Nyilvános részvénytársaság Oroszországban ( röv . PJSC ) - egy részvénytársaság szervezeti formája , amelyben a részvényesek jogosultak részvényeiket elidegeníteni anélkül , hogy más részvényesekkel kell megegyezniük .
A nyilvános részvénytársaságok szervezetét és tevékenységét az Orosz Föderáció szövetségi törvénye szabályozza [1] . Mivel a nyílt részvénytársaságot a jogalkotó nyilvánosnak tekinti, a nem nyilvános részvénytársaságokhoz képest szélesebb formátumban köteles közölni az információkat . Ennek a normának a célja a befektetési folyamatok nyilvánosságának és átláthatóságának növelése.
A PAO jellemzői:
2014. szeptember 1-ig az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve az OJSC és CJSC besorolást alkalmazta , azonban a jogszabályi változással [2] Oroszországban az állami és nem nyilvános részvénytársaságokba való besorolást alkalmazzák [3 ] .
Az RSFSR „Vállalkozásokról és vállalkozói tevékenységekről” szóló , 1990. december 25-i N 445-1 törvénye és az Orosz Föderáció kormányának 1992. szeptember 4-i N 708 „A vállalkozások és szervezetek privatizációjának és átszervezésének eljárásáról szóló rendelete” az Agro-Ipari Komplexum – eredetileg egy „Nyílt Részvénytársaság” (JSC), a továbbiakban „ Nyílt Részvénytársaság ” (JSC) besorolása volt.
A nyilvános részvénytársaság legfőbb irányító szerve a részvényesek közgyűlése . A Közgyűlés kizárólagos hatáskörét a törvény állapítja meg [4] . A Közgyűlés nem jogosult elbírálni és döntést hozni olyan kérdésekben, amelyek nem tartoznak a törvény által hatáskörébe. A társaság részvényeseinek száma nem korlátozott, a részvények a piacon szabadon értékesíthetők.
A társaság jelenlegi tevékenységének irányítását a társaság egyedüli végrehajtó szerve - az igazgató , a vezérigazgató vagy a társaság kollegiális ügyvezető szerve (testület, igazgatóság) látja el. A végrehajtó szervek a társaság igazgatóságának (felügyelő bizottságának) és a közgyűlésnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel [5] .
A társaság igazgatósága (felügyelő bizottsága) és a társaság ügyvezető szerve. A nyilvános részvénytársaság igazgatósága látja el a társaság tevékenységének általános irányítását a közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések megoldása kivételével [6] .
A társaság pénzügyi-gazdasági tevékenysége feletti ellenőrzés gyakorlására a közgyűlés a társaság könyvvizsgáló bizottságát (könyvvizsgálóját) választja [7] . A társaság könyvvizsgáló bizottságának (könyvvizsgálójának ) tagja egyidejűleg nem lehet az igazgatóság (felügyelő bizottság) tagja, valamint nem tölthet be más tisztséget a társaság ügyvezető testületeiben. A társaság könyvvizsgálói (könyvvizsgálói) tagjainak megválasztásakor az igazgatósági tagok, illetve a vezető testületekben tisztséget betöltő személyek tulajdonában lévő részvények nem vehetnek részt a szavazásban.
A társaság évente köteles éves rendes közgyűlést tartani. Az éves rendes közgyűlést a társaság alapszabályában meghatározott határidőn belül, de legkorábban két hónapon belül, de legkésőbb a pénzügyi év végét követő hat hónapon belül tartják [4] . Az éves közgyűlésen olyan kérdéseket kell megoldani, mint az igazgatóság megválasztása, a könyvvizsgáló bizottság (könyvvizsgáló) és a könyvvizsgáló jóváhagyása, az éves beszámolók , éves beszámolók jóváhagyása, a nyereségfelosztás , az osztalékfizetés kérdései .
A Társaság kötelezettségeiért teljes vagyonával felel . A Társaság nem vállal felelősséget a részvényesei kötelezettségeiért . Ha a társaság fizetésképtelenségét (csődjét) a részvényesek vagy más olyan személyek cselekménye (tétlensége) idézi elő, akiknek joguk van a társaságra nézve kötelező utasításokat adni, vagy más módon lehetőségük van intézkedését meghatározni, akkor ezek a résztvevők vagy más személyek , a társaság vagyonának hiánya esetén a kötelezettségeiért másodlagos felelősséget róhat ki [8] .
A részvényesek – törzsrészvény-tulajdonosok jogai [9] :
A társaság minden törzsrészvénye ugyanannyi jogot biztosít a részvényesnek a tulajdonosának.
A részvényesek – elsőbbségi részvénytulajdonosok jogai [10] :
A részvényeseknek joguk van hozzáférni a társaság dokumentumaihoz, így az alapító szerződéshez, az alapító okirathoz, a társaság mérlegében szereplő tulajdonjogokat igazoló dokumentumokhoz, a társaság belső dokumentumaihoz, éves beszámolóihoz és egyebekhez [11] . A társaság szavazati jogot biztosító részvényeinek összességében legalább 25 százalékával rendelkező részvényesek (részvényesek) jogosultak a számviteli dokumentumokhoz és a testületi ügyvezető testület üléseiről készült jegyzőkönyvekhez hozzáférni. A részvényeseknek joguk van eladni részvényeiket, de a többi részvényesnek elővásárlási joga van ezen részvények megszerzésére. Az alapító okirat rendelkezhet elővásárlási jogról a társaság saját részvényeinek megszerzésére.
Jogalanyok | |
---|---|
Kereskedelmi | |
Nem kereskedelmi |
|
Állami regisztráció | |
Egyéb |