Református székesegyház (Debrecen)
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. március 5-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 6 szerkesztést igényelnek .| Látás | |
| Református székesegyház | |
|---|---|
| Reformatus nagytemplom | |
| 47°31′54″ é. SH. 21°37′26 hüvelyk e. | |
| Ország | Magyarország |
| Elhelyezkedés | Debrecen |
| gyónás | Magyar Református Egyház |
| Építészeti stílus | neoklasszicizmus |
| Építészmérnök | Péchy Mihály [d] |
| Építkezés | 1805-1824_ _ _ _ |
| Weboldal | nagytemplom.hu |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Református Székesegyház [1] [2] Debrecen - 1500 m² alapterületű épület, az ország legnagyobb protestáns temploma. Itt található a magyar protestáns templomok közül a legnagyobb harangja. A székesegyház a Magyarországi Református Egyház szimbóluma , ezért is nevezik Debrecent „kálvinista Rómának”. A székesegyház 1805 és 1824 között épült neoklasszikus stílusban, a Kossuth tér és a Kálvin tér között, a belvárosban.
Történelem
A középkorban már templom is állt ezen a helyen, de az leégett. 1297 és 1311 között itt épült a gótikus csarnoktemplom , a Szent András-templom. Területe körülbelül 16 x 46 méter volt. 1564-ben a templom is leégett. A templom elszenesedett falai 1626-ig álltak, amikor Bethlen Gábor felújította a már protestáns Szent András-templomot. I. Rákóczi György támogatásával az építkezés 1628-ban fejeződött be. 1640-1642-ben tornyot építettek, amelyre egy hatalmas, mintegy 300 kg tömegű, osztrák ágyúgolyókból készült harangot emeltek. 1707-ben, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett felszabadító harc során a székesegyház súlyosan megrongálódott a császári csapatoktól. 1802. június 11-én a székesegyház leégett egy nagy tűzvészben, amely Debrecen egyharmadát elpusztította.
A székesegyház építése 1805. április 8-án kezdődött. Mihai Pehi tervezte, de a kivitelezés során többször változtak a tervek, ami nehézségeket okozott az építőknek. Az eredeti terv kereszt alakú alapot és masszív kupolát tartalmazott, de ezt a tervet elsősorban anyagi okok miatt elvetették.
A nyugati torony 1818-ban, a keleti 1821. augusztus 6-án készült el. A tornyok magassága 61 méter. A székesegyházat eredetileg kupolával koronázták volna meg, amely nem épült meg, és az építkezés végén a katedrális homlokzata a tornyok közötti hatalmas üres tér miatt nem tűnt vonzónak, ezért 1823/24-ben a homlokzatot kissé megváltoztatták. Rabl Károly (Rabl Károly) tervének felhasználásával. Figyelemre méltóak a barokk elemek a tornyok tetején. A bal (nyugati) toronyból csodálatos panoráma nyílik, itt áll a tűzvész után felújított régi Rákóczi harang.
Építészet
A templom főhajója 55 méter hosszú és közel 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A többi protestáns templomhoz hasonlóan a falak belülről fehérre festettek. Mennyezet magassága 21 méter. A székesegyház körülbelül 5000 plébánost tud befogadni (3000 ülőhely).
A székesegyház történelmi jelentőségű: az 1848-as forradalom idején Kossuth Lajos 1848. április 14-én kiáltotta ki Magyarország függetlenségét, és itt választották meg az ország uralkodójává. A szék, amelyen ült, ki van állítva a székesegyházban.
A katedrálisnak két orgonája van, az egyik a déli részen, a főbejárat felett. Ez egy új, elektronikusan vezérelt orgona rezonáns sípokkal, három manuálral és 52 regiszterrel, amelyet Peter Albert épített 1981-ben. A második, a régi klasszikus orgona a szószék mögött található, Jacob Deumann építette 1838-ban 3 manuál és 43 regiszterrel.
Lásd még
- Békéscsabai evangélikus székesegyház
Jegyzetek
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |