← 1945 1953 → | |||
Parlamenti választások Norvégiában | |||
---|---|---|---|
1949 | |||
október 10 | |||
Kiderül | 82,0% | ||
Pártvezető | Einar Gerhardsen | Arthur Nordlier | Jacob Worm-Muller |
A szállítmány | Munkáspárt | Konzervatív Párt | Liberális Párt |
Beérkezett helyek | 85 ( ▲ 9) | 23 ( ▼ 2) | 21 ( ▲ 1) |
szavazatokat | 803 471 (45,7%) |
360 961 [a] [b] (20,5% [a] [b] ) |
290 919 [a] [c] [d] (16,5% [a] [c] [d] ) |
Az elmúlt választások | 76 (41,0%) | 25 (17,0%) | 20 (13,8%) |
Pártvezető | Einar Frogner | Niels Lavik | |
A szállítmány | tanyaparti | Keresztény Néppárt | |
Beérkezett helyek | 12 ( ▲ 2) | 9 ( ▲ 1) | |
szavazatokat | 188 997 [a] [b] [c] (10,8% [a] [b] [c] ) |
151 402 [d] (8,1% [d] ) |
|
Az elmúlt választások | 10 (8,0%) | 8 (7,9%) | |
Storting 1949 | |||
Választási eredmény | A Munkáspárt győzelme . Einar Gerhardsen maradt a miniszterelnök . |
Norvégiában 1949. október 10-én tartották a parlamenti választásokat [1] . Ennek eredményeként ismét a Munkáspárt nyert , amely 150 mandátumból 85-öt kapott.
A választások nagy győzelmet arattak a parlamentben többséget szerzett Munkáspárt számára, és Einar Gerhardsen második kormánya folytatta munkáját.
Ez volt az utolsó választás a régi választási rendszer mellett, amikor a választókerületeket falusira és városira osztották. Ez volt az utolsó PR-választás is a D'Hondt-módszer szerint, ami a nagy pártoknak kedvezett, így a Munkáspárt a parlamenti mandátumok 56,7%-át szerezte meg a szavazatok 45,6%-ával, míg a Norvég Kommunista Párt nélkül maradt. mandátumot kapott a parlamentben, bár a szavazatok 5,9%-át kapta. További változás ezeken a választásokon, hogy listás együttműködésben már nem lehetett részt venni. Ehelyett sok körzetben két vagy több polgári párt közös listát állítottak össze.
A Közpárt szociáldemokratái, akik a háború előtt képviseltették magukat a Stortingban, de nem indultak az 1945-ös választásokon , ezúttal is indultak a választásokon. Kevés támogatást kaptak, és soha többé nem futottak.
A szállítmány | Szavazás | % | Helyek | +/- | |
---|---|---|---|---|---|
Munkáspárt | 803 471 | 45.7 | 85 | +9 | |
Konzervatív Párt | 279 790 | 15.9 | 23 | -2 | |
Liberális Párt | 218 866 | 12.4 | 21 | +1 | |
Keresztény Néppárt | 147.068 | 8.4 | 9 | +1 | |
kommunista Párt | 107 722 | 5.8 | 0 | -tizenegy | |
tanyaparti | 85 418 | 4.9 | 12 | +2 | |
Közös lista FP - KP - LP | 45 311 | 2.6 | [a] | - | |
Közös lista FP - KP | 35 860 | 2.0 | [b] | - | |
Közös lista FP - LP | 22408 | 1.3 | [c] | - | |
Nyilvános Párt | 13 088 | 0.7 | 0 | új | |
Közös lista HNP - LP | 4 334 | 0.2 | [d] | - | |
Más hangok | harminc | 0.0 | - | - | |
Érvénytelen/üres szavazólapok | 12 531 | - | - | - | |
Teljes | 1 770 897 | 100 | 150 | 0 | |
Regisztrált szavazók / Részvételi arány | 2 159 065 | 82,0 | - | - | |
Források: Nohlen & Stöver |
a Az FP,CPésPL közös pártlistája4 mandátumot szerzett, ebből 2-t a konzervatívok és 2-t az agrárok[2].
b Az FPésKP közös pártlistája3 mandátumot kapott, ebből mindet az agráriusok szerezték meg[2].
c Az FPésLP közös pártlistája2 mandátumot szerzett, ebből 1-et az agrárok és 1-et a liberálisok szereztek[2].
d A HNPésPL közös pártlistájaegyetlen mandátumot sem szerzett[2].
Választások és népszavazások Norvégiában | |
---|---|
parlamenti választások |
|
helyhatósági választások |
|
Választások a norvég számi parlamentbe |
|
népszavazások |
|