Liechtensteinben 1961. március 12-én, augusztus 8-án és december 8-án tartottak népszavazást [1] . Márciusban népszavazást tartottak az új adótörvénykönyvről. A javaslatot a szavazatok 66,7%-a fogadta el [1] . Augusztusban népszavazást tartottak a földgazdálkodási törvényről, amelyet 60,9%-kal hagytak jóvá [1] . A harmadik alkotmányos népszavazást decemberben tartották a vadászati törvényről. A szavazatok 51%-a hagyta jóvá [1] .
A márciusi népszavazás az önkormányzatok közötti adóelosztás megváltoztatását érinti. Parlamenti eredetű fakultatív népszavazásról volt szó : 1961. január 30-án a Landtag úgy döntött, hogy az Alkotmány 66. paragrafusával összefüggésben szavazásra bocsátja a törvényjavaslatot [2] .
Az augusztusi népszavazást arra a népi kezdeményezésre tartották, amely a földgazdálkodási törvény módosítását javasolta. Az 1945-ös liechtensteini földtörvény 10. cikke előírta, hogy azokat a tulajdonosokat, akik nem szavaztak az egyesülésről, "igen szavazatnak" kell tekinteni. A kezdeményezés egyrészt azt javasolta, hogy a szavazatszámlálásnál ne vegyék figyelembe azokat a tulajdonosokat, akik nincsenek jelen a szavazáskor, másrészt azt, hogy távollétükben is képviseltethetik magukat. A Haladó Polgári Párt és az Országos Parasztszövetség ellenezte ezt a javaslatot [3] .
A legutóbbi, decemberi alkotmányos népszavazást is arra a népi kezdeményezésre tartották, amely az Alkotmány vadászati jogról szóló 22. §-ának módosítását javasolta. 1961. május 18-ig ez a jogalkotási kezdeményezés átlépte a 600 aláírás szükséges mérföldkövét. A módosítás előírta, hogy a településen élő vadászati engedélyt lehetőleg a település lakói kapják meg. Az Alkotmánybíróság azonban alkotmányellenesnek minősítette ezt a kezdeményezést, mivel az állampolgárok közötti diszkriminációt eredményez. Egy új népi alkotmányozási kezdeményezés javasolta az Alkotmány 22. §-ának módosítását, amely a vadászati jogot lakóhellyel köti össze. Az új kezdeményezés elérte a meghatározott 900 regisztrált aláírási küszöböt, és 1961. október 5-én az Alkotmány 64. cikkének (2) bekezdése értelmében eljuttatták a Landtaghoz. A parlament elutasította, ami miatt népszavazásra volt szükség. Ez volt az első szavazás, miután 900 aláírásra emelték az alkotmánymódosításokhoz szükséges aláírások számát. Ráadásul a népszavazást elsőként Liechtenstein hercege megvétózta [4] .
Választás | Szavazás | % |
---|---|---|
Per | 1952 | 66.7 |
Ellen | 975 | 33.3 |
Érvénytelen/üres szavazólapok | 120 | - |
Teljes | 3047 | 100 |
Regisztrált szavazók/Részvételi arány | 3595 | 84.8 |
Forrás: Democracy Directe |
Választás | Szavazás | % |
---|---|---|
Per | 1 548 | 60.9 |
Ellen | 993 | 39.1 |
Érvénytelen/üres szavazólapok | 159 | - |
Teljes | 2700 | 100 |
Regisztrált szavazók/Részvételi arány | 3 621 | 74.6 |
Forrás: Democracy Directe |
Választás | Szavazás | % |
---|---|---|
Per | 1416 | 51,0 |
Ellen | 1 359 | 49,0 |
Érvénytelen/üres szavazólapok | 136 | - |
Teljes | 2911 | 100 |
Regisztrált szavazók/Részvételi arány | 3 619 | 80.4 |
Forrás: Democracy Directe |
Választások és népszavazások Liechtensteinben _ | |
---|---|
parlamenti választások | |
népszavazások |
|
* Egynél több népszavazás |