. kiadás. - M., 1969-1978. - T. 22. - S. 498
• Tolagai tulgalar: Sain Zh. turaly // Soltustik Kazakhstan. - 2005. - szeptember 29. - 13 fogadás.
• Bekzhan, F. Zhumagali Sain emlékére / F. Bekzhan // Jogi újság . - 2005. - június 3. - 4. o.
• Sharipov, A. Sh.  Zhumagali Sain munkája: Lit. esszék és cikkek / A. Sh. Sharipov; per. kazból. A. Bragin, L. Sharipova. - Alma-Ata: Zhazushi, 1968. - 164 p.

Memória

• A Sain Street  , a város legnagyobb közlekedési artériája, az almati költőről kapta a nevét .
• emléktáblát helyeztek el a Furmanov utca 120. szám alatti házban, ahol a költő élete utolsó éveiben élt.
• A Saina utca szintén Kokshetauban található .

Jegyzetek

1. ↑ Város a Donyec felett (elérhetetlen link) . Letöltve: 2014. október 2. Az eredetiből archiválva : 2014. október 6.. (határozatlan) 
2. ↑ Sayyn Zhumagali
3. ↑ Archivált másolat . Letöltve: 2019. április 17. Az eredetiből archiválva : 2020. augusztus 4.. (határozatlan)

Linkek

• "Költő és harcos" cikk a www.pkzsk.info oldalon
• A költő életrajza a map.nklibrary.kz oldalon
• A költő életrajza a pavelskaz.ru oldalon