Bosznia-Hercegovina Szocialista Köztársaság

Bosznia - Hercegovina Szocialista Köztársaság _ és horvát Socijalistička Republika Bosna i Hercegovina , szerb. Boszna és Hercegovinai Szocialista Köztársaság ) egyike annak a 6 szocialista köztársaságnak, amelyek megalakították a JSZK -t . Jelenleg – Bosznia-Hercegovina , 1946 -ban Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság néven alakult . Az 1963 -as alkotmány értelmében Bosznia-Hercegovina Szocialista Köztársaságnak nevezték el, más jugoszláv köztársaságokkal együtt . 1992 áprilisában függetlenné vált , nevét Bosznia-Hercegovinai Köztársaságra változtatta . A függetlenség kikiáltása után Bosznia-Hercegovina FR területén létrejött a Herceg-Bosna Horvát Köztársaság (1991. november 18.) és a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság (1992. január 9.). A Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése 1992 áprilisában kikiáltotta a függetlenséget Bosznia-Hercegovinától és azt a vágyat, hogy Jugoszlávia része maradjon. A háború után a Daytoni Megállapodás lépett hatályba ebben a régióban ( 1995 végén ). E megállapodások eredményeként Bosznia-Hercegovina három egységből áll: a Bosznia-Hercegovinai Föderációból , a Boszniai Szerb Köztársaságból és a Brcko körzetből .

SR Bosznia-Hercegovina Jugoszlávia mérsékelten fejlett köztársaságai közé tartozott. A gazdasági fejlettségi mutatókat tekintve SR Montenegro és SR Macedonia követte . Ez volt a harmadik legnagyobb köztársaság Jugoszláviában SR Szerbia és SR Horvátország után . Fővárosa Szarajevó városa .

Az államalkotó nép a muszlim bosnyákok voltak (hivatalosan 1971 óta, amelyet a SZSZK alkotmánya 1974- ben legalizált ), ma három államalkotó nép létezik - a bosnyákok , a szerbek és a horvátok .

A köztársaság vezetése

A Bosznia-Hercegovina Népi Felszabadításáért Felelős Állami Antifasiszta Tanács elnöke

• Vojislav Ketsmanovich (1943-1945)

Az Országgyűlés Elnökségének elnökei

• Vojislav Ketsmanovich (1945-1946)
• Juro Putsar (1946-1948)
• Vlado Shegrt (1948-1953)

Az Országgyűlés elnökei

• Juro Putsar (1953-1963)
• Ratomir Dugonic (1963-1967)
• Cemal Biedic (1967-1971)
• Hamdia Pozderats (1971-1974)

Elnökségi elnökök

• Ratomir Dugonic (1974-1978)
• Raif Dizdarevich (1978-1982)
• Branko Mikulic (1982-1984)
• Milanko Renovica (1984-1985)
• Munir Mesikhovich (1985-1987)
• Mato Andric (1987-1988)
• Nikola Filipović (1988-1989)
• Obrad Pilyak (1989-1990)
• Aliya Izetbegovic (1990-1992, a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság elnöke 1996-ig)

Társadalmi-gazdasági fejlődés

Bosznia-Hercegovinát hivatalosan fejletlen régiónak tekintették a JSZK-ban. Ha a JSZK-ban 1979-ben általában 15,52% volt a munkanélküliségi ráta, akkor Bosznia-Hercegovinában ez az arány 16,60%. Érdemes megjegyezni, hogy a Bosznia és a JSZK átlaga közötti különbség szinte változatlan maradt. Ha 1952-ben az egy főre jutó GDP az elmaradott Bosznia-Hercegovinában 391 dinár, a JSZK-ban pedig 513 dinár volt, akkor 1971-ben ezek az adatok 4662, illetve 6969 dinár volt. Bosznia JSZK-ban maradásának azonban pozitív következményei is voltak. Tito uralkodása idején a köztársaság jelentős sikereket ért el az egészségügyben: a csecsemőhalandóság 1952-1979-ben több mint négyszeresére csökkent: 143,9 fő/1000 lakosról 30,0 fő/1000 főre (1979-ben az egész JSZK-ban - 32,2 fő/1000). Ez nagyrészt a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változásnak köszönhető. Ha 1953-ban a lakosság 62,2%-a dolgozott a mezőgazdaságban, akkor 1979-ben Bosznia lakosságának már csak 28,9%-a [3] . Mivel Bosznia fejletlen volt, egy speciális szövetségi alaptól kapott támogatást a fejletlen régiók (Montenegró, Koszovó, Macedónia és Bosznia) támogatására. 1981-1985-ben a köztársaság 28,3%-át, 1986-1990-ben pedig 26,3%-át tette ki az alapból a SZSZK régióinak átutalt pénzeszközöknek. Ugyanakkor maga a köztársaság csaknem feleannyit utalt át ebbe az alapba, mint amennyit onnan kapott. Bosznia-Hercegovina hozzájárulásai az alap 13,3%-át tették ki 1981-1985-ben, 1986-1990-ben pedig az alap 16,3%-át [4] .

Jegyzetek

1. ↑ A himnuszt szavak nélkül énekelték
2. ↑ 1974-ig az Országgyűlés elnöke
3. ↑ Kharitonova O.G. Bosznia és Horvátország a JSZK-ban: Az etnikai szövetség intézményi problémái // Összehasonlító politika. - 2014. - 1. szám - 26. o
4. ↑ Kharitonova O.G. Bosznia és Horvátország a JSZK-ban: Az etnikai szövetség intézményi problémái // Összehasonlító politika. - 2014. - 1. szám - 28. o

Linkek

• Bosznia-Hercegvoina az Auswärtiges-amt honlapján  (német)
• Bosznia és Hercegovina a World Statesmen  honlapján