Rudolf (szarvas)

Rudolf
angol  Rudolph

Rudolph és Ermey, az elf az 1964-es animációs filmben
Teremtő Robert Lewis May
Műalkotások Rudolph, a vörös orrú rénszarvas , a rénszarvas Rudolf kalandjai, a rénszarvas Rudolf és a vörösorrú rénszarvas Rudolf és a rosszaljú játékok szigete [d]
Első említés 1939
Padló férfi
Foglalkozása rénszarvas
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Rudolph , a vörös orrú rénszarvas egy irodalmi és filmes karakter ,  aki először Robert L. May 1939 -es A Montgomery Wards áruház karácsonyi értékesítési kampányának részeként kitalált Rudolph azóta elsősorban a karácsonyhoz és a Mikuláshoz köthető karakterré vált . 1948-ban megjelent egy rövid animációs film May verse alapján, 1949-ben pedig megjelent egy karácsonyi dal Johnny Markstól May szövegével, amely karácsonyi standard lett . Rudolph képét egy 1964 -es báb-animációs tévéfilm és egy 1998 -as animációs egészestés animációs film

Kép

Rudolf fiatal rénszarvas , akit rokonaitól vörösen világító orra különböztet meg. Ez nevetségessé teszi a többi szarvast, akik nem engedik, hogy Rudolf csatlakozzon a játékaikhoz. Az ezzel a karakterrel készült első munka szerint azonban Rudolph fénylő orra felbecsülhetetlen értékűnek bizonyul a Mikulás számára egy ködös karácsonyi estén, amikor a szán eltéved. Rudolph megvilágítja az utat a Mikulás szánjához, sikeresen teljesíti karácsonyi körútját, és megígéri Rudolphnak, hogy legközelebb ugyanilyen körülmények között felhívja. Ezt követően Rudolph hírességgé válik a többi szarvas között. Az eredeti történet későbbi változataiban és folytatásaiban Rudolph kezdetben beléphet a Mikulás rénszarvascsordájába , és más kedves cselekedeteket hajthat végre, például segít egy vándorcirkuszban vagy megmenti a hibás játékokat [1] .

Történelem

Robert Lewis May szövegíróként dolgozott Chicagóban a Montgomery Wards kiskereskedelmi láncnál , bár főállású írói karrierről álmodott. A lánc 1937-es karácsonyi partijára készülve May önként jelentkezett, hogy szövegeket írjon viccdalokhoz. Mind abban az évben, mind a következő évben dalai jó benyomást keltettek a kollégákban és a felettesekben, és 1939 elején felkérték, hogy komponálja meg a szöveget egy gyerekkönyvhöz, amelyet a karácsonyi akció keretében ingyen adnak a vásárlók gyermekei. kampány. Az értékesítési vezető abban reménykedett, hogy májustól megkapja az egy évvel korábban megjelent Ferdinánd történetéhez hasonló szöveget , amely egy bikáról szól, aki nem akart részt venni a bikaviadalban [2] .

A karakterválasztás gyorsan egy szarvasra esett – ekkorra már a Mikulás szarvasai is állandó szereplői voltak a karácsonyi történeteknek, ráadásul May lánya, Barbara nagyon szeretett szarvasokat nézni az állatkertben. A szerző ihletforrása Andersen „ A csúnya kiskacsa ” című meséje volt – elhatározta, hogy ír egy történetet egy hősről, akit csúfolnak azért, mert más, de végül ez a tulajdonsága a méltósága [3] . A főszereplő neve többször változott a meseírás során - az elején Rollo, majd Reginald volt a neve, és csak ezután telepedett rá May a Rudolf névre. Megkülönböztetése eredetileg a macskákéhoz hasonlóan világító szem volt, amellyel a szarvas világítja meg a Mikulás csapatának útját [4] . Ez a tulajdonság azonban túl nyilvánvaló erény volt, és kezdetben a karaktert számkivetettből szuperhőssé változtatta volna. Ezért a végső változatban Rudolf orra erősen világított [3] .

A könyv előrehaladtával May felolvasta gyermekeinek, és a reakcióik alapján helyesbítette [4] . Becslése szerint a szövegen végzett munka körülbelül 50 órát vett igénybe. A munka végeztével viszont már nehezebb volt meggyőzni feletteseit érdemeiről: az értékesítési vezető attól tartott, hogy a vörös orr asszociációkat kelt a részegekkel. Aztán May megkérte egy barátját, Denver Dillent, aki a művészeti kellékek osztályán dolgozott, hogy készítsen néhány rajzot a főszereplőről, amelyeken a vörös orr vonzónak tűnik. Ez lehetővé tette a hatóságok hozzájárulásának megszerzését a könyv kiadásához, bár bizonyos aggályok továbbra is fennálltak [5] . A félelmek azonban nem igazolódtak: 1939 karácsonyán a könyvből 2,4 millió példányt osztottak ki (Dillen illusztrációival [6] ), a világháború befejezése után , 1946-ban pedig további 3,6 millió példányt [7] . Ezek a példányszámok messze meghaladták az akkori gyermekkönyvek példányszámát [8] .

1948-ban a Coronet magazinban Rudolf teremtésének történetének egy másik változata jelent meg. Elmondása szerint May eredetileg a négyéves Barbarának írta a történetet, hogy megvigasztalja őt, mivel édesanyja, Evelyn rákban haldoklik . A történetet, amely szerint az áruház vezetősége tudomást szerzett a meséről, és csak véletlenül kezdett érdeklődni iránta, más folyóiratokban, könyvekben újranyomták, és ismertebbé vált, mint az események valós menete [3] .

A kép továbbfejlesztése

1946 végén a Montgomery Wards vezérigazgatója, Sewell Avery átruházta a korábban a terjesztési lánc tulajdonában lévő Rudolph szerzői jogát Robert May szerzőre. Ő viszont felhasználta a népszerű karaktert több folytatásos könyvben (ebből 1954-ben jelent meg a „Rudolph újra ragyog” című tündérmese [9] ), és Rudolph-fal [7] alapított egy termékcsaládot (pl. 1940 elején Mongomery Wardsban egy vörösorrú szarvas játékként való kiadását tervezték, de ezek a tervek nem valósultak meg [10] ). 1958-ban May adományozta a mese eredeti, 32 oldalas kéziratát a Dartmouth College könyvtárának , amelynek öregdiákja volt [6] .

1947-ben az RCA Records kiadott egy dupla fonográf lemezt May meséjének [11] szövegével . Ugyanebben az évben az eredeti mese cselekményének laza interpretációját May sógora, John D. (Johnny) Marks zenésítette meg. Miután a zenei kiadók egymás után megtagadták Marx dalának megvásárlását , attól tartva, hogy a közönségnek nem fog tetszeni, megalapította saját kiadóját, a St. Nicholas Music, Inc., hogy kiadja kottaként. A Bing Crosby , Dinah Shore vagy Perry Como bemutatására tett kísérletek kudarcot vallottak, de végül Gene Autry , aki már a " Here Comes Santa Claus " című karácsonyi slágerről ismert, első fellépője lett. Az első előadásra 1949 őszén került sor, ezt követően a dalt a Columbia Records adta ki, és zsinórban három évig vezette a karácsonyi slágerlistákat. Csak 1949 hátralévő részében 9 millió példány kelt el, és a dal a 20. század öt leggyakrabban előadott karácsonyi slágere közé került [12] . Később, 1958-ban Marx írt egy másik dalt, amelyben Rudolph volt a főszereplő, a " Run Rudolph Run " címmel, amelyet Chuck Berry tett híressé [13] .

A Montgomery Wards megbízásából már 1947-ben megkezdődött a May meséje alapján készült animációs film [14] ). A filmet Max Fleischer készítette, és 1948-ban mutatták be. 1951-ben, Johnny Marks „Rudolph, the Red-Nosed Reindeer” című dalának népszerűségét követően a filmet részben újraforgatták, hogy benne legyen a dal is . Marx dala pedig egy animációs bábfilm alapját képezte, amelyet 1964 karácsonyára adtak ki azonos címmel. Az NBC által készített film hét új dalt mutatott be, amelyeket szintén Marx írt, [16] és egy sor új karaktert, amelyek közül néhány önmagukban is népszerűvé vált, és az azt alkotó Rankin/Bass Productions egy A karácsonyi filmszakértők hírneve, később rajzfilmeket készített a The Little Drummer Boy (1968), a Fagyos, a hóember kalandjai (1969) és a Santa Claus Is Coming to Town (1970) [17] karácsonyi slágerei alapján .

1976-ban bemutatták a televízióban a Rudolf briliáns új éve című bábos animációs filmet [18] , 1979-ben pedig a Rudolf és Frosty karácsonya júliusban című filmet, amelyet ugyanazzal a technológiával forgattak, és két népszerű karakter – Rudolph és egy hóember Frosty – ötvözésével. Ez a kazetta volt a Rankin/Bass Productions utolsó báb-animációja [19] . 1998-ban egy teljes hosszúságú rajzfilm animációs filmet adtak ki , amely cselekményében meglehetősen közel áll az 1964-es tévéfilmhez [16] . Ennek a filmnek a folytatása, a Rudolph II: Az elveszett játékok szigete, 2001-ben videón jelent meg; a filmben az 1964-es film szereplői szerepelnek, és számítógépes grafika segítségével egy báb-animáció megjelenését kapja [20] .

Jegyzetek

  1. ↑ Crump, 2013 , pp. 349-350.
  2. ↑ Lankford, 2017 , pp. 10-11.
  3. ↑ 1 2 3 Lankford, 2017 , p. 12.
  4. ↑ 12. Ledermann , 2002 , p. 40.
  5. ↑ Lankford, 2017 , pp. 12-14.
  6. ↑ 12. Ledermann , 2002 , p. 41.
  7. ↑ 12 Lankford , 2017 , p. nyolc.
  8. ↑ Lankford, 2017 , p. 23.
  9. ↑ Crump, 2013 , p. 350.
  10. ↑ Lankford, 2017 , p. 55.
  11. ↑ Lankford, 2017 , p. 67.
  12. ↑ William D. Crump. Rudolf, a vörös orrú rénszarvas (Song)  // A karácsonyi enciklopédiát. — 3. kiadás. - McFarland & Company, 2013. - P. 350. - ISBN 978-0-7864-6827-0 .
  13. ↑ Kevin Cuddihy és Phillip Metcalfe. Az a régi karácsonyi rock and roll  // Karácsony legkeresettebb könyve: Kris Kringles 10 legjobb könyve, Vidám csilingelők és ünnepi vidámság. - Potomac Books, 2005. - ISBN 1-57488-968-0 .
  14. ↑ Lankford, 2017 , p. 71.
  15. ↑ Mike Mashon. Vörös orrú rénszarvas Rudolf első főszerepe a filmben . Kongresszusi Könyvtár (2014. december 16.). Letöltve: 2017. december 19. Az eredetiből archiválva : 2017. december 22.
  16. ↑ 1 2 William D. Crump. Rudolph, a vörös orrú rénszarvas (televíziós különkiadás, 1964)  // The Christmas Encyclopedia. — 3. kiadás. - McFarland & Company, 2013. - P. 350-351. — ISBN 978-0-7864-6827-0 .
  17. ↑ Diane Werts. "Rudolf, a vörös orrú rénszarvas"  // Karácsony a televízióban. - Prager Publishers, 2006. - P. 182. - ISBN 0-275-98331-5 .
  18. ↑ William D. Crump. Rudolph fényes új éve  // ​​The Christmas Encyclopedia. — 3. kiadás. - McFarland & Company, 2013. - P. 351-352. — ISBN 978-0-7864-6827-0 .
  19. ↑ William D. Crump. Rudolph és Frosty karácsonya júliusban  // The Christmas Encyclopedia. — 3. kiadás. - McFarland & Company, 2013. - P. 348-349. — ISBN 978-0-7864-6827-0 .
  20. ↑ William D. Crump. Rudolph, a vörös orrú rénszarvas és a nem megfelelő játékok szigete  // The Christmas Encyclopedia. — 3. kiadás. - McFarland & Company, 2013. - P. 351. - ISBN 978-0-7864-6827-0 .

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre  Fotó, videó és hang
Tematikus oldalak
Bibliográfiai katalógusokban