Rendszeres hőkezelés

A szabályos termikus rezsim fogalmának bevezetéséhez figyelembe vesszük egy tetszőleges homogén és izotróp test állandó hőmérsékletű közegben történő hűtési (fűtési) folyamatát, amelyben a kezdeti hőmérséklet-eloszlás a kezdeti időpontban τ = 0 adott. f(x, y, z,0)=T 0 koordináták ismert függvényével . A jelölés egyszerűsítése érdekében az általánosság elvesztése nélkül feltételezzük, hogy a környezeti hőmérséklet T f = állandó. A dimenzió nélküli változókban a hővezetési egyenlet a következőképpen írható fel:

[1] , ahol

Ennek az egyenletnek a megoldása a fenti feltételek mellett a következő alakú sorozat:

,

ahol (ahol Bi a Biot-szám ), és a kezdeti feltételektől függ. Figyelembe véve ennek a sorozatnak az időbeli viselkedését (azaz Fo növekedésével), arra a következtetésre jutunk, hogy a kifejezések időben csökkennek, és eltérő ütemben. A magasabb rendű kifejezések gyorsabban csökkennek, és egy idő után elhanyagolhatóvá válnak. Ezért a test bármely pontján a hőmérsékletet, jóval azelőtt, hogy elérné a környezeti hőmérsékletet, lényegében a sorozat első tagja határozza meg, vagyis egy egyszerű exponenciális törvényt kell követni:

.

Azt a pillanatot, amikor a test összes pontjának hőmérséklet-változása ennek az egyszerű törvénynek megfelelően tekinthető , reguláris , azaz rendezett rezsim kezdetének nevezzük. A környezeti hőmérséklet T f időbeli változásának természetétől függően háromféle szabályos rezsim létezik. [2]

Az első típusú normál mód

A fenti T f =const feltétel egy első típusú szabályos módot határoz meg. Az 1. típusú rezsim szabályozásának sajátossága, hogy a hőmérséklet változása a rendszer minden pontjában exponenciálisan megy végbe, minden pontban azonos:

... _ _

ahol m a fűtési sebesség, amely kis Biot-számok esetén (Bi<<1) a következőképpen definiálható:

, ahol

Tetszőleges Bi esetén bevezetjük a ψ hőmérsékletmező-egyenetlenségi együtthatót, amely a felületre átlagolt dimenzió nélküli hőmérséklet és a térfogatra vonatkoztatott dimenzió nélküli átlaghőmérséklet arányaként definiálható. Abban a határesetben, amikor a Biot-szám a végtelenbe hajlik, ψ=0 Ekkor a fűtési sebesség kifejezése a következő alakot ölti:

[2] .

Második típusú rendszeres mód

Ez akkor fordul elő, amikor a hőmérséklet-változás sebessége egyrészt állandóvá válik, amely a test minden pontjára jellemző, másrészt megegyezik a külső környezet hőmérsékletének változási sebességével:

[2]

Harmadik típusú rendszeres mód

A harmadik típusú szabályos rezsim a közeg hőmérsékletének egy bizonyos átlaghőmérséklet körüli harmonikus ingadozása esetén valósul meg.

A test bármely pontjának hőmérséklete az átlagértéke körül ingadozik a környezeti hőmérséklettel azonos időtartammal, vagyis olyan periódussal, amely a test minden pontján azonos:

ahol φ, T 0 , P, Q, B koordinátafüggvények. (Ezek az ingadozások eltérő amplitúdójúak, és fázison kívül is lehetnek a környezeti hőmérséklet ingadozásaihoz képest.) [2]

Lásd még

Linkek

  1. Hővezetőképesség nem stacionárius üzemmódban, 1. rész . Letöltve: 2008. május 5. Az eredetiből archiválva : 2016. március 4..
  2. 1 2 3 4 Hővezetőképesség nem stacionárius üzemmódban, 3. rész . Letöltve: 2008. május 5. Az eredetiből archiválva : 2009. március 6..