Schroeder rituálé
A Schroeder -rituálét Friedrich Ludwig Schroeder hozta létre , és a szabadkőművesség szimbolikus fokozatainak frissített rituáléi, amelyekben a lovagi és templomos fokozatokra való hivatkozásokat lényegében kiküszöbölték. A rituálét az okkult és ezoterikus dolgoktól is megtisztították [1] .
Történelem
Friedrich Schroeder német színész és drámaíró, a hamburgi városi színház igazgatója, a hamburgi nagypáholy nagymestere [ 2] .
Schroeder a német szabadkőművesség megújítójaként lépett be a szabadkőművesség történetébe. A rituálék legmegbízhatóbb változataihoz való visszatérést szorgalmazta. Majdnem két évtizedet töltött azon a frissített rituálén, amely ma a nevét viseli [3] .
Személyes allergiája a szabadkőművesség lovagi aspektusával szemben arra késztette, hogy a rituálét a nagyobb egyszerűség felé korrigálja, amit a régi angol rituálé újjáéledésében és a lovagiasság szimbolikájának első három fokon való kihagyásában látott [4] .
Rítusát megszabadították a templomosok erős befolyása alól, és 1811 -ben a hamburgi nagypáholyban használták [5] .
Ezenkívül a Schroeder-rituálé volt a legdemokratikusabb a Németországban a második világháború előtti rituálék közül [4] .
2020-ban a Schroeder- rituálét Németország Ősi Szabad és Elfogadott Kőműveseinek Nagypáholyában (33 páholy), Brazília Grand Orientjén (100 páholy), Ausztria Nagypáholyában, Magyarország Nagypáholyában, ill. a svájci Alpina Grand Lodge egyes páholyaiban , az utolsóban azonban kisebb változtatásokkal [4] .
A Friedrich Ludwig Schroeder által létrehozott rituálét nem szabad összetéveszteni egy másik rituáléval, amelyet Friedrich Wilhelm Joseph Schroeder, az 1766-ban Marburgban alapított Igaz és Elfogadott Szabadkőművesek Rózsakeresztes Rendjének vezetője vezetett be . Ez a neo-rózsakeresztes és alkimista rituálé a 19. század közepéig létezett két hamburgi páholyban [6] .
Lásd még
Bibliográfia
- Herbert Schneider (Hrsg.): Die Freimaurerkorrespondenz: Friedrich Ludwig Schröder, Friedrich Ludwig Wilhelm Meyer; 1802-1816, Hamburg 1979, ISBN 3-87050-149-9
- Hans-Werner Engels: Artikel "Friedrich Ulrich Ludwig Schröder", in: Hamburgische Biografie: Personenlexikon, hrsg. von Franklin Kopitzsch und Dirk Brietzke, Band 1, Hamburg 2001, ISBN 3-7672-1364-8 , S. 279-280
- Christian Hannen: "Zeigtest uns die Warheit von Kunst erreichet": das Stammbuch des Hamburger Schauspieldirektors Friedrich Ludwig Schröder; kommentierte Edition und Untersuchungen, Hamburg 1997
- Wilhelm Hintze: Friedrich Ludwig Schröder: der Schauspieler–der Freimaurer, Hamburg, 1974
- Hugo Wernekke: Friedrich Ludwig Schröder als Künstler und Freimaurer, Berlin 1916
- "Friedrich Ludwig Schröder" cikk, in: Allgemeines Handbuch der Freimaurerei. 3. Auflage von Lennings Encyklopädie der Freimaurerei. Hrsg. vom Verein deutscher Freimaurer. 2 bde. Lipcse 1900-1901, Hier: Bd. 2, S. 358-361
- Ludwig Brunier: Friedrich Ludwig Schröder: ein Künstler- und Lebensbild, Lipcse 1864
- Friedrich Ludwig Wilhelm Meyer: Friedrich Ludwig Schröder: Beitrag zur Kunde des Menschen und des Künstlers, 2 Bände, Hamburg 1819
- Hermann Schüttler, Mitglieder des Illuminatenordens 1776-1787/93, München 1991, ISBN 3-89391-018-2
Jegyzetek
- ↑ Három megkülönböztető kopogás
- ↑ Ligou, Daniel, Dictionnaire de la Franc-maçonnerie, Párizs, PUF, 1987. p. 1122. ISBN 2-13-048639-8
- ↑ Herbert Schneider (Hrsg.): Die Freimaurerkorrespondenz: Friedrich Ludwig Schröder, Friedrich Ludwig Wilhelm Meyer; 1802-1816, Hamburg 1979, ISBN 3-87050-149-9
- ↑ 1 2 3 Wilhelm Hintze: Friedrich Ludwig Schröder: der Schauspieler–der Freimaurer, Hamburg, 1974
- ↑ Hugo Wernekke: Friedrich Ludwig Schröder als Künstler und Freimaurer, Berlin 1916
- ↑ "Friedrich Ludwig Schröder" cikk, in: Allgemeines Handbuch der Freimaurerei. 3. Auflage von Lennings Encyklopädie der Freimaurerei. Hrsg. vom Verein deutscher Freimaurer. 2 bde. Lipcse 1900-1901, Hier: Bd. 2, S. 358-361
Linkek