Népszavazás Liechtensteinben (1961)

Liechtensteinben 1961. március 12-én, augusztus 8-án és december 8-án tartottak népszavazást [1] . Márciusban népszavazást tartottak az új adótörvénykönyvről. A javaslatot a szavazatok 66,7%-a fogadta el [1] . Augusztusban népszavazást tartottak a földgazdálkodási törvényről, amelyet 60,9%-kal hagytak jóvá [1] . A harmadik alkotmányos népszavazást decemberben tartották a vadászati ​​törvényről. A szavazatok 51%-a hagyta jóvá [1] .

Kontextus

A márciusi népszavazás az önkormányzatok közötti adóelosztás megváltoztatását érinti. Parlamenti eredetű fakultatív népszavazásról volt szó : 1961. január 30-án a Landtag úgy döntött, hogy az Alkotmány 66. paragrafusával összefüggésben szavazásra bocsátja a törvényjavaslatot [2] .

Az augusztusi népszavazást arra a népi kezdeményezésre tartották, amely a földgazdálkodási törvény módosítását javasolta. Az 1945-ös liechtensteini földtörvény 10. cikke előírta, hogy azokat a tulajdonosokat, akik nem szavaztak az egyesülésről, "igen szavazatnak" kell tekinteni. A kezdeményezés egyrészt azt javasolta, hogy a szavazatszámlálásnál ne vegyék figyelembe azokat a tulajdonosokat, akik nincsenek jelen a szavazáskor, másrészt azt, hogy távollétükben is képviseltethetik magukat. A Haladó Polgári Párt és az Országos Parasztszövetség ellenezte ezt a javaslatot [3] .

A legutóbbi, decemberi alkotmányos népszavazást is arra a népi kezdeményezésre tartották, amely az Alkotmány vadászati ​​jogról szóló 22. §-ának módosítását javasolta. 1961. május 18-ig ez a jogalkotási kezdeményezés átlépte a 600 aláírás szükséges mérföldkövét. A módosítás előírta, hogy a településen élő vadászati ​​engedélyt lehetőleg a település lakói kapják meg. Az Alkotmánybíróság azonban alkotmányellenesnek minősítette ezt a kezdeményezést, mivel az állampolgárok közötti diszkriminációt eredményez. Egy új népi alkotmányozási kezdeményezés javasolta az Alkotmány 22. §-ának módosítását, amely a vadászati ​​jogot lakóhellyel köti össze. Az új kezdeményezés elérte a meghatározott 900 regisztrált aláírási küszöböt, és 1961. október 5-én az Alkotmány 64. cikkének (2) bekezdése értelmében eljuttatták a Landtaghoz. A parlament elutasította, ami miatt népszavazásra volt szükség. Ez volt az első szavazás, miután 900 aláírásra emelték az alkotmánymódosításokhoz szükséges aláírások számát. Ráadásul a népszavazást elsőként Liechtenstein hercege megvétózta [4] .

Eredmények

Adószám

Választás Szavazás %
Per 1952 66.7
Ellen 975 33.3
Érvénytelen/üres szavazólapok 120 -
Teljes 3047 100
Regisztrált szavazók/Részvételi arány 3595 84.8
Forrás: Democracy Directe

Földgazdálkodási törvény

Választás Szavazás %
Per 1 548 60.9
Ellen 993 39.1
Érvénytelen/üres szavazólapok 159 -
Teljes 2700 100
Regisztrált szavazók/Részvételi arány 3 621 74.6
Forrás: Democracy Directe

Vadászati ​​törvény

Választás Szavazás %
Per 1416 51,0
Ellen 1 359 49,0
Érvénytelen/üres szavazólapok 136 -
Teljes 2911 100
Regisztrált szavazók/Részvételi arány 3 619 80.4
Forrás: Democracy Directe

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 Dieter Nohlen és Philip Stöver (2010) Választások Európában: Adatkezelési kézikönyv , 1172-1173. o. ISBN 978-3-8329-5609-7
  2. Steuergesetz archiválva : 2019. február 20., a Wayback Machine Démocratie directe.
  3. Änderung des Abstimmungsverfahrens bei Güterzusammenlegungen Archiválva : 2019. február 20. a Wayback Machine Démocratie directe-ben.
  4. Bindung der Jagdhoheit an den Grundbesitz Archiválva : 2019. február 20., a Wayback Machine Démocratie directe.