Millex, Roger
| Roger Milliecs | |
|---|---|
| Roger Milliex | |
| Születési dátum | 1913. július 4 |
| Születési hely | Marseille , Franciaország |
| Halál dátuma | 2006. július 7. (93 évesen) |
| A halál helye | Athén |
| Ország | Franciaország |
| Tudományos szféra | filológia |
| Munkavégzés helye | Francia Intézet Athénban . |
| alma Mater | Aix-en-Provence-i Egyetem , Sorbonne |
| Díjak és díjak |
 |
Roger Milliex ( fr. Roger Milliex ; Marseille , 1913. július 4. – Athén , 2006. július 7. ) francia filológus és hellenista a 20. században .
Korai élet
Roger Milliex 1913-ban született Marseille -ben . Az Aix-en-Provence-i Egyetem Klasszikus Filológiai és Filozófiai Karán tanult . Tanulmányait a Sorbonne -on folytatta . Tanárnak nevezték ki Nogent-sur-Marne városában .
Korai évek Görögországban
1936-ban Milliecs Görögországba érkezett, az athéni Francia Intézet francia nyelv és irodalom tanárává nevezték ki . A görög ortodoxiával való megismerkedését 1937 karácsonyán Athosban tett látogatása, valamint T. Papatsonis ortodox értelmiségivel és G. Veritis ortodox költővel való barátsága fémjelezte [1] . Az intézetben végzett munkája során Millieks egyidejűleg görög folyóiratokban is publikált esszéket, majd 1939-ben feleségül vette egy görög Tatiana Gritsyt , aki később ismert újságíró és író lett. A második világháború kitörése után 1940-ben Milliecst a francia hadsereg mozgósította és Bejrútba küldte . Franciaország veresége után visszatért Athénba . 1940 októberében Görögország is részt vett a háborúban , és az olaszok felett aratott győzelmei ellenére 1941 áprilisában megtámadta a hitleri Németország és az azt követő háromszoros német-olasz-bolgár megszállás. Ebben az időszakban Milliecs kapcsolatot tartott a harcoló Franciaországgal .
Az európai ellenállás fővárosa
A megszállás kezdetével Milliecs gyakran rejtegetett görög ellenállókat a "Francia Intézet" épületében. Rövid franciaországi tartózkodása után 1942-ben csatlakozott a Görög Nemzeti Felszabadítási Fronthoz (EAM). Ebben az időszakban barátságban volt Rudolf Fahrnerrel, az athéni Német Intézet igazgatójával [2] . A Görög Ellenállást a Népi Felszabadító Hadsereg ELAS és más fegyveres alakulatok mellett egy szélesebb polgári Felszabadítási Front ( Görög Nemzeti Felszabadítási Front – EAM) is képviselte. Millieks számos olyan akciónak volt tanúja az EAM Athénban, amelyekre más megszállt fővárosokban nem volt példa:
- 1943. február 23-tól egész Görögországban tüntetések zajlottak a tervezett civil mozgósítás és a görög munkások Németországba küldése ellen. A csúcspont a március 7-i athéni tüntetés volt , amikor 300 000 athéni vonult ki az utcára, és a megszállókkal való összecsapások után elfoglalták a Munkaügyi Minisztériumot és felégették a listákat. Több tucat tüntető meghalt, de a civil mozgósítást meghiúsították.
- 1943. március 25-én 300 000 athén vonult utcára az 1821-es felszabadító háború évfordulóján . 32 tüntető vesztette életét a megszállókkal való összecsapásokban.
- 1943. június 25-én, 106 fogoly újabb tömeges kivégzése után Kurnovóban, 100 000 tüntető szállta meg Athén központját. A megszállókkal való összecsapásokban 40 tüntető vesztette életét [3] .
- Július 22-én 500 ezren vettek részt a bolgár megszállási övezet kiterjesztése elleni tüntetésen . 53 tüntető meghalt, de meghiúsították a bolgár zóna kiterjesztését, amelynek célja a német hadosztályok felszabadítása volt a keleti frontra küldendő.
Az athéniak harcától lenyűgözve Millieks azt írta, hogy Athén "az európai ellenállás fővárosa" [4] . A háború utolsó időszakában Milliecs feleségével együtt kijutott Dél-Franciaországba. Nem feledkezve meg Görögországról, kezdeményezte egy album kiadását a háború éveiben a görög nép által elszenvedett harcok és áldozatok tiszteletére. Andre Fougeron , Henri Matisse , Pablo Picasso , Francis Picabia és mások részt vettek a Dedication to Greece 1940-1944 című album kiadásában . Milliex így írt erről az albumról: „Egy olyan írásos emlékmű létrehozására irányult az eszem, ahol a franciák kifejezhetik saját véleményüket. csodálat, amelyet csendben átéltek 1940 és 1944 között, a Görögországgal vívott csoda előtt.
A háború utáni Görögországban
1945 decemberében a francia Milliex segítségével a Francia Intézet igazgatója, Octavius Merlier 140 ösztöndíjat nyert a francia kormánytól franciaországi tanulmányokra, amelyeket fiatal görög értelmiségieknek és tudósoknak nyújtottak. Castoriadis, Cornelius , Axelos , Kostas , Svoronos, Nikos Makris, Memos , Manos Zacharias , Zenetos, Takis , Apostolidis, Margaritis , Kranaki, Mimika és mások. Tekintettel arra, hogy az 1944. decemberi események után Görögországban elszabadult a terror baloldali politikai meggyőződésű emberekkel szemben, sok fiatal számára ez megmentő lehetőség volt az ország elhagyására. Ebből a célból Merlier és Milliex bérelte a Mataroa olasz hajót, amely Pireuszból Tarantóba indult . Sok társuk baloldali meggyőződése miatt a görög hivatalos sajtó és politikusok reakciója élesen negatív volt [5] . Millieks hivatalosan szabadságon volt, és 1945 augusztusától 1946 júniusáig a görög monarchista kormány megtagadta az országba való belépést. Az intézet igazgatóhelyetteseként Millieks a polgárháború kezdetén , 1946-ban visszatért Görögországba. 1948-ban, a háború tetőpontján lefordította az EAM memorandumot franciára az ENSZ elé terjesztés céljából.
Ciprus
A 20. század 50-es éveit a britek által ellenőrzött Ciprus szigetén a ciprusi görögök küzdelme jellemezte az enosisért (a sziget újraegyesítéséért Görögországgal). A brit diplomácia lépéseinek eredményeként azonban a szigetet nem egyesítették újra Görögországgal, és 1959-ben kikiáltották a Ciprusi Köztársaságot .
Ugyanebben 1959-ben Milliecst Ciprusra helyezték át, ahol a sziget függetlenné válása után a francia nagykövetség kulturális attaséja és az általa 1960 novemberében általa létrehozott Francia Kulturális Központ igazgatója lett.
Ebben a pozícióban 1971-ig maradt. Eközben magában Görögországban 1967-ben katonai rezsimet hoztak létre . A Milleks házaspár éles vitája a diktatúra ellen oda vezetett, hogy Tatiana Gritsi-Millieks-t megfosztották görög állampolgárságától.
Ezt követően 2006-ban a Millieks család gyermekei szüleik könyvtárát a Ciprusi Egyetem Könyvtárának adományozták [6] .
Az elmúlt évek
1971-ben Roger Milliecst nevezték ki a genovai Francia Kulturális Központ igazgatójává . A diktatúra bukása után 1975-ben tért vissza Görögországba. 1982-ben az Athéni Tudományos Akadémia , 1986-ban pedig a Marseille-i Akadémia levelező tagja lett. Roger Milliex 2006-ban halt meg Athénban, és Athén első temetőjében nyugszik [7] .
Díjak [8]
- Becsületrend (tiszt)
- Akadémiai Pálmarend
- A Főnix Rend (Görögország) (nagyparancsnok)
- Az Athéni Tudományos Akadémia ezüstérem (1980)
Művek
- A görög nép iskolájában ( A l'école du peuple grec (1940-1944). Ed. du Beffroi, Vichy 1946).
- Franco-görög tanulmányok. 1 Korais, Adamantios a francia kultúráról. 2. Hugo, Victor , Görögország igaz barátja. ( Études Franco-Grecques. 1. Coray et la Civilization Française = ο κοραής για το γαλλικό πολιτισμό . français d'Athenes, 77).
- Mistral és Görögország ( Mistral et la Grece. L'Astrado, Toulon 1972).
- Görögország beavatása ( Hommage à la Grèce 1940-1944. 1979).
- Hódolat Görögország tisztelete előtt
- Napló a háborúról és a megszállásról Görögországban és egyéb tanúvallomások
- Тайгет и молчание (перевод) ( Ο Ταΰγετος και η σιωπή. Μετάφραση: Вреттакос , Никифорос — Νικηφόρος Βρεττάκος. Εισαγωγή Γεωργία Κακούρου-Χρόνη. Δημόσια Κεντρική Βιβλιοθήκη Σπάρτης, Sparta 1998.
- (Hrsg.) Chypre. Kiadások Nagel 1963. - Rez. von Charles Delvoye, L'Antiquité Classique 33, 1964, 277–278. (online) .
- L'Institut français d'Athènes, fils spirituel de l'École française. In: Bulletin de levelezés hellénique 120, 1996, S. 69-82, (online) .
- Les universitaires et intellectuels de Grece au Service de la Resistance. M. Roger Milliex konferencia (1945. november 7.). Union Francaise Universitaire, Párizs 1945.
Irodalom
- Εγκυκλοπαίδεια Πάπυρος Λαρους Μπριτάννικα, τ. 36
- Christophe Chiclet: Hommage à Roger Milliex (1913-2006). In: Confluences Méditerranée 4, 2006 (N°59), S. 189-190, (online) .
- Ελληνογαλλικά. Αφιέρωμα στον roger Milliex για τα πενήντα χρόνια της ελληνικής παρουσίας του = mélanges à roger milliex pour ses cinqueérrence de greec. A
- Δαμιανός Π. Κοκκινίδης: Βιβλιογραφία Roger Milliex 1939-1999. Athén 2000.
Jegyzetek
- ↑ Ecclesia-jelentés . Letöltve: 2014. október 24. Az eredetiből archiválva : 2014. október 22..
- ↑ Frank-Rutger Hausmann: "Auch im Krieg schweigen die Musen nicht". Die Deutschen Wissenschaftlichen Institute im Zweiten Weltkrieg. Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2002, S. 253, (online) Archiválva : 2014. október 19. a Wayback Machine -nél
- ↑ Τριαντάφυλος A. Γεροζήσης, το σώμα των α <Eng iod και θέση του στη στη εληνινινωνία 1821–1975, σελ.678, ISBN 960-248-794-1
- ↑ Sarantakos.com . Letöltve: 2014. október 24. Az eredetiből archiválva : 2012. március 31..
- ↑ Η οδύσσεια προς την ελευθερία (nem elérhető link) , από την εφημΤερί
- ↑ Τατιάνα Γκρίτση-Μιλλιέξ και Ροζιέ Μιλλιέξ (Roger Milliex) | Βιβλιοθήκη, Πανεπιστήμιο Κύπρου . Letöltve: 2014. október 24. Az eredetiből archiválva : 2014. október 21..
- ↑ Ροζέ Μιλλιέξ, ο Γάλλος λόγιος που έζησε και έδραΕαε ΑΡΧΕΙΟ ΠΟΛΙΤΙΣΜΟΥ | Η ΚΑΘΗΜΕΡΙΝΗ . Hozzáférés időpontja: 2014. október 24. Az eredetiből archiválva : 2014. október 24.
- ↑ Πέθανε ο γάλλος νεοελληνιστής Ροζέ Μιλλιέξ - ΣΚskai.gr) (www . Letöltve: 2014. október 24. Az eredetiből archiválva : 2015. szeptember 24..
Linkek
- „Ροζέ μιλλιέη, γάλλος λόγιος που ζ ζαι έρασε σαν ελληνας” , ιστοσελίδα εφημεδαlace “η καθή 100 ι> (8 ι> 2006). Archiválva az eredetiből 2011. augusztus 23-án. Letöltve: 2010. április 14.
- whoswho.fr: Roger Milliex
- Universität Zypern, Bibliothek: Τατιάνα Γκρίτση-Μιλλιέξ και Ροζιέ Μιλλιέξ (Roger Milliex)
- biblionet.gr: Milliex , Roger
- data.bnf.fr : Roger Milliex (1913-2006)
- ecclesia.gr: Εφυγε νέας σπουδαίος φιλέλλην
 |
| |||
|---|---|---|---|---|