Az izommotor (hajtás) olyan gép , amelyet az állatok izomereje indít el. Olyan eszköz, amely állatok (lovak vagy ökrök) vontatását használja álló mezőgazdasági gépek, például szálastakarmány-kombájn vagy cséplőgép meghajtására vagy víz szivattyúzására. Ilyen módon lovakat , szamarakat , bikákat , kutyákat és embereket használtak . Ezt a technikát az 1920-as évekig használták. Egyes vallási csoportok ( mennoniták ) még a modern időkben sem alkalmazzák a modern technológiát, ezért néha izomerőt használnak az egyszerű technológia meghajtására. Tágabb értelemben az izomerővel hajtott felszerelések ( kerékpár , velomobil , izomautó , evezős csónak stb.)
1850-ben az energia 94%-a állatoktól és emberektől származott, 1950-ben pedig már csak 4%.
A legfontosabb paraméterek az átlagos nappali teljesítmény és a pillanatnyi teljesítmény voltak. A ló lóereje a csapatban megfelel az erőegységnek: lóerő és "gőz lóerő" [1] .
Az embertől vagy állattól kapott teljesítmény függ a felhasználás módjától, például a lóerő 1 lóerő, míg a futópadon a teljesítmény 0,54 lóerőre csökken. Egy átlagos dolgozó ló erőfeszítése 8 óra munkához a súlyának 15%-a vagy 75 kgf 500 kg-os lótömeg mellett. 8 óra alatt egy ló ilyen erőfeszítéssel 28,8 km-t tud megtenni 3,6 km / h (1 m / s) sebességgel. Feltételezzük, hogy 1 litert kapunk. Val vel. a futópadtól 720 kg élősúly szükséges.
A legfontosabb paraméter az átlagos munkanapi teljesítmény volt. Például a szünetidő (az idő kb. 35%-a), a fáradtság stb.
Rövid ideig egy ló körülbelül 1000 kgf m / s teljesítményt tud kifejleszteni, ami 9,8 kW-nak vagy 33 475 BTU / h-nak (kazán lóerő) felel meg.
A tűzoltóautóban tartózkodó személy 2 perc alatt 0,5 liter teljesítményt fejleszt ki a víz kiszivattyúzásához. s., de átlagosan naponta csak 0,048 liter. Val vel. (kevesebb, mint 10%).
Hang diktálása pedál meghajtással felvett henger forgatásához, 1897