Liechtensteinben 1984. július 1-jén népszavazást tartottak a nők választójogáról [1] . Az 1971-es népszavazást követően a szomszédos Svájcban a nők szavazati jogának bevezetésével Liechtenstein maradt az utolsó európai ország, ahol a nők nem szavazhattak [2] . Liechtensteinben 1968 -ban , 1971 -ben és 1973 -ban tartottak népszavazást a nők választójogáról (utóbbi kettőn csak férfiak vehettek részt), de az újságok és a nagyobb politikai pártok támogatása ellenére a választók minden alkalommal elutasították a javaslatot [2] [3].. Egyes önkormányzatok azonban 1976-tól kezdődően Vaduzban bevezették a nők részvételét a helyi választásokon , Vaduzban és Gamprinban pedig 1983-ban a nőket beválasztották a helyi önkormányzatokba [3] .
Ez a népszavazás ismét csak a férfi szavazókra korlátozódott. Az ország mindkét nagy politikai pártja támogatta a nők választójogának bevezetését [3] . Ennek eredményeként a javaslatot ezúttal kis többséggel, 119 szavazattal [4] fogadták el . A támogatottság magasabb volt Alsó-Liechtensteinben, mint Felső-Liechtensteinben [3] . A részvételi arány 86,19% volt [3] .
A népszavazást követően az alkotmányt úgy módosították, hogy a nők is részt vehetnek az országos választásokon, bár három településen csak 1986-tól indulhattak az önkormányzati választásokon [5] . Az első olyan parlamenti választás, amelyen nők is részt vettek, az 1986-os választások voltak . Ekkor először választottak nőt a Progresszív Polgári Pártból a Landtagba [6] . 1993-ban ugyanebből a pártból Cornelia Grassner lett az első nő, aki belépett a kabinetbe [7] .
Választás | Szavazás | % |
---|---|---|
![]() |
2370 | 51.3 |
![]() |
2251 | 48.7 |
Érvénytelen/üres szavazólapok | 81 | - |
Teljes | 4702 | 100 |
Regisztrált szavazók/Részvételi arány | 5453 | 86.2 |
Forrás: Democracy Directe |
Választások és népszavazások Liechtensteinben _ | |
---|---|
parlamenti választások | |
népszavazások |
|
* Egynél több népszavazás |