Henry, Southampton Risley 3. grófja | |
---|---|
Henry Risley, Southampton 3. grófja, miközben a Towerben raboskodott , 1603-ban John de Kritz | |
Születés |
1573. október 6 |
Halál |
1624. november 10. [1] [2] (51 évesen) |
Temetkezési hely | |
Apa | Henry Risley, Southampton 2. grófja [d] [3][4] |
Anya | Mary Brown |
Házastárs | Elizabeth Vernon |
Gyermekek |
fiai : James, Thomas Lányai : Anna, Penelope |
Oktatás | |
Díjak | |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Henry Wriothesley , Southampton 3. grófja -_____________ __ Earl of Essex összeesküvésének tagja, William Shakespeare egyik állítólagos pártfogója és Shakespeare címzettje .
Henry Risley, Southampton 2. grófja († 1581) és felesége, Mary Browne, Montagu 1. vikomt lánya egyetlen fia. Két nővére volt, Jane és Mary, akik közül az első csecsemőkorában meghalt. Nagyapja Cowdray House birtokán született (Sussex). 8 évesen elvesztette édesapját. Gyámja William Cecil lett , Lord Burley, akinek házában a fiú a jelek szerint az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt lakott. Mivel Southampton anyai és apai rokonai a katolikus hitet vallották, nem számítottak teljesen megbízható pedagógusoknak. Így a nyolcéves gróf kategorikusan megtagadta a protestáns istentisztelet meghallgatását, amikor megérkezett a királynő kedvence, Leicester grófja , hogy elintézze a fiú néhai édesapja ügyeit [5] . Ezt követően Southampton soha nem mutatott fanatizmust vallási kérdésekben.
1585-ben lépett be Cambridge -be ( St John's College ). 1589-ben Southampton megkapta a Master of Arts fokozatot. A Grace's Inn School of Barristers -ben folytatta tanulmányait . Tizenhét évesen bemutatták az udvarnak, ahol Robert, Essex gróf barátja lett . Költőket, írókat pártfogolt: az első dedikálást neki 1591-ben, a gróf alig töltötte be 18 évesen; majd Shakespeare (1593-ban " Vénusz és Adonis " és 1594-ben "Becstelenített Lucretia"), Thomas Nash (A szerencsétlen utazó vagy Jack Wilton élete, 1593) dedikálása következett; T. Wilson (de Montemayor "Diana" pásztorregényének kéziratos fordítása, 1596), John Florio (Olasz-angol szótár "A szavak világa", 1596-1598), W. Burton ( Achilles Tatia görög regényének angol fordítása „ Clitophon és Leucippe ”, 1597) és számos más dedikáció.
1596-ban Southampton engedélyt kért a királynőtől, hogy részt vegyen egy cadizi expedíción , de megtagadták. A következő évben, 1597-ben azonban a külügyminiszter, Sir Robert Cecil (egykori gyámjának fia) támogatásával engedélyt kapott, hogy részt vegyen egy Azori -szigeteki expedíción . 1598-ban engedélyt kapott a királynőtől, hogy két éven át beutazza Európát, és Párizsba ment Sir Robert Cecil kíséretével, akit IV. Henrikhez küldtek követségre . Hamarosan azonban kiderült, hogy Southampton szeretője, a királynő díszleánya és Essex grófjának unokatestvére, Elizabeth Vernon gyermeket vár tőle. Az Earl titokban négy napra visszatért Londonba , ahol sietve megszervezte a házasságot. Ez hamar ismertté vált. A királynő dühös volt: nem tűrte, ha az arisztokrata családok képviselői és a várhölgyei az ő beleegyezése nélkül házasodtak össze. Elizabeth követelte Southamptontól, hogy térjen vissza Londonba, hogy megbüntesse. Megpróbált ellenállni, de nem sikerült, és 1598 novemberében Londonba érkezett, ahol egy ideig a Fleet börtönében raboskodott . Felesége is töltött egy ideig fogságban.
1599-ben Southampton Írországban harcolt . 1601 februárjában aktívan részt vett az essexi összeesküvésben . Halálra ítélték, börtönre változtatták, amit a Towerben töltött I. Stuart Jakab 1603- as trónra lépéséig .
Az akkori arisztokratákhoz hasonlóan Southampton is szerette a színházat. „Southampton uram és Rutland uram” – írta Roland White Sir Robert Sidney-nek 1599-ben – „Nem mutatják a szemüket az udvarnak... Londonban ütik az időt, a színházban ülve nap mint nap.”
1609-ben a kiadó Thomas Thorpe kiadta Shakespeare szonettjeit, kiegészítve azokkal a dedikációval:
Annak, akinek ezek a szonettek megjelenésüket köszönhetik, WH úrnak, boldogságot és örök életet kíván, amit halhatatlan költőnk ígért neki, aki ki merte publikálni. ( A. A. Anikst fordítása )
Egyes életrajzírók hajlamosak azt hinni, hogy a dedikáció magától Shakespeare-től származik, mások pedig azt, hogy a szonettek a szerző tudta nélkül jelentek meg. A WH kezdőbetűk alatt különböző vélemények szerint vagy William Herbert, Earl of Pembroke (a kezdőbetűk teljesen egybeesnek), vagy Henry Risley, Southampton grófja (a kezdőbetűk átrendeződnek), vagy William Hetcliffe (a Grace Inn diplomája ) neve. , vagy Will Hughes színész ( Oscar Wilde változata ) el van rejtve . A southamptoni változat hívei rámutatnak, hogy Shakespeare ismeretsége 1593-ra vagy 1594-re nyúlik vissza – az első szonettek megjelenésének valószínű idejére. A szonetteket, ahol egy idősebb barát egy fiatal férfit házasságra buzdít, a gróf rokonai rendelhették Shakespeare-nek, amikor Elizabeth de Vere-t, gyámja unokáját Southampton feleségének jósolták. A Shakespeare Rutland grófjaként emlegetett változat támogatói úgy vélik, hogy a szonettek címzettje William Herbert, Rutland rokona volt, aki 1609-ben küldte ki a szonetteket nyomtatásra.
Risley, Henry, Southampton 3. grófja – ősei | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
![]() | ||||
---|---|---|---|---|
Szótárak és enciklopédiák |
| |||
Genealógia és nekropolisz | ||||
|