Parlamenti választások Norvégiában (1949)

← 1945 1953 →
Parlamenti választások Norvégiában
1949
október 10
Kiderül 82,0%
Pártvezető Einar Gerhardsen Arthur Nordlier Jacob Worm-Muller
A szállítmány Munkáspárt Konzervatív Párt Liberális Párt
Beérkezett helyek 85 ( 9) 23 ( 2) 21 ( 1)
szavazatokat 803 471
(45,7%)
360 961 [a] [b]
(20,5% [a] [b] )
290 919 [a] [c] [d]
(16,5% [a] [c] [d] )
Az elmúlt választások 76 (41,0%)25 (17,0%)20 (13,8%)
Pártvezető Einar Frogner Niels Lavik
A szállítmány tanyaparti Keresztény Néppárt
Beérkezett helyek 12 ( 2) 9 ( 1)
szavazatokat 188 997 [a] [b] [c]
(10,8% [a] [b] [c] )
151 402 [d]
(8,1% [d] )
Az elmúlt választások 10 (8,0%)8 (7,9%)

Storting 1949
Választási eredmény A Munkáspárt győzelme . Einar Gerhardsen maradt a miniszterelnök .

Norvégiában 1949. október 10-én tartották a parlamenti választásokat [1] . Ennek eredményeként ismét a Munkáspárt nyert , amely 150 mandátumból 85-öt kapott.

A választások nagy győzelmet arattak a parlamentben többséget szerzett Munkáspárt számára, és Einar Gerhardsen második kormánya folytatta munkáját.

Ez volt az utolsó választás a régi választási rendszer mellett, amikor a választókerületeket falusira és városira osztották. Ez volt az utolsó PR-választás is a D'Hondt-módszer szerint, ami a nagy pártoknak kedvezett, így a Munkáspárt a parlamenti mandátumok 56,7%-át szerezte meg a szavazatok 45,6%-ával, míg a Norvég Kommunista Párt nélkül maradt. mandátumot kapott a parlamentben, bár a szavazatok 5,9%-át kapta. További változás ezeken a választásokon, hogy listás együttműködésben már nem lehetett részt venni. Ehelyett sok körzetben két vagy több polgári párt közös listát állítottak össze.

A Közpárt szociáldemokratái, akik a háború előtt képviseltették magukat a Stortingban, de nem indultak az 1945-ös választásokon , ezúttal is indultak a választásokon. Kevés támogatást kaptak, és soha többé nem futottak.

Eredmények

A szállítmány Szavazás % Helyek +/-
Munkáspárt 803 471 45.7 85 +9
Konzervatív Párt 279 790 15.9 23 -2
Liberális Párt 218 866 12.4 21 +1
Keresztény Néppárt 147.068 8.4 9 +1
kommunista Párt 107 722 5.8 0 -tizenegy
tanyaparti 85 418 4.9 12 +2
Közös lista FP - KP - LP 45 311 2.6 [a] -
Közös lista FP - KP 35 860 2.0 [b] -
Közös lista FP - LP 22408 1.3 [c] -
Nyilvános Párt 13 088 0.7 0 új
Közös lista HNP - LP 4 334 0.2 [d] -
Más hangok harminc 0.0 - -
Érvénytelen/üres szavazólapok 12 531 - - -
Teljes 1 770 897 100 150 0
Regisztrált szavazók / Részvételi arány 2 159 065 82,0 - -
Források: Nohlen & Stöver

a Az FP,CPésPL  közös pártlistája4 mandátumot szerzett, ebből 2-t a konzervatívok és 2-t az agrárok[2].

b Az FPésKP  közös pártlistája3 mandátumot kapott, ebből mindet az agráriusok szerezték meg[2].

c Az FPésLP  közös pártlistája2 mandátumot szerzett, ebből 1-et az agrárok és 1-et a liberálisok szereztek[2].

d A HNPésPL  közös pártlistájaegyetlen mandátumot sem szerzett[2].

Jegyzetek

  1. Dieter Nohlen és Philip Stöver (2010) Választások Európában: Adatok kézikönyve , p1438 ISBN 978-3-8329-5609-7
  2. 1 2 3 4 Nohlen és Stöver, 1459. o