Népszavazás Norvégiában (1994)

Népszavazás Norvégia EU-csatlakozásáról
1994. november 27-én
– Norvégiának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz?
eredmények
igen vagy nem szavazatokat Részvény
Nem 1 516 803 52,18%
Igen 1 389 997 47,82%
Érvényes szavazatok 2906800 99,88%
Érvénytelen szavazatok 3521 0,12%
Összes szavazat 2 910 321 100 %
Kiderül 89,11%
Választók 3 266 064
Eredmények megyénként
     Per     Ellen

Norvégiában 1994. november 27-én és 28-án népszavazást tartottak az Európai Unióhoz való csatlakozásról [1] . Hosszas heves vita után a népszavazáson a csatlakozás ellenzői 88,6 százalékos részvétel mellett a szavazatok 52,2%-át szerezték meg. 1972-ben a norvégok népszavazáson az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozás ellen szavaztak .

Kampány

Az EU-ellenes kampányt Anne Enger , a középpárt vezetője [2] vezette . A belépést ellenzők fő motivációja a szuverenitás elvesztése, valamint Norvégia és az EU gazdasági szerkezetének alapvető különbségei voltak, hiszen a norvég gazdaság nagyrészt a természeti erőforrások (különösen az olaj és a hal ) exportján alapul. , ellentétben az EU iparosabb gazdaságával.

Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök vezette az EU-tagságért folytatott kampányt. A Munkáspárt megosztott az EU-csatlakozás kérdésében. A Munkáspárt arra hivatkozva nem volt hajlandó lemondani, ha a népszavazás nem vezet az EU-csatlakozáshoz, arra hivatkozva, hogy azon belül komolyabb megosztottság alakulhat ki. A párt fő érvei a csatlakozás mellett az voltak, hogy Norvégia európai országként csatlakozik az Európai Unióhoz, és ebből gazdasága profitál.

John Erik Fossum, az ARENA (Oslói Egyetem Európai Tanulmányok Központja) politológia professzora szerint „az a tény, hogy Norvégia már aláírta az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozási megállapodást, lehetővé tette az emberek számára, hogy a belépés ellen szavazzanak, mivel Norvégiában már szabad hozzáférést az Európai Unió piacához” [3] .

Megyei eredmények

Fulke Választók Elrontott szavazólapok Összes szavazat (%) "per" (%) "ellen" (%)
estfold 185441 307 163338 (88) 87390 (54) 75998 (46)
Akershus 322029 443 293331 (91) 187126 (64) 106205 (36)
Oslo 360340 497 317585 (88) 211550 (67) 106035 (33)
fejjel 146468 215 129674 (89) 55367 (43) 74307 (57)
Oppland 142911 251 126245 (88) 55702 (44) 70543 (56)
Buskerud 174271 240 154345 (89) 88281 (57) 66064 (43)
Vestfold 155338 123 138099 (89) 78698 (57) 59401 (43)
Telemark 125401 106 110136 (88) 46478 (42) 63658 (58)
eust-agder 73841 68 64927 (88) 28805 (44) 36122 (56)
Vest-Agder 108226 58 96318 (89) 43947 (46) 52371 (54)
Rogaland 251790 166 227485 (90) 103066 (45) 124419 (55)
Hordaland 313511 244 281543 (90) 122942 (44) 158601 (56)
Sogn-og-Fyurane 80104 52 71650 (89) 22761 (32) 48889 (68)
Møre og Romsdal 180426 178 160713 (89) 61715 (38) 98998 (62)
Sør-Trøndelag 194869 239 171007 (88) 77035 (45) 93972 (55)
Nur-Trøndelag 96344 ötven 86110 (89) 31018 (36) 55092 (64)
Nordland 183703 226 162474 (88) 46394 (29) 116080 (71)
Troms 113840 57 101428 (89) 28860 (28) 72568 (72)
Finnmark 57211 51 50342 (88) 12862 (26) 37480 (74)
Hivatkozás: Dataset European Election Database

Jegyzetek

  1. Nohlen, D & Stöver, P (2010) Elections in Europe: A Data Handbook , p1438 ISBN 978-3-8329-5609-7
  2. Életrajz a norvég kormány honlapján Archiválva : 2014. november 5., a Wayback Machine  (Nor.)
  3. Fossum, John Erik. Mi a norvég modell? A hovatartozás módja vagy politikai kompromisszum? (angol)  // The Political Quarterly : folyóirat. — Vol. 0 , nem. 0 . — ISSN 1467-923X . - doi : 10.1111/1467-923X.12684 .