| vallási épület | |
| Református templom | |
|---|---|
| lógott. Református templom (Kaposvár) | |
| 46°21′38″ s. SH. 17°47′26 hüvelyk e. | |
| Ország | Magyarország |
| Elhelyezkedés | Kaposvár , Kossuth Lajos, 23 |
| gyónás | reformizmus |
| Projekt szerzője | Molnár Endre |
| Építkezés | 1907 |
| Állapot | működő templom |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
A református templom ( Hung. Református templom (Kaposvár) ) egy evangélikus református templom Kaposvár belvárosában . A 20. század elején épült, az állam e régiójának egyetlen református temploma.
A kaposvári református gyülekezet 1881-ben alakult. Lelkészi hivataluk kezdetben Futsutban működött, másfél évig a Kossuth téri iskola épületében tartották az istentiszteleteket, majd 1883-ban bérbe adták a Petőfi téri épületet. A hívők száma azonban folyamatosan nőtt, így hamarosan elhatározták, hogy külön templomot építenek. Megkezdődött az adománygyűjtés, amelyben más vallások képviselői is részt vettek.
A leendő épület alapkövét 1888. június 30-án tették le, a Bethlen téri Honvéd és Petőfi utca sarkán épült templom pedig körülbelül egy év múlva készült el. A felszentelésre 1889. augusztus 18-án került sor, a szertartást Begedi István érsek végezte. A templomba három harangot 1898-ban szállítottak Temesvárról .
A 19. század végén és a 20. század elején tovább nőtt a reformátusok száma Kaposváron. Átmenetileg még evangélikusok is csatlakoztak hozzájuk saját templom híján. A református templom területe kicsi volt, így nem lehetett bővíteni és növelni az épület területét. A 20. század elején elhatározták, hogy a régi templomot lebontják és egy újat, tágasabbat építenek. Ismét szerveztek adománygyűjtést, de ezúttal országos szinten, sőt hitelt is felvettek. A helyet - a fejedelmi uradalom egykori játszókertjét - a város adományozta a plébánosoknak. Az építkezés az év végén kezdődött, az alapkőletétel 1906. december 2-án történt.
Az épületet a helyi Eszterházy uradalom építésze, Molnár Endre tervezte. Az építész nem kért díjazást a munkájáért. Az építési munkákat budapesti munkások végezték. Az óratorony szintén a fővárosból, a belső berendezés Szombathelyről, az orgona Baranya megyéből, a külső díszburkolatként szolgáló égetett vörös tégla Szlavóniából érkezett. Ugyanakkor az építkezésen 17 asztalos és állványozó, több mint 50 kőműves és 70 segédmunkás dolgozott.
A szomszédos, a templommal egy időben kezdődő pásztorház 1907 novemberére teljesen elkészült, és már presbiteri gyűlést is tartottak ott. 1907 decemberében emelték fel magát a templomot is. A karácsonyi istentiszteletet már az új templomban tartották, a felszentelésre a következő év január 26-án került sor. Az ünnepélyes ceremónián jelen volt Tisza István , aki előző nap vonattal érkezett a városba, Karoq Etv'sh író és Erzsi Sándor operaénekes. Az ünnepség napján a várost számos zászló díszítette, a jeles vendégeket Németh István polgármester fogadta. A felszentelési szertartáson több mint kétezren vettek részt, az esti programot ünnepi fogadás és zenei kíséret kísérte.
A régi templomot 1908-ban eladták, majd lebontották és harangjait az új épületbe költöztették. Az első világháború idején, 1916-ban a három harang közül kettőt beolvasztottak. A Harangművek részvénytársaság csepeli öntödében a templom új harangjai készültek, amelyeket 1925 áprilisában helyeztek fel és szenteltek fel.
Az épület a városban úgy helyezkedik el, hogy a város szomszédos utcáihoz viszonyított alapja 45 fokos szöget zár be. A templom bejárata a sarkon van, négy fiatal torony, egy óra és egy hegyes ív a főtorony alján, amelyet keskeny lőrés és rózsaablak díszít. A templom belseje kereszt alakú, boltíves mennyezettel, finomra festett bordákkal és boltívekkel. A kereszthajó véghomlokzatait nagy íves ablakok díszítik. A belső tornác az egész épületet körbejárja, alulról keskeny oszlopok támasztják alá.
A templom udvarán 1908-ban császárfát ültettek, amely a 21. század elejére a belváros legterjedelmesebb törzsévé változott, de 2014 őszén a fa kidőlt [1] .