Mészárlás
A mészárlás , a vérfürdő , a mészárlás kifejezetten negatív (elítélő) jelentésű kifejezések, amelyeket egy viszonylag védtelen lakosság politikai okokból történő lemészárlására használnak.
A tömeges vérontást ősidők óta ( Efézusi vesperás , Ártatlanok mészárlása ) és a középkortól ( Latinok mészárlása , Szicíliai vesperás ) is ismerték. A francia mészárlás ( szó szerint " állatvágás ") elterjedt az angol és más európai nyelveken a hugenották 1572 - es Bartholomew éjszakáján történt mészárlására vonatkozóan. Ez a kifejezés értékelő és érzelmileg színes; használata rávilágít a kivégzések érvényes erkölcsi igazolásának hiányára [1] .
Robert Melson professzor , a mészárlás és a népirtás arányát a 19. század végén a törökök által végrehajtott örmények kiirtásához viszonyítva , hangsúlyozza, hogy a "mészárlás" vagy "mészárlás" kifejezés jelentős számú, viszonylagosan szándékos megsemmisítést jelent. politikai okokból védtelen emberek [2] . Ugyanakkor a vérontás indítékai nem feltétlenül racionálisak: lehet például spontán reakció hamis pletykákra és dezinformációkra [2] .
A modern időkben egy bizonyos vallási vagy etnikai csoport ellen irányuló tömeges erőszakos cselekményeket pogromnak is nevezik . A rendbontó szándéka általában nincs meghatározva, és abban áll, hogy mindenféle kárt okoznak az áldozatoknak - csonkítással, rablással , vagyon megsemmisítésével, szexuális erőszakkal stb. [3] .
Jegyzetek
- ↑ Mark Levene, Penny Roberts. A mészárlás a történelemben . Berghahn Books, 1999. ISBN 9781571819345 . 90. o.
- ↑ 12 Melson , Robert. "Elméleti vizsgálat az 1894–1896-os örmény mészárlásokról". Összehasonlító tanulmányok a társadalomról és a történelemről. 1982. július 24(3): 482–3.
- ↑ Shekhtman I. B. A pogrommozgalom története Ukrajnában 1917–1921. T. II. Pogroms of the Volunteer Army in Ukraine Archivált : 2018. január 8. a Wayback Machine -nél . - M. - Berlin : Directmedia, 2015. - S. 108
 Szótárak és enciklopédiák | |
|---|---|
| Bibliográfiai katalógusokban |
|